Aki csal, az repül: akár öt évre kitilthatják Németországból a szociális ellátásokkal visszaélő külföldi uniós állampolgárokat a kormány szerdán kiszivárgott jogszabálytervezete szerint. Tavaly 6,7 milliárd euró segélyt költöttek nem német polgárokra.
A tervezet szerint automatikusan kitiltják Németországból mindazokat az uniós társállamokból érkező bevándorlókat, akik a szociális támogatásokra vonatkozó szabályok megszegése miatt elveszítik jogukat a németországi tartózkodásra, vagyis akiket kiutasítanak az országból. A beutazási tilalom maximális időtartama öt év lehet.
Továbbá három évig terjedő szabadságvesztésre vagy pénzbüntetésre számíthat, aki hamis adatokat megadva próbál tartózkodási engedélyt szerezni - áll a törvényjavaslatban a ZDF közszolgálati televízió beszámolója szerint. A kormány azt is javasolja, hogy korlátozzák az álláskeresésre rendelkezésre álló időt a munkavállalás céljával beköltöző uniós külföldiek esetében. Az elképzelés szerint csak azok a munkakeresők kaphatnának hat hónapnál hosszabb időre tartózkodási engedélyt, akiknek jelentős esélyük van az elhelyezkedésre. Ez azt jelentené, hogy távozniuk kell az országból azoknak a külföldi uniós állampolgároknak, akik a megadott idő alatt nem találnak állást és segélyre szorulnának. Jelenleg nincs időbeli korlátja a németországi tartózkodásnak, uniós állampolgárokat kitiltani pedig csak külön eljárás révén, és kizárólag a közrend, a közbiztonság vagy a közegészségügy veszélyeztetése miatt lehet.
A szigorítást az indokolja, hogy egyre több önkormányzatnak okoz gondot külföldi uniós állampolgárok ellátása, akiknek a képzettség vagy a nyelvtudás hiányossága miatt nincs esélyük az elhelyezkedésre, és szociális támogatást kérnek. A kormány szerint a családi pótlék jogtalan megszerzésére irányuló kísérletekkel szemben is lépni kell, a javaslat szerint az uniós külföldiek körében a kérelmező szülő vagy felügyelő és a gyerek adószámát is csatolni kell a kérelemhez. A tervezetet egy tárcaközi bizottság készítette elő, amelyet az év elején bíztak meg azzal, hogy vizsgálja meg az unión belüli szabad munkavállalásnak a szociális ellátórendszerre gyakorolt hatását.
A kormány várhatóan június elején fogadja el a javaslatot. Németországban Nagy-Britanniához hasonlóan a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak január 1-jei megszűnése nyomán indult diskurzus a szociális turizmusról. A kisebbik konzervatív kormánypárt, a CSU szigorú fellépést sürgetett a szociális juttatásokkal visszaélő bevándorlók ellen. Aki csal, az repül, hangoztatják a CSU képviselői. A bajor konzervatívokat ezért a megfogalmazásért populizmussal és szélsőjobboldali uszítással is megvádolták az ellenzéki pártok és a koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) részéről. Ugyanakkor a CDU/CSU konzervatív pártszövetség és az SPD koalíciós szerződésében szerepel, hogy az uniós társállamokból érkező munkavállalókkal kapcsolatban fel kell lépni a szociális támogatások jogtalan igénybevétele ellen.
Arról évek óta tart a vita, hogy jogosultak-e a szociális ellátás leggyakoribb formájára, az úgynevezett Hartz IV típusú munkanélküli segélyre vagy más ellátásra azok a Németországban élő uniós külföldiek, akik soha nem dolgoztak Németországban - azaz nem fizettek társadalombiztosítási járulékot, amellyel jogosultságot szereznek a munkanélküli ellátásra -, és támogatást kérnek az államtól megélhetési költségeik fedezésére. A bíróságok ítélkezési gyakorlata ellentmondásos, ezért az idén januárban a lipcsei szociális bíróság az Európai Unió Bíróságára továbbított egy ilyen ügyet, kérve az uniós jogi helyzet tisztázását. A luxembourgi testület döntése csak nyár végére várható, de a bíróság főtanácsnoka, Melchior Wathelet már elkészítette indítványát.
A német sajtóban szerdán ismertetett dokumentum szerint a főtanácsnok arra a megállapításra jutott, hogy Németország kizárhatja a szociális ellátásból azokat a személyeket, akik kizárólag álláskeresés vagy szociális segélyben való részesülés céljából lépnek a területére. A főtanácsnok indítványa ugyan nem kötelezi a bíróságot, de a bíróság eddigi gyakorlata azt mutatja, hogy rendszerint nincs eltérés az indítvány és a végső döntés között. Az uniós külföldieknek nyújtott szociális ellátások eddig nem terhelték meg különösebben a német államot. A munkaügyi minisztérium szerdán közölt adatai szerint tavaly összesen 6,7 milliárd euró értékben fizettek Hartz IV segélyt külföldi állampolgároknak. Ebből csupán 1,7 milliárd euró volt a mintegy 311 ezer uniós állampolgárra jutó támogatás, a többi 5 milliárd eurót pedig az a nagyjából 900 ezer támogatott kapta meg, akik az EU-n kívüli országokból származnak.
A Hartz IV támogatások teljes összege külföldieket és német állampolgárokat együttvéve 33,7 milliárd euró volt 2013-ban, vagyis az uniós társállamokból származó segélyezettekre a teljes támogatási összeg mindössze 5 százalékát kellett fordítani.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Az egykori német kancellár szerint a katonai szerepvállalás önmagában nem hozhat eredményt sem Ukrajna, sem Európa számára.
A szlovák kormányfő teljes támogatásáról biztosította Magyarország miniszterelnökét.
A Tisza Párt katonai szakértője Volodimir Zelenszkijhez hasonlóan felháborodott a magyar vétón.
Az ukrán elnök szerint Európa bízik bennük.
A német lap kommentelői ízekre szedték az Orbán Viktort fenyegető ukrán elnököt.
Ha Budapest csinálja az orosz olajjal, akkor „aggályos”, ha Berlin, akkor az a világ legtermészetesebb dolga. Na, vajon miről lehet szó?
A felcsúti edző ugyanakkor elvitte a balhét.
A sportoló szerint az aktivista tehetséges és jó a mozgása, ezért akár izgalmas meccs is lehetne a találkozóból.
