USA: útban a szocializmus felé?

Mire is megy ki az egész huza-vona, mi késztette arra a demokratákat, hogy egy megosztó ügyben felvegyék a kesztyűt a republikánusokkal?

Roosevelt nyomában

Barack Obama nagy fába vágta a fejszéjét az egészségügy megreformálásával. Roosevelt, Truman, Carter, Ford, az idősebb Bush és Clinton - azon elnökök illusztris névsora, akik mindezidáig megpróbálkoztak az általános egészségbiztosítás bevezetésével. Obama elképzelése tehát nem előzmények nélküli, ezek az előzmények azonban annál több aggályra adnak okot. Nem is alaptalanul: az elnök első éve a nagy, átfogó ígéretek ellenére meglehetősen eredménytelenül telt el, legfontosabb programjai eddig megtorpanni látszottak. A koppenhágai klímacsúcs píárértékén túl nem sokat adott hozzá a globális felmelegedés ellen meghirdetett harcához, a közel-keleti hadszínterekkel kapcsolatban is alábbhagyott a lelkesedés, és úgy tűnt, az egészségügyi reformot sem tudja keresztülpréselni a kongresszuson. A Hope and Change jelszóból a Change halogatásával elhalványult a Hope is, Obama népszerűsége pedig hatalmasat zuhant.

Most mégis megnyílhat az út első komolyabb eredmény előtt. Vasárnap este az Egyesült Államok alsóháza, a Képviselőház 219:212 arányban elfogadta az egészségügyi reformtervezetet, és amennyiben a mai napon az Elnök szignózza, az egyik legnagyobb horderejű szociális törvény emelkedhet jogerőre az 1935-ös Társadalombiztosítási Törvény (Social Security Act) bevezetése óta. Egy-két hónappal ezelőtt teljesen elképzelhetetlennek tűnt, hogy elképzeléseiből bármi is megvalósuljon, a február 25-én megrendezett kétpárti csúcs mégis Obama győzelmével ért véget, sikerrel elterelve a figyelmet a massachusets-i szenátorválasztás kudarcáról. A hagyományosan demokrata fellegvár ugyanis elesett, a választást a republikánus Scott Brown nyerte. Kampánytémaként természetesen az egészségügyi reform is felmerült, Brown pedig határozott szenátori nemet ígért választóinak.

Obama gátfutása

2010 januárjában a Demokrata Párt elvesztette szupertöbbségét a Szenátusban, amely a presztízsveszteség mellett azzal is járt, hogy a republikánusoknak lehetősége nyílt az obstrukcióra. Ezzel gátolni tudják a demokratákat akaratuk keresztülvitelében. A demokraták az egészségügyi reform kapcsán igazi reformdömpingbe kezdtek, végül több változat közül a szenátus Patient Protection and Affordable Care Act-jét szavazták meg a képviselőház tervezete helyett. Habár már egyszer jóváhagyták, a szenátusnak a képviselőházi kiegészítések miatt ismét szavaznia kell az ügyben, most azonban az egyszerű többség is elegendő lesz számukra.

A kiélezett eredményen kívül mi sem mutatja jobban, hogy nem volt könnyű dolguk a demokratáknak, mint hogy Obama elnök programját megszakítva kísérte figyelemmel az eseményeket. Pártjából így is 34 ellenszavazat érkezett, pedig a voksolás előtt órákig győzködték a konzervatív szárnyat. Harry Reid, a szenátusban ülő demokraták frakcióvezetője szerint a törvénynek hála végre 31 millió amerikai állampolgár juthat egészségbiztosításhoz, és az amerikaiak körében 94%-os lefedettséget érhet el a biztosítás.

Szakértők szerint az amerikai egészségügyi rendszer drága és nem hatékony. Ár/érték arány tekintetében előszeretettel hasonlítják a rendszert az északi szomszédéhoz: Kanada több tanulmány szerint állami egészségbiztosítása ellenére kevesebb pénzből jobb eredményt produkál, mint az GDP 16%-át egészségbiztosításra költő Egyesült Államok. A rendszer egyre többe kerül, a fizetések viszont nem követik a drágulást. Magas a biztosítással nem rendelkezők, illetve az úgynevezett alulbiztosítottak aránya, akik vagy alacsony színvonalú biztosítással rendelkeznek, vagy egyáltalán semmilyennel. Nem csupán piaci szereplők léteznek azonban a szektorban: a legnagyobbak ezek közül a Medicare és a Medicaid is, előbbi az idősek, míg utóbbi a szegények számára nyújt biztosítást szövetségi illetve szövetségi-tagállami szinten. Obama korábban mindkét szervezetet fenntarthatatlannak ítélte.

Kísértet járja be?

Azonban a republikánusoknak is vannak érvei a demokraták elképzelései ellen. A törvény elfogadása előtti parázs vitában támadták azt, korábban Mike Huckabee, a vörösök következő potenciális elnökjelöltje nyilatkozta, hogy a tervezet Lenin és Sztálin tetszését is elnyerné, Obamát pedig előszeretettel nevezték szocialistának, tervezetét pedig a szocializmus felé való menetelés első lépésének.

Nem kisebb vitát kavart az abortusz kérdése, a Hyde Amendment ugyanis megtiltja az abortusz szövetségi szinten való támogatását, és a kérdés rendezését a tagállamokra bízza. Obama Clinton után a második olyan elnök, aki nyíltan propagálja döntéspárti (pro-choice) álláspontját, kritikusait viszont azzal szerelte le, hogy a tervezetből a szövetségi abortusztámogatás kimaradt. A republikánusoknak nem tetszik, hogy a cégekre kényszerítenék a biztosítás kifizetését, ezzel ugyanis veszítenének versenyképességükből, az általános biztosítás pedig azért vitatják, mert a biztosítással már rendelkezők fizetnék a kimaradók, vagy a potyautasok biztosítását. Az alacsony adókat követelő Tea Party mozgalom az utcákon is tüntetett a reformok ellen.

Kötelező járulékfizetés? Na ne!

Magyarics Tamás, az ELTE amerikanisztika szakának tanszékvezető docense a Mandinernek elmondta, hogy Obama elképzelése eredetileg egy univerzális, mindenkire kiterjedő biztosításra vonatkozott volna, a realitásokkal szembesülve azonban kompromisszumokra kényszerült. Magyarics szerint ennek oka kettős: egyrészt a költségek, másrészt az abortusz kérdésében kellett engedményeket tennie mind a republikánusok, mind a demokraták felé.

Mégis, mindezzel együtt egy olyan nagyszabású intézkedést sikerült keresztülvinni, mint amilyen a Lyndon B. Johnson elnök Great Society programjának keretein belül megvalósuló Medicare volt. A rendszerből azonban így is kimarad 16 millió amerikai állampolgár. Várható, hogy jogi úton támadják meg a döntést, többek közt amiért kötelezik a munkavállalókat a járulékfizetésre, illetve alkotmányellenesnek is találhatják. Magyarics elmondta, hogy a reform hatásai 2018-19-ben lesznek majd érezhetők, ugyanis több szakaszban lép életbe, és a folyamat most még korántsem zárult le.