Kiderült, mi jöhet az árstopkorszak után – maradt még eszköz a kormány tarsolyában a szakértő szerint

Bő másfél éve, hogy a magyarok hatósági áron juthatnak hozzá az alapvető élelmiszerekhez – kristály­cukorhoz, finomliszthez, étolajhoz, sertés­combhoz, csirkehúshoz, 2,8 százalékos tartós tejhez –, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a boltok nem kérhetnek értük többet, mint 2021 októberében. Később e termékkör bővült a tojással és az étkezési burgonyával. A „kegyelmi állapot” azonban augusztus elsején véget ér, a kormány ugyanis úgy kalkulál, hogy a nyár utolsó hónapjában jelentősen csökken majd az infláció, a májusban regisztrált 21 és a csúcsnak számító januári 25 százalék után 15 százalék körüli szintre, és ősszel is folytatódni fog a pénzromlás mérséklődése. Az optimista forgatókönyv szerint az infláció akár már december előtt egy számjegyű lehet. Azért, hogy ez így is alakuljon, és hogy az élelmiszerárstop kivezetése ne okozzon elviselhetetlen terhet a lakosságnak, a kabinet több árpolitikai lépésről határozott.

Akciózás, árfigyelés

Az egyik intézkedés a június elseje óta már hatályos kötelező akciózás a kereskedelmi üzletekben, amitől azt várja a kormány, hogy az árak mérséklésén és a verseny fokozásán keresztül hozzájárul az infláció „drasztikusabb” csökkenéséhez. „A vásárlók szempontjából az a legfontosabb, hogy minden héten a rendelkezésükre áll az adott boltokban egy olyan húsz termékből álló élelmiszerkosár, amelyet az előző hónaphoz képest sokkal olcsóbban vásárolhatnak meg” – kommentálta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. Az állami utasítás az egymilliárd forint fölötti árbevételű kereskedőkre vonatkozik: nekik a húsz termékcsoport esetében – amelyben benne van például a baromfihús, a tej és a tejföl, a sajt, a kenyér, a száraztészta, valamint a friss zöldség-gyümölcs – kategóriánként egy-egy szabadon választott terméket kell az előírt ár­leszállítást megelőző harminc nap legalacsonyabb ellenértékénél legalább 10, augusztustól pedig 15 százalékkal olcsóbban értékesíteniük. Emellett az érintett boltok az élelmiszerárstop alól kikerülő nyolc árutípus közül kettőt kötelesek lesznek szintén heti rendszerességgel a beszerzési árhoz viszonyítva legalább 15 százalékkal alacsonyabb áron kínálni. Az általános szabály lesz, hogy a korábban árstopos termékek ára átmenetileg nem lehet magasabb, mint a beszerzési ár.

Az áruházláncok közötti verseny serkentésére irányuló kormányzati terv, úgy néz ki, összejön, az utóbbi hetekben ugyanis a boltok egymásra licitálva hirdettek leárazásokat az alapvető élelmiszerekre. A Spar például a június 1-jén kezdődő első akciós héten 10 és 40 százalék közötti árcsökkentést kínált a kormányrendeletben rögzített termékekre. Hasonlót lépett a Lidl is, a jogszabályban előírt 10 százalékos árleszállítás helyett 20–50 százalékos kedvezményt nyújtó akciókat hirdetett. „A piac­vezető áruházlánc célja, hogy stratégiai törekvéseivel összhangban támogassa a magyar családokat, és a lehető legjobb árakkal segítse őket a mindennapi bevásárlásban” – közölte a német vállalat.

Azt, hogy a boltok valóban betartják-e az előírásokat, a fogyasztóvédelem kiemelten ellenőrzi. Jogsértés esetén a bírság több tíz millió forint is lehet, sőt ha indokolt, a pénzbüntetés helyett vagy mellett a hatóság ideiglenesen – legalább egy nap és legfeljebb fél év közötti időre – megtilthatja a kereskedelmi tevékenységet az üzletben. „Nem éri meg áthágni a szabályokat, és ezzel a szankciós infláció okozta nehéz helyzetben hátrányt okozni a magyar vásárlóknak” – figyelmeztetett Kupecki Nóra fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár.

Egy hónappal a kötelező akciózás elindulása után, július elsején újabb árpolitikai intézkedés élesedik: a Gazdasági Versenyhivatal működtetésében üzemelő árfigyelő rendszer. A GVH és az illetékes szaktárcák egy olyan adatbázist várnak tőle, amely lehetővé teszi a vásárlóknak a fogyasztói árak átlátható összehasonlítását. A versenyhivatal reményei szerint a rendszer használata „jelentősen erősíti az átláthatóságot, megismerhetővé teszi az árképzési gyakorlatokat, megakadályozza a túlárazást, hozzájárul a kiskereskedelmi szektorban a piaci verseny fokozásához, összességében pedig elősegíti, hogy az év végére egy számjegyűre mérséklődjön az infláció”. Az adatbázis kezdetben több mint hatvan termékkategória élelmiszereinek az árát fogja tartalmazni, többek közt a fehér kenyérét, a 1,5 százalékos esl tejét, a trappista tömbsajtét, a virsliét, a margarinét és a vajét. Az árpublikálás a legnagyobb kereskedelmi üzletláncokra nézve kötelező, a rendszerbe ugyanis azoknak a kereskedőknek mindenképpen kell adatot szolgáltatniuk, amelyek éves nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot.

Szép-kártya-transzformáció

Augusztus elsejétől az év végéig hatályos az a változás, amelynek értelmében a Szép-kártya ismét felhasználható lesz hidegélelemre: húsra, halra, tejtermékre, zöldség­gyümölcsre, kávéra, teára, olajra, zsírra, lisztre, cukorra és cukrászati készítményre. Így az év öt hónapjában az élelmiszer- és vegyesboltokban, a zöldségesnél, a hentesnél, a pékségben, sőt a dohányboltban is lehet majd fizetni Széchenyi-­pihenőkártyával. A kormányrendelet világossá teszi: alkohol- és dohánytermék árát ezentúl sem lehet majd vele kiegyenlíteni. Emellett lehetővé teszik, hogy az említett időszakban a Szép-kártya keretét, amely most maximum 450 ezer forint, 200 ezer forinttal megemeljék a munkáltatók a kedvezményes adózási szabályoknak megfelelően.

A fizethető termékkör bővítéséről szóló kormányzati bejelentést nem mindenki fogadta kitörő lelkesedéssel. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége attól tart, hogy a döntés következtében a Szép-kártya-tulajdonosok egy része nem szállásdíjra és éttermi fogyasztásra költi majd a juttatást, még akkor sem, ha 200 ezer forinttal többet utalhat nekik adó- és járulékkedvezménnyel a munkaadójuk. Flesch Tamás, a szövetség elnöke a Világgazdaságnak elmondta, azt szeretnék elérni, ha legalább szeptember elsejéig kitolnák az intézkedés hatálybalépését, mivel még mindig kiszámíthatatlan a nyári turisztikai szezon, sokan kivárnak a foglalással. Bár a Szállás.hu felmérése is arról tanúskodik, hogy a belföldi utazók számára – az akciós árak, a csomagajánlatok és az előlegfizetés nélküli foglalás mellett – a Szép-kártyás fizetési lehetőség kiemelt szempontnak számít a szállásfoglalásnál, a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány kuratóriumi elnöke nem aggódik, szerinte a kártyák elsődleges felhasználási területe továbbra is a turizmus marad. „A Szép-kártya felhasználását érintő legújabb bejelentések a kártyabirtokosoknak és az elfogadóhelyeknek egyaránt kedvezők. Tavaly, amikor február elseje és július elseje között – szintén ideiglenesen – élelmiszert is lehetett vásárolni vele, az egész éves Szép-kártyás költések mindössze 8,8 százalékát fordították erre. Nincs okunk feltételezni, hogy az arányok idén máshogy alakulnak” – nyugtatta a turisztikai-vendéglátói ágazat szereplőit Princzinger Péter.

