Róháni: Irán nem jelent fenyegetést

Róháni közölte, hogy kormánya bizonyos feltételek mellett kész haladéktalanul „határidőhöz kötött és eredményorientált” tárgyalásokat kezdeni a vitatott iráni nukleáris programról. Mint mondta, a nukleáris fegyverek konfliktusban állnak Irán nemzeti érdekeivel, de Teheránnak joga van a békés célú urándúsításhoz. Hangsúlyozta, hogy Teherán kész létrehozni egy keretet az Egyesült Államokkal fennálló nézeteltérések rendezésére, és nem törekszik a két ország közötti feszültségek kiélezésére. Mint mondta, figyelemmel hallgatta meg Barack Obama elnök ENSZ-közgyűlés pódiumáról kedden elmondott beszédét. Róháni reménykedik abban, hogy Amerika „tartózkodni fog attól, hogy kövesse a háborúpárti nyomásgyakorló csoportok rövidlátó érdekeit”.

Róháni ugyanakkor a nap folyamán nem élt a lehetősséggel, hogy személyesen találkozzon Obamával. Amerikai hivatalos források szerint az irániaknak hivatalos és privát csatornákon is felajánlották a nem hivatalos megbeszélés lehetőségét, de számukra annak elfogadása túlságosan „bonyolult” lett volna. Egy névtelenül nyilatkozó amerikai tisztségviselő szerint a teheráni döntéshozó mechanizmusban az Egyesült Államokat a többi nyugati országtól eltérő módon kezelik.

Róháni hangsúlyozta, hogy Irán kész felelősségteljesen fellépni a közel-keleti térség biztonságáért, és ennek érdekében kész a kétoldalú és a sokoldalú együttműködésre. Irán szerinte nem jelent fenyegetést sem a világ, sem a régió számára. Elítélte a vegyi fegyverek bármilyen formában történő bevetését és üdvözölte Szíria csatlakozását a vegyifegyver-tilalmi egyezményhez. Az ilyen eszközökkel kapcsolatban a legnagyobb veszélyt az jelenti, ha terroristák kezébe kerülnek, amit a vonatkozó szerződések nem hagyhatnak figyelmen kívül ‒ mondta Róháni, hozzátéve: a szíriai konfliktust nem lehet katonai eszközökkel megoldani.

Az iráni elnök bírálta a hazája ellen bevezetett nemzetközi gazdasági büntetőintézkedéseket, rámutatva, hogy azok negatív hatása nemcsak a szankciók szándékolt áldozataira korlátozódik. Szavai szerint „elítélendő”, ha drónok ártatlanok életét oltják ki és ‒ Izrael megemlítése nélkül ‒ elítélte az „ártatlan palesztin nép ellen elkövetett bűnöket, amelynek jogait évtizedek óta megsértik”. Megfogalmazása szerint az iszlámfóbiát, a síitafóbiát és az Irán-fóbiát az elmúlt három évtized során bűntettek sokaságának ‒ egyebek között Szaddám Huszein és az al-Kaida felfegyverzésének ‒ igazolására használták fel.

Haszan Róháni kerülte az elődje, Mahmúd Ahmadinezsád Izrael-ellenes és holokauszttagadó tirádáihoz hasonló kirohanásokat ‒ olyannyira, hogy a CNN-nek adott interjújában „történelmi ténynek” nevezte a holokausztot, amely a nácik történelmi bűnténye volt szerinte.

Ugyanakkor az ENSZ-közgyűlés előtt elmondott beszéde alatt az izraeli delegáció helye üresen maradt az ülésteremben. Az ENSZ-ben a jövő héten felszólaló Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök „képmutatónak” és „cinikusnak” nevezte Róhánit és úgy vélekedett, hogy Teherán pusztán időt akar nyerni nukleáris fegyverprogramjához.

Az első amerikai kommentárok a korábbi hivatalos állásfoglalásokhoz hasonlóan hangsúlyozták, hogy az új iráni vezetés tetszetős nyilatkozatainak komolyságát konkrét tettekkel kell bizonyítani.