Ukrajna nem veti be a hadsereget Krímben

Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán államfő azt közölte: az ukrán hadsereg nem fog beavatkozni a Krím-félszigeten, mert ezzel védtelenül hagyná Oroszországgal közös keleti határát, az orosz katonák pedig csak erre várnak. Turcsinov merő komédiának nevezte a Krím elszakadásáról vasárnapra kiírt népszavazást, szerinte arról a Kreml irodáiban döntöttek. A politikus arra számít, hogy a krími lakosság többsége bojkottálni fogja ezt a provokációt, és szerinte a Krímet ellenőrző katonáknak eszük ágában sincs rendesen megszervezni a referendumot, s nem haboznak majd hamis adatokat közölni az egyes szavazóhelyiségekből – írja az Index.

Vitalij Jarema ukrán miniszterelnök-helyettes a szerdai kormányülésen kijelentette: az ukrán hadsereg növeli jelenlétét a keleti határ mentén, a katonák teljes készültségben vannak, és nem válaszolnak a provokációkra. Jarema leszögezte, hogy Kijev és a világ nem fogja elismerni a március 16-i krimi függetlenségi népszavazás eredményeit.

Az UNIAN ukrán hírügynökség arról számolt be, hogy szerdára virradóra az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a Herszoni megyében leleplezte az orosz hadsereg egyik felderítő csoportját, és letartóztatta tagjait.

Az ukrán külügyminisztérium becslései szerint mintegy 19 ezer orosz katona tartózkodik a félszigeten. Négy laktanyát szálltak meg és 37-et kerítettek be. Az ukrán külügy kedden már másodszor szólította fel Oroszországot csapatai kivonására. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az orosz fél túllépi a fekete-tengeri flotta Ukrajna területén való állomásozásának feltételeiről 1997-ben kötött ukrán-orosz megállapodás, továbbá egyéb kétoldalú és nemzetközi szerződések kereteit. 

Kijevben egyébként büntetőeljárást kezdeményeztek Alekszandr Vitko, a Krímben állomásozó orosz hadiflotta parancsnoka ellen. Az orosz védelmi minisztérium provokációnak tartja az eljárást, szerintük a „törvénytelen” ukrán hatalom „Ukrajna legnyugodtabb és legszilárdabb régiójában”, a Krím félszigeten akar így bizonytalanságot kelteni. 

Az ukrán ombudsman szerint Krímben információs háború zajlik, ahol Ukrajna egy ideig vesztésre állt, most pedig egyenesen kizárták belőle. Valerija Lutkovszka szerint a félszigeten nincs olyan információforrás, amely tájékoztatná a krímieket arról, mi zajlik Kijevben annak érdekében, hogy megőrizzék az ország egységét, illetve mit tesznek, hogy ne sérüljenek az ukrán állampolgárok jogai.

Vasárnap egy kivételével az összes ukrán televíziós csatornát lekapcsolták a Krími Autonóm Köztársaságban, helyettük orosz televíziók műsorait sugározzák. Részlegesen leállították a helyi televíziók műsorainak sugárzását is. A kijevi ombudsman szerint a jelenlegi helyzetben csak a még működő két fekete-tengeri tévécsatorna segítségével lehetne tájékoztatni a krími lakosságot, illetve ki kell használni az internet, így a közösségi portálok adta lehetőségeket.

Az új krími kormány elnökhelyettese, Rusztam Temirgalijev szerdán azt közölte: a krím hatóságok napokon belül saját tulajdonba veszik a Krím félsziget területén működő ukrán állami vállalatokat, köztük a Csernomornyeftegaz kőolaj- és gázipari céget, néhány gyógyintézetet és a vasutat. Magáncégekre az intézkedés nem vonatkozik – mondta Temirgalijev, hozzátéve: Krím területén már megjelentek az orosz bankok. „Néhány orosz bankvezető képviseletet akar nyitni itt. Az ukrán bankok az Oroszországhoz történő csatlakozás után külföldi bankként jegyeztethetik be itt magukat” – mondta. A krími üzleti vállalkozásoknak az ukránról az orosz adórendszerre való áttérésével kapcsolatban Temirgalijev megjegyezte, hogy ehhez mintegy féléves átállási időre lehet szükség.

Kedden közben telefonos megbeszélést folytatott John Kerry amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Az amerikai külügy azt közölte: Kerry kész tárgyalni személyesen is Lavrovval, de „ehhez megfelelő környezet szükséges, a cél pedig Ukrajna sérthetetlenségének és szuverenitásának a védelme. Mi pedig nyilvánvalóan nem ezt láttuk a válaszokban” – mondta a külügyi szóvivő, hozzátéve: Kerry kijelentette Lavrovnak, hogy „minden további eszkalációs lépés megnehezíti” a diplomácia dolgát. Az amerikai külügyminiszter leszögezte: „elfogadhatatlan”, hogy az orosz erők és irreguláris csapatok folytassák az irányítás átvételét.

Barack Obama egyébként szerdán fogadja a Fehér Házban Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfőt. Az elnöki szóvivő ezzel kapcsolatban azt mondta: „Oroszországnak bizonyosan nem hosszú távú érdeke Ukrajna destabilizálása. Oroszországnak nem áll érdekében, hogy ezekben az ügyekben a nemzetközi véleménytől elszigetelődve találja magát”. Hozzátette: „Az meg bizonyosan nem érdeke Oroszországnak gazdasági értelemben, hogy azt lássa: a befektetők világszerte kétszer is meggondolják, hogy vajon Oroszország megfelelő környezet-e a jövőbeni beruházásokhoz”.

Az Egyesült Államok kedden a lengyel légierővel közös hadgyakorlatot kezdett Lengyelországban F-16-os vadászok és más harci gépek részvételével. A Fekete-tengeren a rossz idő miatt elhalasztottak egy amerikai-bolgár-román közös flottagyakorlat.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament plenáris ülésén azt közölte: a G7 fel fogja szólítani Oroszországot, hogy hagyjon fel minden olyan erőfeszítéssel, amely az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaság annexiójára irányul. A Krímben zajló eseményeket a portugál politikus ismételten Ukrajna szuverenitása és területi egysége megsértésének nevezte, a terület függetlenségéről és Oroszországhoz való csatlakozásáról tartott népszavazásról pedig kijelentette: az ellentétes Ukrajna alkotmányával és a nemzetközi joggal, vagyis törvénytelen.

Az ENSZ főtitkárhelyettese közben biztonsági és technikai okokból elhalasztotta a Krímbe tervezett látogatását. A múlt héten az ENSZ egy másik képviselője, Robert Serry krími misszióját hiúsították meg oroszpárti fegyveresek, az EBESZ megfigyelőcsoportját pedig visszafordították a félszigetről.