Az amerikai elnök - semmibe véve a Pekingből érkező éles bírálatokat - szombaton a washingtoni Fehér Házban fogadta a dalai lámát. Az amerikai elnök megerősítette „erőteljes kiállását Tibet egyedülálló vallási, kulturális és nyelvi identitásáért”, valamint a tibetiek emberi jogainak védelméért. A kínai reakció szerint az USA az ország belügyeibe avatkozott, és kárt tett a kétoldalú kapcsolatban.
Barack Obama és a tibeti vezető mintegy háromnegyed órás találkozójának helyszíne nem a külföldi vendégek fogadására szolgáló Ovális iroda volt, hanem az úgynevezett térképszoba. Az eseményen újságírók nem vehettek részt. A Fehér Ház előzőleg kiadott közleménye szerint a két politikus találkozója megerősíti az amerikai elnök „erőteljes kiállását Tibet egyedülálló vallási, kulturális és nyelvi identitásáért”, valamint a tibetiek emberi jogainak védelméért. Obama egyúttal támogatja a dalai láma megbízottjai és a pekingi kormány közötti párbeszédet - mutatott rá a közlemény.
Kína megerősítette korábbi álláspontját, miszerint határozottan ellenez minden találkozót a dalai láma és bármely külföldi politikus között. Egyúttal felszólította Washingtont, hogy mondja le a tervezett találkozót, és ismerje el Tibetet Kína részének. A találkozó után kiadott pekingi külügyi közlemény szerint ártott a kínai-amerikai kapcsolatoknak, hogy Obama amerikai elnök a washingtoni Fehér Házban fogadta a dalai lámát. „Ezzel a lépéssel (az Egyesült Államok) súlyosan beleavatkozott Kína belügyeibe, megsértette a kínai emberek érzéseit, és kárt okozott a kínai-amerikai kapcsolatokban. Követeljük az Egyesült Államoktól, hogy vegye komolyan Kína álláspontját, és azonnal hozzon intézkedéseket a kártékony hatás ellensúlyozására, ne avatkozzon bele Kína belügyeibe, valamint ne játsszon össze a Kína-ellenes szakadár erőkkel, amelyek »Tibet függetlenségét« akarják, ne támogassa őket” — áll a közleményben.
A kommunista Kína 1950-ben katonai erővel foglalta el Tibetet, amelynek vallási vezetője akkor Indiába menekült, s azóta is száműzetésben él. A dalai lámát (polgári nevén Tenzin Gyatsót) Peking azzal gyanúsítja, hogy szeperatizmust szít, és erőszakkal akarja elszakítani Tibetet Kínától. A Nobel-békedíjas vallási vezető tagadja ezt; állítása szerint békés úton kívánja elérni hazája önrendelkezését.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
A washingtoni fellebviteli bíróság döntése kötelezi az Apple-t és a Google-t a TikTok eltávolítására, ha januárig nem történik meg a platform amerikai értékesítése. Eközben Kína és az USA vezetése is más-más irányból intéz támadást.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Oroszországnak a szemmel látható nemzetközi kudarcai után valahol muszáj teljesítenie.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
