Döntöttek a szlovákok: katonákat küldenek a válság kellős közepébe
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
A szórványban élő magyarság fogyott leginkább 2001 óta Szlovákiában, a magyarság arányának legalacsonyabb mértékű csökkenése pedig azokon a településeken mutatkozott meg, ahol még lehet tömbmagyarságról beszélni – derült ki a 2011-es népszámlálás eredményeinek településekre lebontott kimutatásából.
A pozsonyi Statisztikai Hivatal által nyilvánosságra hozott adatokból kiderült, hogy két várost leszámítva Szlovákia minden olyan településén, ahol élnek magyarok, 2001 óta csökkent a magyarság aránya. Ezzel egyidejűleg – egy város kivételével – mindenütt nem csupán a magyarság aránya, de lélekszáma tekintetében is csökkenés volt tapasztalható.
Azokon a felvidéki településeken ahol a magyarság aránya meghaladja az 50 százalékot, átlagban 5-10 százalék körüli aránycsökkenést mutatott ki a 2011-es népszámlálás. Az ennél alacsonyabb arányú magyar lakossággal rendelkező településeken viszont ennél rendszerint jóval nagyobb mértékben csökkent a magyarság aránya. Azokban a városokban, ahol kisebbségben van a magyarság, szinte kivétel nélkül 20 százalék feletti volt az arány csökkenése.
Gyurgyík László szociológus a szórványmagyarság nagyobb arányú csökkenését sajnálatos, ugyanakkor nem meglepő jelenségnek tartja. Elmondta: úgy véli, a jelenség legfőbb oka, hogy azokon a településeken, ahol alacsonyabb a magyarság aránya, nincsenek meg azok az intézmények, amelyek elősegíthetnék a magyarság megmaradását. Rámutatott: minél kisebb egy adott településen egy adott kisebbség aránya, annak képviselői annál kevésbé vállalják fel nemzeti hovatartozásukat. Hozzátette: éppen ezeken a településeken a leggyakoribbak a vegyes házasságok is, amelyek terén a tapasztalat azt mutatja, hogy az azokban születő gyermekek nagy része már nem fogja magyarnak vallani magát.