Innováció terén az oroszok leelőzték az ukránokat, és a Nyugat nagy részét
Kié az első huzalos drón? Amerikai? Nem, orosz, semmi sem tudja zavarni. Kié a Lancet? Orosz.
Az amerikai elnök - semmibe véve a Pekingből érkező éles bírálatokat - szombaton a washingtoni Fehér Házban fogadta a dalai lámát. Az amerikai elnök megerősítette „erőteljes kiállását Tibet egyedülálló vallási, kulturális és nyelvi identitásáért”, valamint a tibetiek emberi jogainak védelméért. A kínai reakció szerint az USA az ország belügyeibe avatkozott, és kárt tett a kétoldalú kapcsolatban.
Barack Obama és a tibeti vezető mintegy háromnegyed órás találkozójának helyszíne nem a külföldi vendégek fogadására szolgáló Ovális iroda volt, hanem az úgynevezett térképszoba. Az eseményen újságírók nem vehettek részt. A Fehér Ház előzőleg kiadott közleménye szerint a két politikus találkozója megerősíti az amerikai elnök „erőteljes kiállását Tibet egyedülálló vallási, kulturális és nyelvi identitásáért”, valamint a tibetiek emberi jogainak védelméért. Obama egyúttal támogatja a dalai láma megbízottjai és a pekingi kormány közötti párbeszédet - mutatott rá a közlemény.
Kína megerősítette korábbi álláspontját, miszerint határozottan ellenez minden találkozót a dalai láma és bármely külföldi politikus között. Egyúttal felszólította Washingtont, hogy mondja le a tervezett találkozót, és ismerje el Tibetet Kína részének. A találkozó után kiadott pekingi külügyi közlemény szerint ártott a kínai-amerikai kapcsolatoknak, hogy Obama amerikai elnök a washingtoni Fehér Házban fogadta a dalai lámát. „Ezzel a lépéssel (az Egyesült Államok) súlyosan beleavatkozott Kína belügyeibe, megsértette a kínai emberek érzéseit, és kárt okozott a kínai-amerikai kapcsolatokban. Követeljük az Egyesült Államoktól, hogy vegye komolyan Kína álláspontját, és azonnal hozzon intézkedéseket a kártékony hatás ellensúlyozására, ne avatkozzon bele Kína belügyeibe, valamint ne játsszon össze a Kína-ellenes szakadár erőkkel, amelyek »Tibet függetlenségét« akarják, ne támogassa őket” — áll a közleményben.
A kommunista Kína 1950-ben katonai erővel foglalta el Tibetet, amelynek vallási vezetője akkor Indiába menekült, s azóta is száműzetésben él. A dalai lámát (polgári nevén Tenzin Gyatsót) Peking azzal gyanúsítja, hogy szeperatizmust szít, és erőszakkal akarja elszakítani Tibetet Kínától. A Nobel-békedíjas vallási vezető tagadja ezt; állítása szerint békés úton kívánja elérni hazája önrendelkezését.