Stefan Füle, Martin Schultz és Neelie Kroes is élesen bírálta, hogy a török hatóságok csütörtök éjjel blokkolták a Twitter elérését az országban. Kroes szerint alaptalan, értelmetlen és gyáva lépés volt Ankarától, hogy blokkolta a közösségi oldalt.
Több európai biztos és az Európai Parlament elnöke is élesen bírálta pénteken a török kormányt a Twitter közösségi portál betiltása miatt. Stefan Füle bővítési és szomszédságpolitikai biztos szerint a lépés komoly kételyeket vet fel azzal kapcsolatban, hogy Törökország kinyilvánította elkötelezettségét az európai értékek mellett.
„A szólás szabadsága, amely alapjog minden demokratikus társadalomban, azt is magába foglalja, hogy az emberek az államhatalom beavatkozásától mentesen oszthassák meg egymással gondolataikat és véleményüket. Az emberek számára biztosítani kell a kommunikáció szabadságát és a kommunikáció módjának megválasztására vonatkozó szabadságot is” – húzta alá Füle.
Neelie Kroes digitális területért felelős biztos Twitter-üzenetében alaptalan, értelmetlen és gyáva lépésnek nevezte, hogy Ankara blokkolta a Twitterhez való hozzáférést. „Ezt a nemzetközi közösség és a török közvélemény is cenzúrának fogja tekinteni. Mert az is” – húzta alá a holland jobboldali liberális politikus. Kroes szóvivője, Ryan Heath nem sokkal később a biztosnak egy további üzenetét is eljuttatta a sajtóhoz. Ebben ő biztosítja a török twitterezőket, hogy a bizottság az ő oldalukon áll.
„Szomorú nap a mai. Ez ellentétes a demokráciával, az európai értékekkel. Elfogadhatatlan, (Recep Tayyip) Erdoğan rossz irányba tart. Ez pont az ellentéte annak, amit Törökország ígért” – szögezte le Kroes.
A német Martin Schulz, az Európai Parlament szociáldemokrata elnöke szintén kiemelte: a szólás szabadsága az egyik legalapvetőbb jog Európában. Ő is elítélte a történteket. „Úgy tűnik, Erdogan hadjáratot folytat minden médium és sajtótermék ellen, amelyet nem tud közvetlenül irányítani. Ez az autoriter mentalitás nyílt támadás a szólás szabadsága ellen” – nyomatékosította az EP elnöke. Schulz szerint Ankarának nem a nemzetközi közösség követelése miatt kell biztosítania a szólás és a sajtó szabadságát, hanem azért, mert ez minden fejlett demokrácia vívmánya, és Törökország polgárait is megilleti.
„Az internet, a közösségi média és a szabad sajtó elhallgattatása, a bírák politikai befolyás alá helyezése nem jó recept ahhoz, hogy Törökország felkészüljön a XXI. század kihívásaira, és főleg nem ahhoz, hogy közelebb kerülhessen az Európai Unióhoz” – áll Martin Schulz közleményében.
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Azzal érvelt, hogy a mostani helyzet „kényelmetlen” és „nagyon költséges”.
Egyik napról a másikra jobb helyzetbe fog kerülni a keleti szomszédunk.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk EP-képviselője közölte, kezdeményezik a szobor eltávolítását az EP épülétéből.
Orbánéknak elég megőrizni táborukból, aki jelenleg megvan, és emellett kb. 20-25 billegő körzetre koncentrálni.
