Ezrek tüntettek Moszkvában az ukrajnai békéért

Petro Porosenko ukrán elnök vasárnap esti interjújában azt mondta: „késznek kell állnunk az ország védelmére, ha a béketerv nem működik. Erősítenünk kell védelmi vonalainkat, erősítenünk kell hadseregünket.”

Az államfő bejelentette, hogy a nemzetbiztonsági tanács már döntött egy új katonai doktrína elkészítéséről, már dolgoznak is rajta az illetékes intézetek, és csütörtökön mutatják be nyilvánosságnak a haderőreformot. A Ria Novosztyi ezzel kapcsolatosan felhívja a figyelmet arra, hogy az előző katonai doktrínát 2012-ben, a hatalmától megfosztott Viktor Janukovics elnöksége idején fogadták el, a dokumentum semleges státust irányoz elő Ukrajnának, és nem nevez meg olyan országokat, amelyek veszélyt jelentenek rá. Szeptember elején viszont Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök azt mondta, hogy Ukrajnának új védelmi doktrínára van szüksége, amely Oroszországot egyértelműen „agresszornak” nyilvánítja. Jacenyuk törvénytervezetet terjesztett a parlament elé a semleges státus megszüntetéséről és a NATO-hoz való közeledésről. 

Porosenko arról is beszélt, hogy a Moszkva-barát szakadárok ellen folytatott kelet-ukrajnai terrorellenes hadműveletben bevetett ukrán haditechnika csaknem 60-65 százaléka megsemmisült, de a hadsereg minden szükséges eszközt – felderítő berendezéseket, lokátorokat – megkapott a nyugati országoktól ahhoz, hogy többszörösére növelje hatékonyságát. 

A tűszünet idején visszavonták azokat az alakulatokat, amelyek arcvonalban voltak - mondta Porosenko, és közölte, hogy az egyik ilyen egységben szolgált az ő fia is. Az államfő arról is beszélt, hogy kizárólag katonai eszközökkel nem lehet folytatni a háborút Luhanszkban és Donyeckben. Mint mondta: senki se tápláljon hiú reményeket, az ukrán fegyveres erők nem tudnak behatolni ezekbe a városokba, mert minél több katona menne oda, annál több katona érkezne Oroszországtól.

Az ukrán államfő közölte, hogy egy pénzalap létrehozását kezdeményezi a Donyeck-medence infrastruktúrájának helyreállítására, és ennek érdekében megajánlási konferenciát készít elő. Leszögezte, hogy Kijev kizárólag a törvényesen megválasztott helyi hatalmi szerveknek fog adni erre pénzt. Kijev a költségvetéséből fogja finanszírozni azokat a területeket, ahol béke van, és amelyek az ukrán hatóságok ellenőrzése alatt vannak – szögezte le az ukrán államfő.

Közben Moszkvában több ezren tüntettek vasárnap az ukrajnai békéért és a Kreml beavatkozása ellen. A konfliktus kezdete óta ez volt az első ilyen demonstráció. A felvonulók soraiban ismert ellenzéki politikusok, közöttük Borisz Nyemcov volt orosz miniszterelnök-helyettes, a parlamenten kívüli Parnasz párt és a Szolidaritás mozgalom társelnöke, valamint neves jogvédők is megjelentek. A házi őrizetben lévő Alekszej Navalnij vezető orosz ellenzéki politikust az általa vezetett Haladás párt számos tagja és támogatója képviselte. A tömeg főként orosz és ukrán zászlókat lengetett, de egy-egy lengyel, valamint grúz nemzeti színű, illetve a NATO jelképével díszített lobogó is feltűnt a menetben.

A felvonulók azt kiabálták, hogy véget kell vetni a háborúnak Ukrajnában, és hogy elegük van Vlagyimir Putyin elnök hazugságaiból és az Oroszországban uralkodó diktatúrából. Ez a háború őrültség és bűncselekmény Ukrajna, a Donyeck-medence lakói és az oroszok ellen – hangoztatták a tüntetők, és azt követelték, hogy az orosz hatóságok hagyjanak fel „agresszív és felelőtlen” politikájukkal. A tömeg a rendőrség szerint ötezer fős volt, de a szervezők több tízezer részvevőről beszéltek. A rendezvény alapvetően békésen zajlott, bár a résztvevők és a tüntetésen megjelent „Új-Oroszországot” éltető ellentüntetők között voltak kisebb incidensek.