London: Nem lenne katasztrófa az eurózóna bomlása

Az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászai átfogó elemzésükben annak a véleményüknek adtak hangot, hogy ha például Görögország és Portugália távozna a valutaunióból, annak azért nem lenne katasztrofális hatása a világgazdaságra, mivel erre a fejleményre a piaci szereplők széles köre számít. Mindemellett a kis perifériális eurótagállamok részaránya a világgazdaság összteljesítményén belül elenyésző.

A ház londoni elemzői közölték: központi forgatókönyvük az, hogy Görögország, valamint esetleg Portugália és/vagy Írország előbb-utóbb elhagyja az euróövezetet, a valutauniós gazdaságpolitikai döntéshozók ugyanakkor várhatóan mindent elkövetnek Spanyolország és Olaszország távozásának megakadályozására. A Capital Economics szakértőinek számításai szerint Görögország, Portugália és Írország egyenként 2 százalékkal vagy ennél kevesebbel részesedik az euróövezeti gazdaság összesített kibocsátásából, a világ teljes GDP-értékén belül pedig hozzávetőleg 0,3 százalék a részarányuk. Ha azonban e kis eurógazdaságok távozása nyomán olyan nagy déli tagállamok is kilépnének az euróövezetből, mint Spanyolország és Olaszország, annak már sokkal súlyosabb tovagyűrűző globális hatása lenne. A cég szakértői kimutatták, hogy Spanyolország, Olaszország, Görögország, Portugália és Írország együtt már 6,4 százalékkal részesedik a globális GDP-értékből, az euróövezet hazai össztermékének 34 százalékát adják, összesített bruttó külső adósságuk a világgazdaság éves össztermékének 10 százalékához közelít, és 1900 milliárd eurós együttes nettó küladósságuk is csaknem a 4 százaléka a globális GDP-értéknek.

A cég szerint emellett valószínűleg azért sem járna olyan súlyos következményekkel az euró részleges felbomlása, mert a döntéshozók most felkészültebbek a vészintézkedésekre, mint a pénzügyi válság előtt voltak. A ház szerint az euróövezet részleges szétesésének a kezdeti sokk után potenciálisan több kedvező következménye is lehetne. A cég ezek közé sorolja, hogy a távozó eurótagállamok új, saját valutájuk leértékelésével erősíthetnék versenyképességüket. A központi eurógazdaságok számára a részleges felbomlás ugyan felértékelődéssel járna, de ez belső fogyasztásösztönző intézkedések meghozatalára ösztönözhetné a döntéshozókat, és így ezek a gazdaságok is egyensúlyosabb helyzetbe kerülhetnek. A Lehman Brothers összeomlásának semmiféle ilyen kedvező mellékhatása nem volt - fejtegetik forgatókönyvükben a Capital Economics londoni elemzői.

Más nagy londoni házak ugyanakkor korántsem ennyire derűlátók. Az Economist Intelligence Unit (EIU) egy korábbi elméleti szimulációja szerint például ha a valutaunió összeomlik, a jelenlegi euróövezeti országok hazai összterméke a legutóbbi csúcsértékhez mérve legalább 10 százalékkal zuhanna, de az így számolt visszaesés mértéke elérhetné a 25 százalékot is. Az EIU e katasztrófa-forgatókönyve alapján a munkanélküliség a legtöbb eurótagállamban 20 százalék fölé emelkedne, de a legsúlyosabban érintett országokban megközelítené az 50 százalékot. Az EIU szerint ezek a hatások idővel enyhülnének, de mindenképpen évekbe telne az európai életszínvonal visszatérése a válság előtti szintekre.