Meghatározó maradt az RMDSZ Erdélyben

2012. december 10-én tartotta a Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) és a Magyar Külügyi Intézet (MKI) közös rendezvényét, amelyen az egy nappal korábbi romániai választások eredményeinek gyors elemzésére törekedtek. Az NPKI igazgatója, Kántor Zoltán moderálta az eseményt, amelyen meghívottként részt vett Zákonyi Botond, az MKI igazgatója; Illyés Gergely, az NPKI kutatója; Pászkán Zsolt, az EuroCom sajtófigyelője; valamint Kónya Hanna, a Bell Research kutatója.

Az USL nem nyert, hanem kevésbé vesztett

Pászkán Zsolt szerint Románia permanens kampányban él az elmúlt 10 évben, ami kimerített mindenféle szellemi és türelmi tartalékot az emberekben, és a választópolgároknál az „általános düh szavazatának” jelensége figyelhető meg. Ezeket a voksokat volt képes az USL begyűjteni, és itt hibázott szerinte a jobboldal. Pászkán úgy véli ugyanis, hogy Romániában pozitív kampánnyal nem lehet nyerni, mert a szavazók valakinek „be akartak mosni”.

Ez az, amit nem ismert fel a jobboldal, és elfáradt, rutinszerű kampányukban a programjukat kívánták bemutatni, míg az USL Traian Basescu elnököt mutatta be ellenségként, de így is 2,5 millióval kevesebben szavaztak most, mint a nyári, Basescu-ellenes voksoláskor. Az elnök stábja is felismerte, hogy a szavazók mobilizálásához ellenségképre van szükség, de „rutinból dolgoztak és visszanyúltak 12 évvel ezelőtti panelekhez”, amelyekkel nem lehetett érdemben segíteni a jobboldalt.

Zákonyi Botond szerint a mostani választási eredmény ismeretében kijelenthető, hogy vége van a Basescu-korszaknak, de mivel Victor Pontának is kényelmes egy gyenge elnök, az jó eséllyel 2013 során hivatalban fog maradni.

Ingatag kétharmad?

A 2013-as év Pászkán szerint mindenképp sorsfordító lehet Romániában, mivel az USL alkotmánymódosítást tervez, amelyhez kétharmados többségre van szükség. A jelenlegi adatok azt mutatják, hogy a parlamentbe négy szervezet jutott be, ám a választási pártszövetségeket felbontva azt tapasztalhatjuk, hogy valójában 11 szervezet kb. 550 képviselője szerzett mandátumot – akik a túlkompenzáló választási rendszer miatt lettek ennyivel többen az 501 képviselői széknél, ahogy arra Illyes Gergely rámutatott. A nyertes USL-n belül komoly feszültséget szül Pászkán szerint, hogy a szociáldemokraták igyekeznek kigolyózni nemzeti liberális (jobboldali) partnerüket a hatalomból. A két párt gazdaságpolitikai víziója is eltér, márpedig válságkezelésre mindenképp szükség lesz a közszféra irányában tett plusz kifizetések és egyéb költekezések miatt.

A liberálisok ígéretet kaptak arra, hogy 2014-ben ők jelölhetnek majd elnököt, amelynek kapcsán Pászkán szerint szintén feszültségek várhatóak, hiszen a 2013-as alkotmánymódosítás során az elnöki hatásköröket is érinteni kívánják a szociáldemokraták, ráadásul a népszerű(nek gondolt) bukaresti polgármestert, Oprescut indítanák. A liberálisok elnöke, Crin Antonescu viszont már az elnöki pozícióra pályázik – mondta Pászkán Zsolt.

Nem változnak a külpolitikai prioritások

Zákonyi Botond szerint a kétezres évek során kialakított külpolitikai prioritásokban nem várhatóak nagy változások. Ennek oka egyrészt, hogy a külügyi apparátusnak csak a legfelső szintjeit érintették a politikai válságok okozta változások, másrészt a diplomáciai sikereket Victor Pontáék sem valószínű, hogy feladnák. Így prioritás marad Zákonyi szerint az Egyesült Államokkal fenntartott jó viszony, melynek eredeményeként tavaly stratégiai partnerségi viszonyt kötöttek az USA-val, és Románia a rakétavédelmi rendszer része lett. Az egyetlen kérdés, hogy a lengyelek eminens pozíciójára fognak-e törni, vagy inkább jó kapcsolat kialakítására az USA egyik legfőbb európai szövetségesével.

