Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) katonai megfigyelői missziót küld Ukrajnába, amelyben tizennyolc ország, köztük Magyarország is részt vesz. A harmincnyolc fegyvertelen megfigyelő egyelőre egy hétig tartózkodik majd Odesszában. Közben az ukrán parlamentben a NATO csatlakozásról nyújtottak be törvényjavaslatot.
A misszió, amelyben 35 fegyvertelen megfigyelő vesz részt, szerdán kezdődik Odesszában, és egyelőre egy hétig, március 12-ig tart.
A csoportba minden részt vevő ország maximum két főt delegálhatott. A részt vevő országok: Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Észtország, Finnország, Franciaország, Írország, Kanada, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Svédország, Szlovákia, Törökország.
A csoport tagjai már úton vannak Odesszába. A bizalom- és biztonságépítő intézkedésekről szóló 2011-es EBESZ-egyezmény, az úgynevezett Bécsi Dokumentum III. fejezete rendelkezik arról, hogy a szervezet bármely tagországban látogatást tehet, ha onnan szokatlan katonai tevékenységről kap információt. A mostani látogatást Ukrajna kérte. Ez az első eset, hogy az EBESZ végrehajt egy ilyen missziót az egyezmény idézett része alapján.
Az ukrán parlamentben szerdán az ország NATO-csatlakozásáról nyújtott be törvényjavaslatot a legnagyobb létszámú Haza frakció három képviselője, köztük Borisz Taraszjuk volt külügyminiszter.
A törvényjavaslat indokolásában leszögezik: „az, hogy 2010-ben Ukrajna tömbön kívüli országgá minősítette magát, nem vezetett az ország biztonságának erősödéséhez, épp ellenkezőleg, csökkentette védelmi képességeit”. A dokumentum szerint a szerzők módosítani javasolják az Ukrajna nemzetbiztonságának alapjairól és az ország bel- és külpolitikájának alapjairól szóló törvényeket. A jogszabályokban törvényi szinten erősítenék meg, hogy Ukrajna külpolitikájának stratégiai célja az euroatlanti integráció, és a NATO-csatlakozás.
Egyelőre nem tudni, mikor kerülhet napirendre a törvényjavaslat a parlamentben. Előbb a kérdésben illetékes bizottságoknak is jóvá kell hagynia ahhoz, hogy a parlament plenáris ülésén megvitassák és szavazzanak róla. A TSzN hírcsatorna által előző nap végzett gyorsfelmérés alapján az ukrán lakosság 79,1 százaléka úgy véli, hogy Ukrajnának sürgősen be kellene lépnie az észak-atlanti szövetségbe.
Közben Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter azt mondta, hogy a Krímben lévő fegyveres egyenruhásoknak semmi közük az orosz hadsereghez. A miniszter provokációnak nevezte azokat a felvételeket, amelyek alapján alapján orosz katonáknak állítják be az ukrán haderő krími létesítményeit blokád alá vevő fegyvereseket annak ellenére, hogy a felvételeken orosz rendszámok látszanak és az egyik katona orosznak mondja magát.
Szergej Sojgu közölte, nem tud arról, honnan vannak a krími ukrán katonai létesítményeket blokád alatt tartó fegyvereseknek Tigris és Hiúz típusú orosz páncélozott terepjáróik. A Vlagyimir Putyin elnök felügyeletével, a novo-ogarjovói államfői rezidencián tartott kormányülés előtt az orosz védelmi tárca vezetője arról is beszélt, hogy a hétfőn befejeződött rendkívüli hadgyakorlatokhoz hasonló műveletek ezután is folytatódnak majd Oroszországban.
Putyin újságírói kérdésre helyi önvédelmi egységeknek nevezte a Krímben azonosító jelzések nélkül tevékenykedő, feltűnően jól felszerelt fegyveres alakulatokat.
A Kommerszant című orosz napilap úgy tudja: az orosz tengerészgyalogság 810-es szevasztopoli dandárjához tartozó erők és a fekete-tengeri Novorosszijszk kikötővárosban állomásozó 7. hegyi deszant dandár egységei tevékenykednek felségjelzés nélkül a félszigeten.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Elfogadhatatlan Ukrajna zsarolása és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök halálos fenyegetése.
„Az ukrán háborús maffia már a spájzban van” – fogalmazott a miniszter.
Nagyon szeretnék már a katonáinkat a fronton látni.
„Már biztonságban vannak” – fogalmazott az ukrán külügyminiszter.
Az ukrán elnök már nem népszerű hazájában, ráadásul a nemzetközi bizalom is egyre többször meginogni látszik.
A hozzászólások szerint a Tisza Ukrajnával kapcsolatos álláspontja nemcsak gazdasági károkat okozhat, de politikailag is a kormánypárt kezére játszhat.
Sokan az utolsó pillanatokban is gyűjtötték az ajánlásokat, hogy meglegyen az induláshoz szükséges 500 aláírás.
Elsőként a Liverpool jutott be a legjobb nyolc közé az FA-kupában.
