A Versenyhivatal szerint joggal tűnhet nyerészkedésnek az élelmiszer-inflációs környezetben a nagyobb nyereség.
„Miközben az egész ország az infláció ellen harcol, különösen az élelmiszerár-emelkedések ellen, sajnos vannak, akik nem veszik ki a részüket ebből a küzdelemből, sőt kihasználják ezt a helyzetet, ami felháborító” – mondta reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor miniszterelnök.
A kormányfő konkrétan a multinacionális kereskedelmi láncokra gondolt, amelyek
árspekulánsként viselkednek és olyan körülmények között is emelik az árakat, amikor annak semmifajta alapja nincs.
Ez Orbán szerint szimpla nyerészkedés. A miniszterelnök elmondta azt is, hogy eddig kartellezésért, az árstop be nem tartásáért 3,1 milliárd forint bírságot szabtak ki a hatóságok különböző cégekre.
A Gazdasági Versenyhivatal lapunk megkeresésére közölte, hogy 2022 ősze óta kiemelt figyelmet fordítanak az élelmiszerpiacok piaci folyamatainak feltárására, illetve az infláció mögött rejlő, a versenyjogot érintő okok részletes vizsgálatára. Ennek keretében a GVH több célzott gyorsított ágazati vizsgálatot folytatott le, valamint július elsejétől működteti az online árfigyelő rendszert,
ami első 26 nap tapasztalatai alapján eddig legalább 2 százalékponttal járult hozzá az élelmiszer-infláció letöréséhez.
A GVH ugyanakkor leszögezte, hogy versenyjogi szempontból (a monopolhelyzetű vállalkozásokat leszámítva) a piaci szereplők minden esetben indoklás nélkül, szabadon határozhatják meg áraikat. Az „indokolatlan áremelés” kifejezés így elsősorban gazdaságpolitikai, valamint valóban akár morális kategóriaként értelmezhető. „A kiugró áremelkedések gazdasági hátterének feltárása, versenyszempontú vizsgálata azonban minden esetben fontos az esetleges versenykorlátozások és versenytorzulások felszámolásához” – írta válaszában a GVH.
A hivatal ezért az év első felében párhuzamosan két gyorsított szektorvizsgálatot folytatott le, a tej és tejtermékek, illetve a tartós élelmiszerek piacain. Ezek sikeresen feltárták az érintett termékkörök teljes értékláncainak árazási- és versenyviszonyait, illetve a kapcsolódó nemzetközi hatósági és jogalkotási gyakorlatokat. A vizsgálatok alapján a GVH javaslatokat fogalmazott meg a piaci verseny serkentésére, így az élelmiszer-infláció csökkentésére – rövid- és hosszú távon egyaránt. Ezen javaslatok közé tartozott többek között a hónap elején elindult, nyilvános árfigyelő rendszer felállítása is,
amely az ártranszparencia erősítésével járul hozzá a verseny élénkítéséhez.
A GVH válaszában hozzátette: „a célzott gyorsított vizsgálataik igazolták, hogy a kiskereskedelem szereplői az egyes élelmiszerek fogyasztói áraira átmeneti jelleggel, az árstopok következtében felmerülő veszteségeik csökkentésére törekedtek, egyes, árstoppal nem érintett termékek esetében magasabb árrést realizáltak 2022-ben”.
Az ellátási lánc minden szintjén – termelők, feldolgozók, kiskereskedők – találtak példát olyan termékre, amelynek árrése, nyereségtartalma – az indokolható költségeket meghaladóan - növekedett, és olyanra is, amelynél ez csökkent 2022-ben. A kiskereskedelmi szinten látható, hogy a vizsgált tartós termékek esetén a vállalkozások bruttó árrése jellemzően a fogyasztói ár nagyobb részét tette ki, mint amit a GVH a tejtermékek esetén tapasztalt, tehát a tartós termékeken például a kiskereskedők jellemzően magasabb nyereséget tudtak realizálni 2022-ben.
