Észak-Korea elengedte a foglyul ejtett kínai halászokat

A hajó tulajdonosa, Jü Hszüe-csün az északkelet-kínai Talien városban beszámolt arról, hogy a 16 halász hazafelé tart a hajóval, és valamennyien egészségesek. Jü elmondta, hogy a kapitányt elrablói megverték. Egy zsák rizst és ugyanennyi lisztet hagytak nekik a visszaútra, de – tette hozzá – ez nem gond, mert a vízen sok hajótól tudnak élelmet kérni. A tulajdonos azt is elmondta, hogy az észak-koreaiak erőszakkal foglalták el a hajót, fegyvert viseltek és „katonáknak néztek ki”. Végül öt tonna gázolajat és hat hordó benzint, valamint a maradék élelmiszert elkobozták. A halászok a korábban leszerelt navigációs berendezéseiket visszakapták.

A kínai nagykövetség Phenjanban már május 10-én tiltakozott a történtek miatt, míg a kínai külügyminisztérium először hétfőn szólalt meg az ügyben nyilvánosan, követelve, hogy Phenjan gondoskodjon az őrizetbe vett halászok egészségéről és törvényes jogaikról. A külügyi szóvivő kedden azt közölte, hogy nem fizettek váltságdíjat a halászokért, egyben az ügy teljes kivizsgálására és olyan intézkedések meghozatalára szólította fel Phenjant, amelyek meggátolják, hogy hasonló esetek előforduljanak.

Korábban ismertté vált, hogy a május 5-én lefoglalt kínai hajóért és az őrizetbe vett legénység szabadon bocsátásáért 600 ezer jüant (mintegy 22 millió forintot) követelnek az észak-koreaiak. Jü Hszüe-csün viszont azt állította, bizonyítható, hogy két hajója kínai vizeken halászott. Ezért a legalább hétszeri sürgetés ellenére sem volt hajlandó a kért pénzt kifizetni. A Global Times című angol nyelvű lap szakértője, Csin Csiang-ji szerint probléma, hogy a pekingi diplomácia az effajta eseteket általában nem veri nagy dobra, ami azonban az észak-koreaiaknak kedvez, és sérti a halászok érdekeit. Mint megjegyezte, lehetséges, hogy a Kína által is érvényesített ENSZ-szankciók elleni megtorlás része a szomszédos állam ellenséges viselkedése.