Határozatban foglalt állást Ukrajna területi épségének sérthetetlensége mellett és törvénytelennek minősítette a Krím félsziget Oroszországhoz való csatolását csütörtökön az ENSZ Közgyűlése. Az amerikai kongresszus közben rábólintott Moszkva szankcionálására.
Az ENSZ Közgyűlése határozatban kimondta: Ukrajna területi épsége sérthetetlen, a Krím-félsziget Oroszországhoz csatolása pedig jogellenes. A közgyűlési határozatok nem bírnak kötelező erővel. A határozatot 100 tagállam támogatta és 11 szavazott ellene, 58 tartózkodás mellett. Kőrösi Csaba, Magyarország ENSZ-nagykövete az MTI-nek elmondta, hogy az Európai Unió mind a 28 tagállama támogatta Ukrajnát.
A határozat értelmében a félsziget sorsáról döntő népszavazás érvénytelen volt. A dokumentum az ukrajnai helyzet békés rendezése érdekében arra szólította fel a feleket, hogy haladéktalanul kezdjenek közvetlen párbeszédbe. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában a hasonló tartalmú határozat elfogadását Oroszország vétója akadályozta meg.
Nyugati diplomaták szerint a közgyűlési határozat támogatottsága – az agresszív orosz lobbitevékenység dacára – nagyobb volt a vártnál.
A fórumon Andrij Descsicja ukrán külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az állandó BT-tag Oroszország, amelynek feladata a nemzetközi béke és biztonság szavatolása lenne, lábbal tiporta Ukrajna területi épségét és egységét. Szavai szerint támogatja az ENSZ Alapokmányát, aki igennel szavaz, aki pedig nemmel voksol vagy tartózkodik, az pedig aláaknázza azt.
Vitalij Csurkin orosz nagykövet, aki a határozat elutasítása mellett korteskedett, kijelentette, hogy a Krím ügyében történelmi igazságtalanságot igazítottak ki, és hogy a félsziget lakossága az önrendelkezés jegyében az Oroszországhoz való csatlakozás mellett döntött. Csurkin a határozatot konfrontatívnak, a referendum eredményének megkérdőjelezését pedig kontraproduktívnak nevezte.
Csütörtökön az amerikai kongresszusban is szavaztak a Krím-félsziget ügyéről. A kongresszus mindkét háza megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely amely a Krím annektálása miatt Oroszország szankcionálásáról és Ukrajna gazdasági támogatásáról rendelkezik. A jogszabálytervezet megszavazása a szolidaritás kifejezése Barack Obama elnökkel, aki eddig rendeletileg hirdetett meg szankciókat Oroszország ellen.
A szavazást megelőzően a szenátusi demokraták – és velük együtt az amerikai kormány – lemondtak arról, hogy a Nemzetközi Valutaalap kvótareformjához kössék az Ukrajnának nyújtandó 1 milliárd dolláros hitelgaranciát. 50 millió dollárt szánnak az ukrajnai demokratikus kormányzás és a korrupció elleni harc megerősítésére, valamint további 100 milliót a térség országaival való biztonsági együttműködés megerősítésére,
Az amerikai szankciók a demokratikus ellenzékkel szembeni fellépésért és az ukrajnai invázióért felelős személyeket veszik célba.
Bár lenne hatékony megoldás, az ukrán igazságszolgáltatás malmai igencsak lassan őrölnek. Nem véletlenül. Az ukrán korrupcióellenes akcióközpont vezetője szerint Zelenszkij bizalmi köréig érnek a szálak, így érthető, hogy a korrupció elleni küzdelemben is vesztésre áll az ország.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Az egyik túlélő férje a frontvonalon harcol.
Bár a mainstream sajtó holmi diktátorként mutatja be a megválasztott elnököt, a Gaetz-ügy megmutatta, gyorsan képes korrigálni.
A harmadik világháború lenne a következménye.
Nem csak nekünk tűnt fel, tényleg egyre kevésbé harcias Zelenszkij retorikája.
A szélső két éve volt legutóbb kerettag, azóta már a negyedik klubhoz szerződött.
2025 január elsejétől ellenőrzés nélkül lehet utazni Bulgáriába és Romániába.
