Moszkva EBESZ-megfigyelőket kér a krími népszavazásra

„Oroszország tisztában van azzal, hogy felelősséget visel az ukrajnai honfitársak és polgártársak életéért, és jogot formál arra, hogy oltalmába vegye az embereket” – olvasható az orosz külügyminisztérium pénteki közleményében, amely utal arra, hogy csütörtökön halálos áldozattal járó összecsapás volt Donyeckben.

Moszkva álláspontja szerint „jobboldali radikális csoportosulások légfegyverekkel és botokkal támadtak az utcára kivonuló békés tüntetőkre, akik a magukat ukrán hatalomnak nevező emberek destruktív álláspontja elleni véleményüket akarták kifejezni”. Az orosz külügy tudatta, hogy az általa jobboldali radikálisoknak nevezett csoportok más ukrajnai régiókból érkeztek Donyeckbe

Nyugati és ukrán híradások szerint azonban az oroszbarát tömeg támadt rá a Krím félsziget Oroszországhoz csatolását elítélő tüntetőkre csütörtök este a kelet-ukrajnai Donyeckben. A támadók egy embert megöltek, s a kialakult véres összecsapásban legalább tucatnyian megsebesültek.

Moszkva most azzal a kéréssel fordult az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ), hogy küldjön megfigyelőket a vasárnapi krími függetlenségi népszavazásra. „Az orosz külügyminisztérium arra kéri az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodáját, hogy hagyjon fel a kettős mérce alkalmazásával, és jóindulatúan álljon hozzá a krími hatóságok általi meghívóhoz, amelyben megfigyelők jelenlétét kérik a népszavazáson” – olvasható az orosz külügyi közleményben. 

A tárca megismételte a Kreml álláspontját, miszerint a krími népszavazás „abszolút törvényes és teljes mértékben kifejezi a Krímben élő népek akaratát”. A külügy utal az EBESZ helsinki értekezletén 1975-ben elfogadott zárónyilatkozatára, amely kimondja, hogy „minden népnek joga van ahhoz, hogy amikor és ahogy kívánja, szabadon meghatározza saját belső és külső politikai státusát külső beavatkozás nélkül”. 

Korábban Rusztam Temirgalijev, krími kormányfő-helyettes meghívta a vasárnapi referendumra a külföldi megfigyelőket, így az EBESZ képviselőit is. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet szóvivője ugyanakkor kedden közölte, hogy a szervezet nem foglalkozik a krími hatóságok kérésével, mert a Krími Autonóm Köztársaságnak nincsenek jogosítványai ahhoz, hogy meghívja az EBESZ-megfigyelőket, mert régió, és nem önálló ország, és nem is tagja a szervezetnek.

Putyin korábbi tanácsadója, Andrej Illarionov viszont úgy véli: az ukrán hatóságoknak meg kell akadályozniuk a március 16-i Krími népszavazást, különben a régió katonai támaszponttá válik, és a világ a harmadik világháború szélére sodródik. Illarionov szerint hiba abban reménykedni, hogy a referendumot követően valamilyen kompromisszum alakul ki. Épp ellenkezőleg, a népszavazással háború kezdődhet, az ostromgyűrűbe zárt ukrán katonák pedig hadifoglyokká válhatnak.

Illarionov a Krím sorsáról szólva arra figyelmeztettet, ha ott harci cselekmények robbannak ki, akkor etnikai tisztogatások kezdődnek, amelyek elszenvedői nemcsak a tatárok és az ukránok, de a területen élő tősgyökeres oroszok is lesznek. Oroszország próbálkozásairól, hogy a „megszállást” kiterjessze Ukrajna déli részére, a tanácsadó úgy vélekedett, hogy az ukrán hatóságoknak nem szabad késlekedniük a határok teljes lezárásával Oroszországgal.

A válság diplomáciai rendezéséről szólva Illarionov kételkedett abban, hogy az orosz-ukrán viszony normalizálását Washington vagy Európa el tudja érni. Magyarázata szerint amíg Ukrajna nem mutat hajlandóságot arra, hogy katonailag szembeszálljon az agresszorral, addig a NATO országok és az 1994-es budapesti memorandum aláírói – az Egyesült Államok és Nagy-Britannia – nem nyújtanak katonai neki támogatást.