Több mint kéthetes fogság után elengedték kedden azt a kínai halászhajót, amelyet Észak-Korea foglalt le, s kiszabadult a legénység is – közölte Kína phenjani konzulátusa.
A hajó tulajdonosa, Jü Hszüe-csün az északkelet-kínai Talien városban beszámolt arról, hogy a 16 halász hazafelé tart a hajóval, és valamennyien egészségesek. Jü elmondta, hogy a kapitányt elrablói megverték. Egy zsák rizst és ugyanennyi lisztet hagytak nekik a visszaútra, de – tette hozzá – ez nem gond, mert a vízen sok hajótól tudnak élelmet kérni. A tulajdonos azt is elmondta, hogy az észak-koreaiak erőszakkal foglalták el a hajót, fegyvert viseltek és „katonáknak néztek ki”. Végül öt tonna gázolajat és hat hordó benzint, valamint a maradék élelmiszert elkobozták. A halászok a korábban leszerelt navigációs berendezéseiket visszakapták.
A kínai nagykövetség Phenjanban már május 10-én tiltakozott a történtek miatt, míg a kínai külügyminisztérium először hétfőn szólalt meg az ügyben nyilvánosan, követelve, hogy Phenjan gondoskodjon az őrizetbe vett halászok egészségéről és törvényes jogaikról. A külügyi szóvivő kedden azt közölte, hogy nem fizettek váltságdíjat a halászokért, egyben az ügy teljes kivizsgálására és olyan intézkedések meghozatalára szólította fel Phenjant, amelyek meggátolják, hogy hasonló esetek előforduljanak.
Korábban ismertté vált, hogy a május 5-én lefoglalt kínai hajóért és az őrizetbe vett legénység szabadon bocsátásáért 600 ezer jüant (mintegy 22 millió forintot) követelnek az észak-koreaiak. Jü Hszüe-csün viszont azt állította, bizonyítható, hogy két hajója kínai vizeken halászott. Ezért a legalább hétszeri sürgetés ellenére sem volt hajlandó a kért pénzt kifizetni. A Global Times című angol nyelvű lap szakértője, Csin Csiang-ji szerint probléma, hogy a pekingi diplomácia az effajta eseteket általában nem veri nagy dobra, ami azonban az észak-koreaiaknak kedvez, és sérti a halászok érdekeit. Mint megjegyezte, lehetséges, hogy a Kína által is érvényesített ENSZ-szankciók elleni megtorlás része a szomszédos állam ellenséges viselkedése.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
A La Voix du Nord című regionális lap szerint a gyanúsított egy 20-as évei elején járó férfi.
A francia lap szerint a magyar miniszterelnök minden lehetőséget megragad.
