Verespatak ellentétet szít a román kormánypártok között

2013. szeptember 12. 15:37

Koalíciós vita alakult ki Romániában a kormányzó Szociálliberális Szövetségen (USL) belül a verespataki aranybánya-beruházás kapcsán. Crin Antonescu liberális párti politikus a beruházás ellen foglalt állást, Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök viszont már nem ellenzi a bányanyitást.

2013. szeptember 12. 15:37

Ponta egy televíziós műsorban kijelentette, hogy korábban, amikor ellenzékben voltak, nem ismerte a tervezett beruházás részleteit, és azért ellenezte azt, mert Traian Băsescu támogatta. „Kezdetben a verespataki terv ellen voltam, (...) mert akkor Traian Băsescu támogatta, és azt mondtam, hogy ha Băsescu szorgalmazza, akkor biztosan rosszat jelent” ‒ mondta Ponta, akit csütörtökön a Mediafax hírügynökség idézett. Ponta a 2012 májusa előtti időszakra utalt, amikor pártja, akárcsak az USL még ellenzékben volt.

A verespataki aranybánya azt követően került újból napirendre, hogy augusztus végén a kormány a parlament elé terjesztett egy törvénytervezetet, amely a ciántechnológiás bányaberuházás elkezdéséhez szükséges intézkedéseket tartalmazza. Hétfőn Antonescu a tervezet ellen foglalt állást, majd Ponta is kijelentette, hogy ilyen körülmények között a törvényhozói testület el fogja utasítani a jogszabályt. De nem rejtette véka alá, hogy neheztel Antonescura, amiért már a parlamenti vita előtt állást foglalt a kérdésben.

Ponta azóta többször arra figyelmeztette a közvéleményt, hogy a román államnak 2 milliárd dollár kártérítést kell fizetnie, ha keresztbe tesz a beruházásnak. A hátrányok közé sorolta azt is, hogy Romániának 150 millió eurót kell fordítania a kommunizmus idején végzett verespataki aranykitermelés következtében keletkezett környezetszennyezés felszámolására, amit különben a kanadai beruházó vállal, ha megvalósíthatja a beruházást.

Ponta csütörtökön egy sajtótájékoztatót is tartott Verespatakról, és elmondta, hogy a kanadai beruházó által 1999-ben megkapott kitermelési licenc húsz évre szól, de ezt nem hozhatják nyilvánosságra, mert a szerződő felek ‒ a román állam és a kanadai beruházó ‒ vállalták, hogy annak tartalma titkos.

A sajtótájékoztatón részt vett Dan Şova infrastrukturális beruházásokért és külföldi befektetésekért felelős tárca nélküli miniszter, aki akárcsak Ponta, szociáldemokrata párti. A miniszter szerint azért szükséges tájékoztatni a közvéleményt a beruházás elutasításának negatív következményeiről, mert a kanadai beruházónak szerinte jó esélye van arra, hogy bíróságon pert nyerjen a román állammal szemben a kártérítés ügyében. Şova ‒ aki maga is szenátor ‒ kijelentette, hogy ő személyesen meg fogja szavazni a Verespatak-törvénytervezetet.

Crin Antonescu liberális pártelnök szintén csütörtökön egy interjúban kijelentette: a kormányfő nyilatkozataiból úgy tűnik, hogy pártja és ő maga nagyon akarja a verespataki beruházást, de nem meri vállalni érte a felelősséget. Antonescu bírálta a miniszterelnököt, hogy a parlamentre hárítja a döntést. Azt is kifogásolta, hogy Ponta burkoltan a beruházás mellett érvel, miközben azt hangoztatja: képviselőként a tervezet ellen fog szavazni a parlamentben, miután a kormány fogadta el és terjesztette a parlament elé a törvénytervezetet.

A Verespatak-törvénytervezetről a román parlamentnek kell döntenie. Eddig a szenátus két illetékes szakbizottsága utasította el a jogszabályt, de voksolnia kell még a felsőház egészének, majd a képviselőház fog határozni ügydöntő jogkörrel a törvény, és egyben a beruházás sorsáról.

Összesen 7 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Maddox
2013. szeptember 12. 18:19
Közben kiderült, hogy mint mindenről, erről is a magyarok tehetnek. Victor Ponta szerint Soros Györgyék állnak a tüntetések mögött. http://www.rtv.net/george-soros-acuzat-ca-ar-fi-in-spatele-protestelor-anti-rosia-montana_97324.html
kjkj945
2013. szeptember 12. 17:07
http://hu.wikipedia.org/wiki/Arany_ci%C3%A1nl%C3%BAgz%C3%A1sa A ciánlúgzás vagy cianidos lúgzás (régebbi elnevezése: ciánozó lúgzás) kohászati technológiának minősülő kémiai eljárás, melyet fémtartalmú ásványok feldolgozása során elsősorban az alacsony fémtartalmú arany kinyerésére alkalmaznak. 2KAu(CN)2+2Zn+4KCN+2H2O → 2Au+2K2Zn(CN)4+2KOH+H2 A cián minden biológiai szervezet számára erős méreg. Az emberi szervezetbe jutva 60-80 milligramm már halált okoz, 2-3 órán belül fulladás következik be. Az eljárásban dolgozókat egyéni védőeszközökkel látják el. A veszélyesség legnagyobb mértékben a zagytározók üzemeltetésénél jelentkezik elszivárgás, átömlés vagy gátszakadás formájában. A zagytározókban esetenként millió m³ nagyságrendben halmoznak fel meddő-anyagot, amely mindig tartalmaz a technológiában maradó ciánvegyületeket. A ciánvegyületek egy része a napfény hatására az idő előrehaladtával kevésbé toxikus anyagokká bomlik le, de annak teljes eltűnésével nem lehet számolni.
kjkj945
2013. szeptember 12. 17:04
""A cián keserűmandulára emlékeztető, szúrós szagú, színtelen, rendkívül mérgező gáz. Légköri nyomáson -20,7 C°-on cseppfolyósodik, -34,4 C°-on pedig megfagy. Meggyújtva bíborszegélyű lánggal szén-dioxiddá ég el, a nitrogén pedig felszabadul. Kémiailag sok tekintetben hasonlóan viselkedik a halogénekhez, a CN-gyök vegyületei, a cianidok, a haloidokhoz hasonló sajátságúak.""
egysegelem
2013. szeptember 12. 16:51
Az elkovetkezo 16 evben osszesen 24 milliard dollarral none a roman GDP ebbol a beruhazasbol. Erre egy szegeny orszag nem mondhat nemet.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!