Fordulat jöhet az árakban

Lapunknak a hazai élelmiszer­ár­-dinamika alakulásáról szóló kér­désére Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense azt mondja, bár a világgazdaságban már nagyjából tizenöt hónapja tart az élelmiszer­árak növekedési ütemének a csökkenése, fontos tisztában lenni azzal, hogy a magas kiinduló­szint miatt – 2022 márciusában az árszínvonal 60 százalékkal haladta meg a korábbi értéket – még bőséges tere van a mérséklődésnek. „Kimondottan hangsúlyosnak bizonyult a növényi olajok, a gabona­félék és a tejtermékek árindexének a csökkenése, a cukoré és a húsé viszont emelkedést mutatott. Alapvetően még most is magas árakról beszélhetünk, de a kínálat felfutása és a kereslet beszűkülése miatt lefelé mutató árkorrekciót látunk” – magyarázza Pásztor Szabolcs. Elmondása szerint mivel elmúlt az aszály, és túl vagyunk az energiasokkon, még az is elképzelhető, hogy a termékláncok szereplői beérik alacsonyabb árréssel. Arra azonban egyhamar biztosan nem lehet számítani, hogy visszatérnek a 2019-es élelmiszerárak.

A globális folyamatok lecsapódása idehaza is érzékelhető. „Az élelmiszer-infláció lassul, a kereskedelmi láncok áraiban markáns változásra lehet felkészülni” – ad prognózist a szakértő. Úgy kalkulál, hogy a kötelező akciózás és a vevők visszacsalogatása miatt az év második felében folytatódni fog a boltok közötti árháború, így várható az élelmiszerárak további csökkenése, amit egy átlagos háztartás is megérezhet majd. Az ársapka alól kikerülő élelmiszereknek augusztustól a beszerzési árhoz viszonyított értékesítéséről Pásztor Szabolcs azt mondja: mivel a beszerzési árak az árstop bevezetése óta jelentősen megugrottak, elképzelhető, hogy nőnek majd a fogyasztói árak, de viszonylag szűkebb lesz az élelmiszerláncok mozgástere, mert az intenzív árversenyben mindenképpen meg kell tartaniuk, illetve vissza kell csalogatniuk a vásárlókat. Kimondottan nagy marketingfogásnak tartaná, ha például valamely lánc továbbra is az eddigi hatósági áron tudná kínálni a termékeit. „A más termékeknél alacsonyabb beszerzési árak erre lehetőséget adhatnak” – teszi hozzá az áruházak mozgásteréről szólva. Megjegyzi azt is, hogy a kötelező akciók nem okoznak igazán fejfájást az üzletláncoknak, hiszen a 10 százalékos árcsökkentésen túl sok esetben 20–40 vagy akár 50 százalékos kedvezménnyel is kínálják a portékát. Az infláció mérséklődésén kívül a bevezetett árpolitikai intézkedéseknek hosszú távú hatásuk is lehet, erősíthetik ugyanis a fogyasztói tudatosságot. „A tudatos vásárló összehasonlíthatja az árakat, választhat a kedvezmények közül, és megtervezheti a fogyasztási kiadásait. Így ha beválik az árfigyelő rendszer a fogyasztók többségénél, a platform hosszabb távon is a tervezés és vásárlás alapjául szolgálhat” – hangsúlyozza.

A teljes inflációs képpel kapcsolatban az Oeconomus vezető elemzője megerősíti: egyre nagyobb a szakértői konszenzus abban, hogy – minden más tényező változatlansága mellett – az év végére vagy akár még december előtt egy számjegyű lesz az árak növekedésének üteme. A jegybank 2023-ra 15 és 20 százalék közé várja az éves átlagos árszínvonal­-emelkedést, a havi szintű adatok mérséklődésében pedig kimondottan nagy szerepet kapnak a lefelé korrigáló élelmiszerárak.

Nyitóképen: Június elsején indult a boltokban az élelmiszerek kötelező akciózása. Fotó: MTI / Hegedüs Róbert