Martonyi János külügyminiszter Horvátország fővárosában tett hivatalos látogatást április 25-én. Az EU-csatlakozás mellett a jelenlévőket az INA és a MOL kapcsolata érdekelte igazán. Tudósításunk Zágrábból.
Vezető horvát politikusokkal találkozott Martonyi János április 25-én Zágrábban. Érkezésekor udvariassági látogatást tett a horvát államfőnél, Ivo Josipović-nál, majd ellátogatott a zágrábi Parlamentbe, a Száborba is.
Itt a horvát parlament elnökével volt megbeszélése, ami alatt viszont egy néhány száz fős tüntetés zajlott a Szábor épülete előtt. A szervezők az INA körüli szakszervezeti tömörülések voltak, melyek a horvát kormány ellen hirdették meg demonstrációjukat. Bár a tüntetés bejelentésekor még nem tudhattak Martonyi látogatásáról, a felszólalások mégis kitértek a külügyminiszter érkezésére: mint az egyik szónok is elmondta, „itt van egy magyar miniszter és megvédi a magyar érdekeltséget”, miközben az övék mellett „senki nem áll ki”.
Az egyik konkrét követelés az volt: az új kollektív szerződéseket csak úgy írassák alá a dolgozókkal, hogy a magyar tulajdonos garanciát ad arra, hogy a kiskereskedelmet nem választja le az INA szervezeti egységéről. A tüntetésen, melyen a horvát szakszervezetek vezetője is jelen volt, elhangzottak olyan mondatok is, hogy a pénzt csupán kiviszik az országból, azt nem ott fektetik be, ezzel pedig az INA-dolgozókat éri joghátrány.
A sajtóban arról is cikkeztek, hogy a MOL átvenné az INA-ban a horvát kormány részesedését is, ami viszont nem nyerte el a tüntetők tetszését. Jelenleg 49 százalék van a MOL tulajdonában, a horvát állam pedig 44 százalékot birtokol. A MOL és az INA viszonya a későbbi közös külügyminiszteri sajtótájékoztatón is terítéken volt. A magyar külügyminiszternél rá is kérdezett egy újságíró: igaz-e, hogy a MOL meg szándékozik vásárolni a horvát állam tulajdonrészét. Martonyi válaszában úgy fogalmazott: erről „nem esett szó”, csupán az INA-MOL-kapcsolatról ejtettek pár szót.
A magyar külügyminiszter kijelentette: „a felek közös érdeke, hogy az INA regionálisan és nemzetközileg is jelentős vállalat legyen”. A Bloomberg újságírója ezután rákérdezett arra, hogy csupán nem volt szó a megvásárlásról vagy a MOL-nak nincsenek is ilyen szándékai. „Nem került szóba” – érkezett a válasz, Martonyi pedig hozzátette: ehhez a magyar kormánynak nincs köze, ő csupán kisebbségi tulajdonos a MOL-ban és különben is „kizárólag üzleti kérdésről van szó”, amely a MOL tulajdonosi körére tartozik.
A látogatás egyik apropója Horvátország EU-csatlakozása volt: a magyar külügyminiszter ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy a horvátok tagsága jó lesz Horvátországnak, Közép-Európának, Európának és Magyarországnak is. A horvát külügyminiszter, Vesna Pusić Magyarország szerepét méltatta és kijelentette: „Horvátország csatlakozási szerződését Magyarország ratifikálta először”. A felek az energetikai és az infrastrukturális együttműködést emelték ki – Pusić a kikötők fejlesztését tartotta fontosnak, illetve a dél-kelet-európai szomszédok támogatását az EU felé vezető úton. Hozzátette: üdvözlik Szerbia és Koszovó megállapodását is. Martonyi beszélt a Zágrábban hamarosan felálló Magyar Kulturális Intézetről, illetve az eszéki konzulátus újranyitásáról is, melynek kapcsán egy jegyzéket is átadott a horvát partnernek.
Az MTI újságírója feltette a kérdést a horvát külügyminiszternek: a két állam együttműködése elképzelhető-e a jövőben akként, hogy a Visegrádi Négyekhez csatlakozna ötödikként Horvátország is. Pusić válaszában a V4+1 formula felmerülését külön nem említette, viszont elmondta, hogy gazdasági és geopolitikai téren is sok helyütt elképzelhető a kapcsolat szorosabbra fűzése. E téren pedig Martonyi is az energetikai, az infrastrukturális illetve az „emberi szféra” terén tapasztalható együttműködést méltatta.
A magyar külügyminiszter tárgyalt a horvát kormányfővel, Zoran Milanović-csal, illetve később angol nyelvű előadást is tartott a közép-európai kapcsolatrendszerben megmutatkozó perspektívákról. Martonyi János a zágrábi látogatás másnapján, április 26-án Ljubljanába hivatalos, ahol várhatólag találkozni fog Szlovénia miniszterelnökével, Alenka Bratušek-kel, illetve később a muravidéki magyarság képviselőivel is.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
2026 őszére állhat helyre teljesen a Dunai Finomító az októberi tűz után.
A cégcsoport 2006-ban hozta létre az Új Európa Alapítványt, amely később MOL Alapítvány néven végezte munkáját.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Kötelezettségszegési eljárás indult az intra-EU választottbírósági tilalom megsértéséért.
A frissességre panaszkodnak.
Egy égő lakásból kellett kimenekíteni a hetvenes éveiben járó házaspárt és mozgássérült felnőtt gyermeküket.
Az orosz elnök újra együttműködést ajánl Európának, miközben az ukrajnai háború lezárásának feltételeiről beszélt.
