A görögök nagy többsége azt szeretné, ha Görögország továbbra is az euróövezet tagja maradna — mondta a hétfői Financial Timesnak a görög miniszterelnök, aki szerint rövid időn belül fellendülés kezdődik a görög gazdaságban. Lukasz Papademosz a londoni gazdasági napilapnak adott interjúban kijelentette: csaknem mindegyik közvélemény-kutatás rendre azt mutatja ki, hogy a görög lakosság 70-80 százaléka „nagyon is támogatja” Görögország valutauniós tagságának fenntartását. Papademosz szerint ez azt is jelenti, hogy az ezzel járó áldozatvállalás és a rövid távú kiigazítási költségek ellenére a görögök hajlandók megtenni mindazt, ami Görögország további euróövezeti tagságához szükséges. A kormányfő derűlátó módon nyilatkozott hazája gazdasági kilátásairól is. Kijelentette: meggyőződése, hogy Görögország már megtette a gazdasági kilábalás felé vezető útnak több mint a felét, és a görög gazdaság „két évnél rövidebb időn belül” növekedésnek indul.
Nagy londoni befektetési és elemzőházak azonban nem látnak sok esélyt e reformok végrehajtására. A Commerzbank közgazdászai befektetőknek összeállított, Londonban minap ismertetett helyzetértékelésükben közölték: az elmúlt két év tapasztalatai alapján kétlik, hogy az adósságátrendezés által nyert időt Görögország ki tudja használni a talpra állást akadályozó fő politikai és gazdasági problémák megoldására. A cég elemzői szerint még az is „teljesen nyitott kérdés”, hogy a hamarosan esedékes választások után meglesz-e a megígért reformokhoz szükséges politikai többség. A Standard & Poor's március elején Londonban bejelentette, hogy a Görögországra érvényben tartott hosszú és rövid futamú szuverén adósbesorolásait az addigi „CC”, illetve „C” szintről „SD”-re — selective default, vagyis szelektív nem törlesztő kategóriába — süllyesztette. A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja, a Moody's Investors Service — ugyanilyen indoklással — az általa használt besorolási metodika lehetséges legrosszabb adóskockázati osztályzatára, „C”-re minősítette vissza minap a görög besorolást.