Az új román elnök máris lépett: ezentúl a hadsereg lelőheti az ország légterébe tévedt drónokat

Korábban több alkalommal is orosz támadó drónok hatoltak be Románia területére, miközben Ukrajna déli részét, az Odesszai területet célozták.

Koalíciós vita alakult ki Romániában a kormányzó Szociálliberális Szövetségen (USL) belül a verespataki aranybánya-beruházás kapcsán. Crin Antonescu liberális párti politikus a beruházás ellen foglalt állást, Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök viszont már nem ellenzi a bányanyitást.
Ponta egy televíziós műsorban kijelentette, hogy korábban, amikor ellenzékben voltak, nem ismerte a tervezett beruházás részleteit, és azért ellenezte azt, mert Traian Băsescu támogatta. „Kezdetben a verespataki terv ellen voltam, (...) mert akkor Traian Băsescu támogatta, és azt mondtam, hogy ha Băsescu szorgalmazza, akkor biztosan rosszat jelent” ‒ mondta Ponta, akit csütörtökön a Mediafax hírügynökség idézett. Ponta a 2012 májusa előtti időszakra utalt, amikor pártja, akárcsak az USL még ellenzékben volt.
A verespataki aranybánya azt követően került újból napirendre, hogy augusztus végén a kormány a parlament elé terjesztett egy törvénytervezetet, amely a ciántechnológiás bányaberuházás elkezdéséhez szükséges intézkedéseket tartalmazza. Hétfőn Antonescu a tervezet ellen foglalt állást, majd Ponta is kijelentette, hogy ilyen körülmények között a törvényhozói testület el fogja utasítani a jogszabályt. De nem rejtette véka alá, hogy neheztel Antonescura, amiért már a parlamenti vita előtt állást foglalt a kérdésben.
Ponta azóta többször arra figyelmeztette a közvéleményt, hogy a román államnak 2 milliárd dollár kártérítést kell fizetnie, ha keresztbe tesz a beruházásnak. A hátrányok közé sorolta azt is, hogy Romániának 150 millió eurót kell fordítania a kommunizmus idején végzett verespataki aranykitermelés következtében keletkezett környezetszennyezés felszámolására, amit különben a kanadai beruházó vállal, ha megvalósíthatja a beruházást.
Ponta csütörtökön egy sajtótájékoztatót is tartott Verespatakról, és elmondta, hogy a kanadai beruházó által 1999-ben megkapott kitermelési licenc húsz évre szól, de ezt nem hozhatják nyilvánosságra, mert a szerződő felek ‒ a román állam és a kanadai beruházó ‒ vállalták, hogy annak tartalma titkos.
A sajtótájékoztatón részt vett Dan Şova infrastrukturális beruházásokért és külföldi befektetésekért felelős tárca nélküli miniszter, aki akárcsak Ponta, szociáldemokrata párti. A miniszter szerint azért szükséges tájékoztatni a közvéleményt a beruházás elutasításának negatív következményeiről, mert a kanadai beruházónak szerinte jó esélye van arra, hogy bíróságon pert nyerjen a román állammal szemben a kártérítés ügyében. Şova ‒ aki maga is szenátor ‒ kijelentette, hogy ő személyesen meg fogja szavazni a Verespatak-törvénytervezetet.
Crin Antonescu liberális pártelnök szintén csütörtökön egy interjúban kijelentette: a kormányfő nyilatkozataiból úgy tűnik, hogy pártja és ő maga nagyon akarja a verespataki beruházást, de nem meri vállalni érte a felelősséget. Antonescu bírálta a miniszterelnököt, hogy a parlamentre hárítja a döntést. Azt is kifogásolta, hogy Ponta burkoltan a beruházás mellett érvel, miközben azt hangoztatja: képviselőként a tervezet ellen fog szavazni a parlamentben, miután a kormány fogadta el és terjesztette a parlament elé a törvénytervezetet.
A Verespatak-törvénytervezetről a román parlamentnek kell döntenie. Eddig a szenátus két illetékes szakbizottsága utasította el a jogszabályt, de voksolnia kell még a felsőház egészének, majd a képviselőház fog határozni ügydöntő jogkörrel a törvény, és egyben a beruházás sorsáról.