Orbán Viktor: A háború két legveszélyesebb hónapja elé nézünk
Orbán Viktor ismét a Kossuth Rádióban beszélt.
Háború és béke, Brüsszel és gettó, utódállam és Merkel. Rádióinterjút adott a miniszterelnök, összefoglalónk!
Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorának a vendége. Mint ismeretes, legutóbb július 14-én adott interjút a rádiónak, azóta pedig Tusványoson tartott előadást a magyar miniszterelnök.
Ezzel a témával is indult a beszélgetés. Orbán Viktor kifejtette, hogy Tusnádfürdő egy ikonikus helye a nemzeti oldalnak. Szerinte a tusványosi beszéd műfajilag körülhatárolatlan, ő inkább közös gondolkodásnak hívja, mintsem beszédnek. Leszögezte, hogy emiatt is a reakciók izgalmasabbak, mint maga a mondandó. Szerinte lelkesítő a modern politika, van spiritusz benne, ami a baloldal reakcióján, viselkedésén nem látszik. A határon túli ügyeket illetően elmondta, hogy szeretné, ha jó viszonyt tudna kialakítani az új román miniszterelnökkel.
Szerintem komoly dolgokat lehet vele közösen megcsinálni”
– jegyezte meg. A szlovák kapcsán máshogy értékelt: ott választás lesz szeptemberben, ilyenkor mindenkinek az idegvégződései érzékenyebbek, fejtegette a miniszterelnök. Mint mondta, van ott egy kérdés, amiben nem nagyon fognak tudni egy malomban őrölni, ezért jobb lenne, ha azt a történészekre hagynák:
az utódállam-kérdés.
„Most akkor elszakított területekről beszélünk, vagy utódállamról beszélünk? A szlovák megközelítés egészen más mint a magyar.”
Ennek kapcsán szögezte le a miniszterelnök, hogy mi magyarok 1100 éve flowban vagyunk. A mi történelmünk nincsen összetörve, szétdarabolva, hanem ez egy történet.
Megismételte a kormányfő, hogy két meteorral ütköztünk az elmúlt években, a koronavírussal és a háborúval. A háború kapcsán az infláció a gond, ami ellen a kormány a rezsicsökkentett árakkal és egyéb intézkedéseivel küzd.
Leszögezte,
a multicégek indokolatlanul emelnek árakat.
Még az importtermékek árait is emelik. A kormány tesz az áremelés ellen, a multik pedig Brüsszelbe szaladnak. A kormányfő szerint ez felháborító, helytelen s fel kell ellene lépni – itt megjegyezte, hogy a hatóságok már 3 milliárd forint bírságot szabtak ki emiatt.
Leszögezte Orbán Viktor, hogy beszélni kell és lehet is a békéről. Ha nem teszünk így, akkor szerinte azt fogják gondolni az emberek, hogy a háború a megoldás.
Ez nem igaz. Csak a tűzszünet az egyetlen megoldás.
A kormány pedig szerinte ezt képviseli.
Elmondta, hogy ez már nem az ukránok háborúja. Két kérdés van, hogy az Egyesült Államok elnöke hogyan dönt, ráfordul-e a 2024-es választásra úgy, hogy proxiháborúban van, vagy tűzszünetet köt. A másik kérdés, hogy meddig bírja majd Európa. Amerikának van világpénze, a dollár, s különféle machinációkkal tud előállítani pénzt. Az euró nem ilyen, az uniónak akkor van pénze, ha a tagállamok adnak, viszont most
már Brüsszel mondja, hogy elfogyott a pénz
– értékelt a kormányfő. Feltette a milliárd eurós kérdést: azért tartozik nekünk az Unió, mert a nekünk járó pénzt valami másra, például Ukrajnára költötték?
Az uniós pénzkérdés kapcsán leszögezte, Magyarország nem fogja összekötni az össze nem tartozó kérdéseket, viszont amikor van időbeli egybeesés a különféle dolgok anyagi vonzatairól való döntéseknél, akkor azt ki fogja használni.
Orbán Viktor leszögezte, hogy Merkel lokalizálni akarta az orosz-ukrán viszályt. Ezt kellett volna tenni most is, szerinte. Viszont míg Magyarország ezt az álláspontot képviseli, addig a Nyugat nem ezt teszi. Pénz küld, fegyvereket, s közben harcolni az ukránok harcolnak. Leszögezte,
az utolsó ukrán katonáig harcol a Nyugat.
A kormányfő elemezte a kereskedelmi helyzetet is. Mint fogalmazott, eddig a szabadkereskedelem irányította a világot, ami jó volt Magyarországnak, most viszont mindenki elzárkózásról beszél, ami gettósodáshoz vezet. Mindennek az oka?
Az első pillanatban félrekezelte a Nyugat a konfliktust.
A háborútól pedig vissza kell menni a tárgyalóasztalhoz. A migránskvótáról pedig megjegyezte, nem akarunk, s nem is lesz!
„Ha beengeded a migránsokat, akkor olyan emberek jönnek be, akikről nem tudsz semmit, nem te választottad ki őket, hanem az embercsempészek tolták rád őket. [...] Egyszer csak azt veszed észre, hogy többen vannak, és elkezded bennszülöttnek érezni magad, úgy, hogy erről nem dönthettél. Ez tönkretehet egy országot” – fejtegette a migráció hatását a kormányfő a rádióinterjúja végén.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher