Angela Merkellel tárgyalt Barack Obama a Fehér Házban. Az amerikai elnök kijelentette, hogy elkötelezettje az amerikai-német kibernetikai párbeszédnek és igyekezett megnyugtatni az „egyszerű németeket”, hogy az Egyesült Államok nem kémkedik utánuk.
Az ukrán válság mellett a tavalyi, Edward Snowden által kirobbantott lehallgatási botrány is témája volt Obama és Merkel találkozójának. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón az amerikai elnök hangsúlyozta: az Egyesült Államok nem kémkedik az „egyszerű németek” után. Obama emlékeztetett rá, hogy ő az első olyan elnök, aki arra utasította a szakszolgálatokat, hogy tartsák tiszteletben a nem amerikai állampolgárok magánszférájának sérthetetlenségét is.
Hozzátette: „nem egészen pontos” az az értesülés, miszerint Washington a kémkedés kölcsönös megszűntetéséről szóló egyezményt ajánlott volna Berlinnek, majd később visszavonta azt. Kijelentette, az Egyesült Államok egyetlen szövetségesével sem kötött ilyen szerződést, de Németországgal is a legszorosabb hírszerzési együttműködésre törekszik, hasonlóra, mint Nagy-Britanniával.
Angela Merkel elmondta, hogy a két ország még mindig dolgozik a magánszféra védelméről és a hírszerzés szabályozásáról szóló kétoldalú egyezményen. „Vannak még bizonyos nehézségek, amelyeket meg kell oldanunk. A cél az, hogy a különböző látásmódot közelítsük egymáshoz” – tette hozzá. Merkel szerint a német és az amerikai titkosszolgálatok között szoros az együttműködés, amelyről a terrorizmus elleni küzdelemben nem lehet lemondani. Mindazonáltal a két fél másként látja az arányosság elvét, az egyensúlyt az állampolgároknak a különféle veszélyektől való védelme és a magánélet tiszteletben tartása között.
Obama hangsúlyozta, hogy a két ország azonos értékeket vall, de szintén elismerte, hogy a felek között még nem jött létre tökéletes összhang.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Az orosz fél tagadta, hogy bármilyen katonai vagy hírszerzési információt osztana meg Iránnal.
Persze az is kérdés, mit tekintünk jobb- vagy baloldalnak...
Európai diplomaták szerint a bizottsági elnök túllépte a hatáskörét az iráni konfliktus ügyében.
A CDU nem tudta visszaszerezni az első helyet, az SPD alig jutott át az öt százalékos küszöbön.
Az USA nem fogja jó szemmel nézni.
Emilio elárulta, azóta a korábban felmerülő zenei együttműködés gondolatát is kerüli.
A képviselő szerint a közel-keleti háborútól függetlenül Magyarországra jöhetne olaj a Barátság kőolajvezetéken.
A kormányfő az osztrák üzemanyagárakhoz hasonlította a hazai árakat.
