A MOL-INA viszonyról faggatták Martonyit Zágrábban

Vezető horvát politikusokkal találkozott Martonyi János április 25-én Zágrábban. Érkezésekor udvariassági látogatást tett a horvát államfőnél, Ivo Josipović-nál, majd ellátogatott a zágrábi Parlamentbe, a Száborba is.

Itt a horvát parlament elnökével volt megbeszélése, ami alatt viszont egy néhány száz fős tüntetés zajlott a Szábor épülete előtt. A szervezők az INA körüli szakszervezeti tömörülések voltak, melyek a horvát kormány ellen hirdették meg demonstrációjukat. Bár a tüntetés bejelentésekor még nem tudhattak Martonyi látogatásáról, a felszólalások mégis kitértek a külügyminiszter érkezésére: mint az egyik szónok is elmondta, „itt van egy magyar miniszter és megvédi a magyar érdekeltséget”, miközben az övék mellett „senki nem áll ki”.

Az egyik konkrét követelés az volt: az új kollektív szerződéseket csak úgy írassák alá a dolgozókkal, hogy a magyar tulajdonos garanciát ad arra, hogy a kiskereskedelmet nem választja le az INA szervezeti egységéről. A tüntetésen, melyen a horvát szakszervezetek vezetője is jelen volt, elhangzottak olyan mondatok is, hogy a pénzt csupán kiviszik az országból, azt nem ott fektetik be, ezzel pedig az INA-dolgozókat éri joghátrány.

A sajtóban arról is cikkeztek, hogy a MOL átvenné az INA-ban a horvát kormány részesedését is, ami viszont nem nyerte el a tüntetők tetszését. Jelenleg 49 százalék van a MOL tulajdonában, a horvát állam pedig 44 százalékot birtokol. A MOL és az INA viszonya a későbbi közös külügyminiszteri sajtótájékoztatón is terítéken volt. A magyar külügyminiszternél rá is kérdezett egy újságíró: igaz-e, hogy a MOL meg szándékozik vásárolni a horvát állam tulajdonrészét. Martonyi válaszában úgy fogalmazott: erről „nem esett szó”, csupán az INA-MOL-kapcsolatról ejtettek pár szót.

A magyar külügyminiszter kijelentette: „a felek közös érdeke, hogy az INA regionálisan és nemzetközileg is jelentős vállalat legyen”. A Bloomberg újságírója ezután rákérdezett arra, hogy csupán nem volt szó a megvásárlásról vagy a MOL-nak nincsenek is ilyen szándékai. „Nem került szóba” – érkezett a válasz, Martonyi pedig hozzátette: ehhez a magyar kormánynak nincs köze, ő csupán kisebbségi tulajdonos a MOL-ban és különben is „kizárólag üzleti kérdésről van szó”, amely a MOL tulajdonosi körére tartozik.

A látogatás egyik apropója Horvátország EU-csatlakozása volt: a magyar külügyminiszter ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy a horvátok tagsága jó lesz Horvátországnak, Közép-Európának, Európának és Magyarországnak is. A horvát külügyminiszter, Vesna Pusić Magyarország szerepét méltatta és kijelentette: „Horvátország csatlakozási szerződését Magyarország ratifikálta először”. A felek az energetikai és az infrastrukturális együttműködést emelték ki – Pusić a kikötők fejlesztését tartotta fontosnak, illetve a dél-kelet-európai szomszédok támogatását az EU felé vezető úton. Hozzátette: üdvözlik Szerbia és Koszovó megállapodását is. Martonyi beszélt a Zágrábban hamarosan felálló Magyar Kulturális Intézetről, illetve az eszéki konzulátus újranyitásáról is, melynek kapcsán egy jegyzéket is átadott a horvát partnernek.

Az MTI újságírója feltette a kérdést a horvát külügyminiszternek: a két állam együttműködése elképzelhető-e a jövőben akként, hogy a Visegrádi Négyekhez csatlakozna ötödikként Horvátország is. Pusić válaszában a V4+1 formula felmerülését külön nem említette, viszont elmondta, hogy gazdasági és geopolitikai téren is sok helyütt elképzelhető a kapcsolat szorosabbra fűzése. E téren pedig Martonyi is az energetikai, az infrastrukturális illetve az „emberi szféra” terén tapasztalható együttműködést méltatta.

A magyar külügyminiszter tárgyalt a horvát kormányfővel, Zoran Milanović-csal, illetve később angol nyelvű előadást is tartott a közép-európai kapcsolatrendszerben megmutatkozó perspektívákról. Martonyi János a zágrábi látogatás másnapján, április 26-án Ljubljanába hivatalos, ahol várhatólag találkozni fog Szlovénia miniszterelnökével, Alenka Bratušek-kel, illetve később a muravidéki magyarság képviselőivel is.