Zákonyi szerint Moldova is nyilvánvalóan prioritást fog jelenteni. Bár egyesülési álmaikat már feladták, de a kormányközi együttműködések szoros kapcsolatot eredményezhetnek a jövőben is. A brüsszeli imázsa nem túl jó Romániának, hiszen az onnan „megrendelt" igazságügyi reformot és a korrupció visszaszorítását sem tudta teljesíteni a kormány. A Magyarországgal fennálló stratégiai partnerségi viszonyt viszont nem valószínű, hogy felrúgnák, mert az sok szempontból sikeres, és ugyan a nacionalista témák vissza-visszatérnek a román parlamentben, az országközi viszonyban komoly összezördülésre „nem látok komoly esélyt" - mondta Zákonyi Botond. Ugyanitt megemlítette, hogy szerdán két órakor a román választások külpolitikai aspektusaira jobban is kitérnek az MKI-ben szervezett rendezvényen.

Gyengébben szerepelt az RMDSZ

Természetesen a romániai választások kapcsán nem lehet szó nélkül elmenni az ottani magyarság képviselete mellett sem, két előadás is szólt erről. Illyés Gergely azt mutatta be, hogy a két erdélyi magyar párt miként szerepelt a tegnapi napon. Az idei helyhatósági választásokon a magyar szavazatoknak kb. A 86%-át szerezte meg az Romániai Magyar Demokrata Szövetség, 7-7%-ot pedig a Magyar Polgári Párt illetve az Erdélyi Magyar Néppárt. Kérdéses volt, hogy a verseny elkerülése érdekében lesz-e összefogás, ám ez az RMDSZ-nek nem állt érdekében Illyés szerint, elvégre látták, hogy jól szerepeltek. Az MPP kiszállt a versenyből, arra buzdítottak, hogy magyar jelöltre szavazzanak a szimpatizánsaik. Az EMNP elindult, remélve, hogy az alternatív küszöb révén az RMDSZ mellett ők is bejuthatnak, bár Illyés szerint már ekkor látszott, hogy esélytelen a próbálkozásuk. Ezt hangoztatta az RMDSZ is, kiemelve, hogy az EMNP előlük veszi el a szavazatokat.

Illyés számára az előadáskor a 80%-os feldolgozottság adatai álltak rendelkezésre, ennek alapján pedig kijelentette, hogy az RMDSZ mind szavazatszámot tekintve, mind pedig arányaiban is rosszabbul szerepelt az előző választáshoz képest, míg az EMNP a helyhatóságihoz képest minimálisan javított. Az MPP szimpatizánsai az első eredmények alapján inkább az EMNP-re voksoltak, Illyés szerint a két kisebb párt együttműködése várható, hiszen attól, hogy most nem indultak, az MPP „még a térképen van Erdélyben”.

A részvételi adatok pedig mindenkit megleptek, hiszen a közvéleménykutatók sem számítottak arra, hogy a szavazópolgároknak csak a 41%-a járul urnákhoz. Ez jelentős csökkenés a nyárhoz képest – mondta Illyés Gergely.

Heterogén erdélyi magyar szavazóbázis

Kónya Hanna mutatta be a Corvinus Egyetem és a Bell Research közös kutatását, amely az erdélyi közéleti és politika preferenciákra volt kíváncsi. A választási részvétellel kapcsolatosan bíztató eredményeket mértek, ám összevetve a tegnapi tényleges részvétellel, Bihar megyében volt a legkisebb az eltéres, de itt is 25%-kal voltak kevesebben voksolni, mint ahányan mondták előzetesen. A székelyföldi népesség aktívabbnak mutatkozott a válaszok alapján, mint a határmenti megyékben élők, ez a különbség a többi vizsgált kérdésben is megmutatkozott - mondta Kónya.

