Hat kongresszusi képviselő és három amerikai elnöki adminisztrációban dolgozó tisztviselő és tanácsadó beutazását szankcionálja Oroszország, válaszul az amerikai szankciókra. John McCaint is kitiltották Oroszországból. Az USA újabb húsz orosz tisztségviselőre és kormányzathoz közeli személyre és egy bankra terjesztette ki a szankciókat.
Az amerikai szankciókra válaszul Oroszország ellenszankciókat határozott el, megtiltva amerikai kormányzati tisztviselők beutazását Oroszországba – jelentették be csütörtökön hivatalosan Moszkvában. A listára kilencen kerültek fel.
Az amerikai elnöki adminisztrációban dolgozó tisztviselők, tanácsadók mellett hat kongresszusi képviselő is szerepel a listán, köztük John McCain szenátor, aki a Moszkva elleni büntetőintézkedések egyik fő kezdeményezője volt, és többször élesen bírálta a Kremlt.
Barack Obama amerikai elnök újabb húsz orosz tisztségviselőre és kormányzathoz közeli emberre terjesztette ki csütörtökön az Oroszország elleni szankciókat.
Az intézkedések Vlagyimir Putyin orosz elnök kabinetfőnökét, Szergej Ivanovot is érintik és azok kiterjednek az államfő bizalmasa, Jurij Kovalcsuk által birtokolt Bank Rosszijára is. Az érintettek között van két, Putyin baráti köréhez nagyvállalkozó, Arkagyij Rotenberg és Gennagyij Tyimcsenko. A szankciók célpontjainak számláit befagyasztják, nem adnak ki nekik amerikai vízumot, illetve megtiltják számukra a dollár alapú tranzakciókat.
Obama a Fehér Ház előtt nyilatkozva kijelentette, hogy aláírt egy olyan rendeletet is, amely lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok büntetőintézkedésekkel sújtsa az orosz gazdaság kulcsfontosságú ágazatait. Egy amerikai kormányzati tisztségviselő szerint a rendelet az orosz pénzügyi szolgáltató, energetikai, bányászati, gépészeti és védelmi szektorral kapcsolatban alkalmazható.
Az elnök hangsúlyozta, hogy az újabb szankciók bevezetését az orosz kormánynak a Krím annektálására vonatkozó döntése váltotta ki, amelyet a nemzetközi közösség elutasít.
Barack Obama további büntetőintézkedéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha az orosz katonai behatolás Ukrajna déli és keleti régióira is kiterjedne. Ugyanakkor rámutatott, hogy „az Egyesült Államok és Oroszország közötti diplomácia folytatódik” és hogy Moszkva előtt nyitva áll a választás a folytatással kapcsolatban.
„Oroszországnak tudnia kell, hogy a további eszkaláció még jobban el fogja szigetelni a nemzetközi közösségben” – mondta. Obama hangoztatta, hogy Ukrajna népének nem kell választania Oroszország és az Egyesült Államok között.
Washington a hét elején 11 orosz és ukrajnai politikai szereplő ellen jelentett be szankciókat. A büntetőintézkedések első két köre azonban Vlagyimir Putyin orosz elnököt nem érintette. Ilyen lépésre akkor szánja el magát Washington, ha vezetőváltást próbál meg kikényszeríteni.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
A Tisza Párt kecskeméti képviselőjelöltje, Molnár János már két éve kilépett munkahelyéről, hogy a Tisza Pártot támogassa. Az Ellenpont cikke most azt feszegeti, mi történt az elmúlt esztendőkben.
Energiazár, aranykonvoj és aktivált hazai hálózatok: összeáll a kép a magyar választásba történő külföldi beavatkozásról.
Egy gyors alku körvonalazódik, kérdés, ki fizeti meg az árát.
A videón katonai egyenruhát viselő, feltehetően Ukrajnához köthető személyek a Szabadság tér és az Országház április 12-re tervezett megtámadásáról egyeztetnek.
Hiába a hangos brüsszeli propaganda, az energiaszankciók csődöt mondtak. Czepek Gábor és Hortay Olivér kőkemény figyelmeztetést adott ki: az ukrajnai háborúra hivatkozva hamarosan brutális fogyasztáscsökkentésre – a nadrágszíj meghúzására – kényszeríthetik az embereket.
Egy normális közösség kiveti magából az ilyen embert, ti meg tapsoltok neki?
Nem maradt több kérdés a Tisza Párt elnöke kapcsán.
Az ukrán elnök több helyszínt is felvetett az egyeztetésre.
