A Fehér Ház szóvivője csütörtökön elmondta, hogy az amerikai elnök aggodalommal tekint a szíriai helyzet rosszabbodására és ennek kapcsán számba veszi az USA lehetséges további intézkedéseit.
Barack Obama amerikai elnök aggodalommal figyeli a szíriai helyzet romlását és azt mérlegeli, hogy milyen további lépéseket tehet az ügyben - jelentette ki csütörtökön Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője. „Az elnök felülvizsgálja és mérlegeli, hogy milyen más lehetőségek állnak az ő, illetve az Egyesült Államok, valamint a szövetségesek és a partnerek rendelkezésére további kiegészítő lépések megtétele érdekében” – mondta Carney.
A szóvivő hangoztatta, hogy az elnök olyan döntést kíván hozni, amely a legjobban megfelel az Egyesült Államok érdekeinek. Carney szerint Obama "üdvözli" Bill Clinton volt elnök tanácsait Szíriával kapcsolatban. Clinton a héten kijelentette: Obama azt kockáztatja, hogy „teljesen bolondnak” fogják nézni, ha nem avatkozik be katonai eszközökkel Szíriában. „Vannak, akik azt mondják, hogy oké, figyeljük meg, mi ez a nagy zűrzavar és maradjunk ki belőle. Úgy gondolom, hogy ez nagy hiba” – jelentette ki Clinton a minap John McCain republikánus szenátornak a McCain Intézet egy New York-i rendezvényén.
A volt elnök az általa elrendelt koszovói beavatkozással kapcsolatban tette ezt a megjegyzést. Bill Clinton ugyanakkor nem állt ki a katonai beavatkozás egyik formája mellett sem. McCain a maga részéről a repüléstilalmi övezetek létrehozását és a szíriai kormányellenes erők egy részének felfegyverzését szorgalmazza. A Fehér Ház eddig többször jelezte, hogy minden eshetőségre kész Szíriával kapcsolatban, de mindeddig nem szánta rá magát a beavatkozásra. Az amerikaiak többsége ellenzi az esetleges szíriai szerepvállalást. Washington eddig „halált nem okozó” eszközök szállításával támogatta a szíriai kormányellenes erőket és a Szíria elleni kereskedelmi embargó több, az újjáépítést és a közellátást akadályozó rendelkezését feloldotta az ellenzék által ellenőrzött területek vonatkozásában. Szakértők kormánytisztviselők nyilatkozataiból arra következtetnek, hogy Washingtonban ismét komolyan mérlegelik a felkelők felfegyverzését.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Óriási ováció fogadta a tervet, még a kisebb államok küldöttei is boldogok voltak, csordultig telt a zsebkendőjük az örömkönnyektől. Nizalowski Attila írása.
„Egyáltalán nem érdekel, az oroszok mit gondolnak a magyar külpolitikáról” – jelentette ki egy fórumon a külügyminiszter.
Elmondta, mire menne Európa az amerikaiak nélkül, mire Brüsszel kikelt magából.
Szakértő a Mandinernek: az európai politikai elit a soft powerben hisz, miközben a NATO katonai erejének több mint kétharmadát egyetlen ország adja. Ha az Egyesült Államok nincs, a szövetség ereje megszűnik.
A Fehér Ház bejegyzésében az amerikai elnök egy pingvin társaságában menetel Grönland felé.
Az ENSZ emberi jogi főbiztosa szerint az Egyesült Államok bevándorlási intézkedései során önkényes letartóztatások, aránytalan erőszak és halálesetek történnek.
„Nem feltétlenül készpénzt küldenek, de nagyértékű informatikai szolgáltatásokat. A Tisza Párt természetesen ezért nem fizet” – jelentette ki a miniszterelnök a Mandiner Klubesten.
Az Ukrajnának tett felelőtlen ígéretek a vesztünket okozzák Röttgen szerint.