A közügyek iránt mindössze 10-ből egy ember érdeklődik teljes mértékben az erdélyi magyarok körében, Székelyföldön 28% mutatkozott valamilyen szinten tájékozódásra hajlamosnak, míg a Határmentén ennél kevesebben. Az érdekképviseleti szervekkel kapcsolatban Határmente lakossága volt kritikusabb, talán emiatt kisebb a szavazói hajlandóságuk is, Kónya szerint elképzelhető, hogy úgy érzik: „hiábavaló a voksuk”.
A megkérdezettek kétharmada kérvényezte már, vagy a közeljövőben tervezi kérvényezni a kettős állampolgárságot, Székelyföld itt is nyitottabbnak mutatkozott. Az autonómia kérdésében 49% nyilatkozott úgy, hogy elképzelhetőnek tartja legfeljebb három parlamenti cikluson belül. Mindössze három százalék szerint nem elképzelhető és nincs is rá szükség, de Kónya itt rámutatott, hogy ez az értek pont a statisztikai hibahatáron mozog. Székelyföld 58%-a, míg Határmente 33%-a támogatná az autonómia létrehozását.

Érdekes adatokat közölt Kónya Hanna az erdélyi magyar szavazók médiafogyasztásával kapcsolatban is: magyar televíziókat néznek, de rádióból és lapokból a romániai magyar médiumokat választják. Itt is megmutatkozott, hogy a székelyföldiek érdeklődőbbek: egy héten átlagosan 5 órával hallgatnak többet rádiót és hírportálokat is gyakrabban olvasnak, mint a Határmentén.

Politikai játszma eszközévé váló RMDSZ

Valószínűleg ezzel az apátiával magyarázható az RMDSZ rosszabb szereplése is, ám az biztos, hogy bejutottak a parlament mindkét házába. A kérdés az, hogy vajon koalícióra lépnek-e a győztes USL-vel (Zákonyi Botond szerint nem kérdés, hogy Victor Pontát fogja felkérni a kormányalakításra Traian Basescu), és ha igen, milyen játszma részesévé válnak?

Sem Pászkán Zsolt szerint, sem Illyés Gergely szerint nem tiszta, hogy a kormánykoalíció tagjaként számít-e Ponta Kelemen Hunorékra, ám Pászkán rámutatott, hogy a háttérben már történhettek tárgyalások, mert Kelemen nem volt meglepve az USL vezérének bejelentése kapcsán. Viszont az RMDSZ szerinte csak az USL-n belüli szociáldemokrata-liberális játszma első felvonásának egyik szereplője, hiszen ezzel Ponta „bemutatott” Antonescunak, aki elhatárolódott a kijelentéstől, miszerint tárgyalnak az RMDSZ-szel. Pászkán már nem emlékezett pontosan, hogyan is mondta Antonescu, de jelzésértékű volt szerinte, hogy a liberális pártelnök arra utalt a bejelentés kapcsán, hogy „hallottuk, hogy ezt tették”, amikor ő és pártja is részese a pártszövetségnek.

Ráadásul a szociáldemokraták sem fogadták kitörő örömmel, hogy az RMDSZ-szel tárgyal a vezetőjük. A miniszterelnök, Victor Ponta nem erős ember a pártban, és a magyarok bevonásával megkezdett játszmát jó eséllyel csak egy szűk réteg támogatja a párton belül. Ponta kapcsán Pászkán elmondta: „Nem biztos, hogy végigcsinálja a négy évet”.

Az esemény végig tárgyilagos hangnemben zajlott, ám lehetett érezni, hogy sem az előadókat, sem a hallgatóságot nem fogta el hurráoptimizmus az eredményeket látva. Kántor Zoltán az esemény zárásaként ismételten felhívta a figyelmet az NPKI és az MKI közös rendezvényére, amelyet szerdán kettőkor tartanak a Külügyi Intézet épületében.