Ismét előkerült Bajnai, nemzetközi fórumon ekézte a kormányt

nyitókép: MTI-archív/Máthé Zsolt

Mint a 444 uniós finanszírozással megvalósuló tudósításából kiderül, nem Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója volt az egyetlen magyar előadó a politika világából a prágai Globsec biztonságpolitikai konferencián.

Az egyik pódiumbeszélgetésre a szervezők meghívták Bajnai Gordont is, aki a Gyurcsány-kormányokban volt miniszter, majd egy évig, közvetlen választói felhatalmazás nélkül 2009 és 2010 között Magyarország miniszterelnöke. Bajnai együtt szerepelt Mikulas Dzurinda volt szlovák, Mirek Topolánek volt cseh miniszterelnökkel, valamint Sebastian Kurz volt osztrák kancellárral.

Míg a többiek alapvetően a biztonsági kihívások mellett a térségi együttműködés lehetőségeiről és kihívásairól beszéltek, 

Bajnai felmondta az ellenzéki szöveget

Szerinte hazánk visszafordult a rendszerváltozással megkezdett útról, a kormánynak „jól kidolgozott, hosszútávú terve van arra, hogy a népesség nagy részét ismét az állami újraelosztástól tegyék függővé”, ez pedig a politikusoknak ad hatalmat. Aztán az unásig ismert ellenzéki szlogen következett: hazánkban „pártállami rendszer” épül ki, a siker kritériuma pedig megint a rendszerhez való hűség lett, a piaci verseny helyett is a rezsimmel ápolt kapcsolat a fontos.

Kitért arra is, a kormány azon dolgozik, hogy a társadalom ki akarjon lépni az Európai Unióból, ami egyelőre nem sikerült. „Időbeli terv nincs, stratégia viszont van, mert a mai állapotában a magyar rezsim nem kompatibilis az Európain Unióval” – magyarázta a volt szocialista miniszterelnök, aki 2014-ben hiába próbált némi külföldi támogatással visszakerülni a kormányrúdhoz. Az expolitikus azóta Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely mellett is feltűnt támogatólag, de előkerült a Vársoháza-botrány környékén is.

– így a 444 tudósítása.

Ezzel szemben például Kurz kifejtette, a migrációs válság volt az első olyan alkalom volt, amikor a térségünk országainak egyértelmű álláspontja volt, ami a nyugati országok, vagy Brüsszelétől határozottan eltért. Sokan gondolják úgy a közép-kelet-európai régióban, hogy az EU-ban elveszíthetik a kulturális identitásukat, a nyugat-balkáni országok országok EU-tagsága kapcsán kevés perspektívát tudunk nekik mutatni, így – bár gazdaságilag pozitív – politikailag hullámzó a régió sztorija – fejtegette.

Érdekesség, hogy a cikk szerint a résztvevők lényegében egyetértettek abban, hogy a háború alatt nem életszerű Ukrajna csatlakozása az EU-hoz.