Janukovics kérte Putyint a beavatkozásra

Viktor Janukovics elmenekült ukrán elnök kérte arra orosz kollégáját, Vlagyimir Putyint, hogy avatkozzon be Ukrajnában – jelentette be Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet New Yorkban, a világszervezet Biztonsági Tanácsának (BT) hétfői rendkívüli ülésén. Csurkin közölte, hogy felhatalmazták Janukovics nyilatkozatának felolvasására és arra, hogy azt bemutassa a BT tagjainak. A dokumentum szerint a politikus országának „törvényesen megválasztott képviselőjeként” úgy véli, hogy „Ukrajna a polgárháború szélére sodródott”. Janukovics a nyilatkozat szerint „a törvényesség, a béke, a rend, a stabilitás és az ukrán nép megvédése érdekében” kérte Putyintól a beavatkozást. Vitalij Csurkin idézte az Oroszországba szökött Janukovicsot, aki szerint „az emberek élete, biztonsága és jogai fenyegetésnek vannak kitéve, különösen a Krím északkeleti részén”. Az orosz nagykövet által felolvasott közlemény szerint „a nyugati országok befolyása alatt nyílt terror- és erőszakcselekmények történtek”.

„Az hihetnénk, hogy Moszkva a emberi jogi főbiztos (hivatalának) gyorsreagálású ágazatává vált” – jelentette ki Samantha Power amerikai ENSZ-nagykövet a tanácskozáson, amely négy napon belül már a harmadik rendkívüli BT-ülés volt. Power közölte, hogy az EBESZ hétfő éjjel megfigyelőket küld Ukrajnába. Az amerikai nagykövet, valamint a brit és a francia ENSZ-misszió vezetője, Mark Lyall Grant és Gérard Araud egyaránt elutasította Csurkinnak az orosz beavatkozás „legitimitása” mellett felsorakoztatott érveit. Samantha Power szerint a krími orosz katonai fellépés „nem az emberi jogok védelmét szolgáló misszió, hanem a nemzetközi jog és Ukrajna szuverenitásának” megsértését jelenti. „Ez egy agressziós cselekmény, amelynek véget kell vetni” – mondta. Az amerikai misszióvezető hangoztatta: nincs arra bizonyíték, hogy az orosz vagy az oroszbarát közösségek ellen erőszakot alkalmaztak volna. „Oroszország egy képzeletbeli fenyegetésre reagál” – jelentette ki.

Ukrajna ENSZ-képviseletének hétfői közlése szerint Oroszország február 24. óta mintegy 16 ezer katonát vezényelt a Krím félszigetre. Az ügyben nem várható, hogy a BT mint a világszervezet legnagyobb hatáskörrel felruházott szerve Moszkvát elítélő határozatot fogadna el, mert Oroszország a testületben vétójoggal rendelkezik. Viktor Janukovics pénteken még úgy nyilatkozott, hogy nem fogja katonai beavatkozásra kérni Oroszországot.