Úgy tűnik, a hétfőn bejelentett amerikai szankcióknak meglett az eredményük, bár Moszkva szerint döntésükben egy ukrán ígéret játszott szerepet.
Az orosz védelmi miniszter telefonon jelezte amerikai kollégájának, hogy az orosz csapatok visszahúzódnak az ukrán határtól. Szergej Sojgu szerint Moszkva azután döntött így, hogy az ukrán hatóságok kijelentették: nem alkalmaznak katonai erőt fegyvertelen civilek ellen.
További előzmény, hogy Washington hétfőn újabb szankciókat vezetett be Moszkva ellen az. A büntetések összesen 17 céget és 7 embert érintenek, köztük a Rosznyeft olajvállalat vezetőjét, Igor Szecsint is. Nem utazhatnak Amerikába, ott lévő vagyonukat pedig befagyasztották. Washington emellett az orosz hadiipar számára fontos cikkek kereskedelmét is korlátozta.
Bár a látványos diplomáciai gesztusok mögött jelenleg kevés konkrétum áll, a koordinált fellépés lehetősége – például Ukrajnában – már most fokozza a nyugati világ nyomásérzetét.
Ha Kijevnek nincs szerencséje, úgy járhat, mint az F-16-os vadászbombázókkal, amelyeknek zömmel leselejtezett, korábbi változatait adták az USA NATO-szövetségesei
A sorozóhivataloknak biztosított hatáskör sok esetben lábbal tiporja úgy a legalapvetőbb emberi jogokat, mint a törvényben foglalt fékeket és ellensúlyokat.
Odesszában kezdődött, majd Kijevben, Dnyipropetrovszkban, Harkivban, Poltavában és Cserkasziban pusztítottak a drónok, rakéták.
Mint írják: az eddigi EU-s tapasztalataik szerint (ha Orbán nincs) „a végső költségvetési megállapodás nem tér el gyökeresen az Európai Bizottság javaslatától.”
A most formálódó ellenzéki együttműködés győzelemre esélyes, pártlogó nélküli politikusokat indíthatna azokon a helyeken, ahol a Tiszának csak „gyengébb” jelölteket sikerül találnia.
Bár a látványos diplomáciai gesztusok mögött jelenleg kevés konkrétum áll, a koordinált fellépés lehetősége – például Ukrajnában – már most fokozza a nyugati világ nyomásérzetét.