A jelenlegi magas élelmiszerinflációs környezetben a magasabb nyereség
a fogyasztók szempontjából joggal tűnhet nyerészkedésnek vagy árspekulációnak is.
Az sem véletlen, hogy több szakember profit hajtotta inflációt emleget – írta a versenyhivatal.
A GVH az elmúlt három lezárt évében összesen mintegy 30,3 milliárd Ft versenyfelügyeleti bírságot szabott ki 160 vállalkozással szemben, amelyből összesen mintegy 20,3 milliárd Ft-t tettek ki a különböző versenykorlátozó megállapodások, kartellek miatt kiszabott bírságok.
„Ezzel együtt jelenleg is több olyan versenyfelügyeleti eljárás van folyamatban, amelyben élelmiszer-kiskereskedelmi cégek érintettek, köztük multinacionális cégek” – tették hozzá.
Versenykorlátozó megállapodás gyanúja, illetve a fogyasztókat megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok gyanúja miatt
van folyamatban eljárás többek között az Aldival, a CBA-val, egyes COOP-partnerekkel, a Tescóval, illetve a Lidllel szemben is.
A GVH tájékoztatása szerint ezekben az ügyekben a kiszabható maximális bírság az eljárás alá vont cégek előző évi nettó árbevételének a 13 százaléka is lehet.
Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója is valós problémának nevezte a miniszterelnök által említetteket, hozzátéve, hogy ez nem csak minket, hanem a kelet-európai, szocialista utódállamokat is sújtja, bár más-más mértékben.
„A multik helyzetelőnye a rendszerváltásra vezethető vissza, amikor ezek a cégek bevásárolták magukat az élelmiszeriparba a korábbi hazai fogyasztást pedig nem hazai, hanem import termékekkel szolgálták ki” – mondta Pásztor.
Ennek eredményeképpen piaci koncentráció és importfüggőség alakult ki.
Ha pedig lehetőségük van akkor hozzányúlnak az árakhoz és megemelik, miközben megpróbálják kiszorítani a versenytársakat. „Egy multi addig emel árat, amíg viszik a termékeket” – szögezte le az elemző, hozzátéve, hogy ezek az áruházláncok a Covid-járvány alatt kimaradt árbevételt akarják most behozni.
Pásztor Szabolcs szerint rövid távon nehéz fellépni az ilyen jelenségek ellen a piaci koncentráció miatt. Ugyanakkor ő is jó megoldásnak nevezte az online árfigyelő rendszer és a kötelező akciózás bevezetését. Az árfigyelő haszna, hogy a különböző láncok látják egymás árait és ha azt észlelik, hogy más is levitte az árat, akkor ők is megteszik. Az elemző szerint
hosszú távon az intenzívebb verseny lenne az, ami megakadályozhatná ezt a nyerészkedést.
Ennek eleme lehet az új szereplők, akár egy állami kiskereskedelmi lánc létrehozása.
Nyitókép: A június 1-jétől életbe lépő kötelező akciózásban szereplő termék ártáblája a budapesti Corvin Bevásárlóközpontban lévő CBA üzletben (Fotó: MTI/Hegedűs Róbert)
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A szabály be nem tartása jelentős bírságot vonhat maga után.
Többszörösen elítélt bűnöző kiutasítása miatt bírságolnák meg az olaszokat.
...azoknak a rendőröknek, akik ugyanoda tartottak.
Amiért nem bírálták el elég gyorsan a kérelmeiket.
A „Balázsék” egyik adása – amelyben intim masszázsgélt teszteltek a műsorvezetők – jócskán átlépte a rádióműsor korhatárbesorolását.
Berlinben már nem finomkodnak: januártól brutális szigor jön, 400 ezer forintos bírság és rendőri előállítás vár arra, aki megpróbálja elcsalni a katonai regisztrációt. A Bundeswehr már küldi is a behívókat, a cél egyértelmű: rohamtempóban felduzzasztani a hadsereget a közelgő konfliktusokra készülve.
A Tisza Párt vezére többször is jelezte milliárdos igényét.
