Romániában az újságírókkal szembeni erőszak továbbra is probléma, mégis mindenki a magyar jogállamisággal van elfoglalva

Az Európai Bizottság elkészítette az éves jogállamisági jelentését, és ahogy az várható volt, Magyarországot  most sem kímélték.

ABizottság arra jutott, hogy „bár egyes uniós tagállamok esetében továbbra is állnak fenn aggályok a jogállamisággal kapcsolatban, a jelentésről elmondható, hogy a helyzet javítására irányuló reformok fő hajtóerejévé vált. A tavalyi ajánlások 65%-a teljesült részben vagy egészben. Ez azt mutatja, hogy a tagállamok jelentős erőfeszítéseket tesznek az előző évi ajánlások utánkövetése érdekében. Mivel a jogállamisági keret javítását célzó reformok időigényesek, ez jelentős fejlődést jelent mindössze egy év alatt. Ugyanakkor néhány tagállam tekintetében továbbra is rendszerszintű aggályok állnak fenn”.

A Magyarországra vonatkozó részre rátérve, olyan kritikák olvashatóak, mint az alsóbb szintű bíróságok tekintetében az ügyelosztás átláthatóságának hiánya, illetve azt is említik, hogy a vagyonnyilatkozatok kapcsán csak mérsékelt előrelépés történt. Noha ez annak tudatában kifejezetten furcsa, hogy korábban az országgyűlés az európai uniós integráció erősítése érdekében az EP-ben is használt vagyonnyilatkozati rendszert fogadott el, majd miután Brüsszelnek ez sem tetszett, némi módosítással visszatértünk a régihez.  Érdemes azonban megnézni, hogy a magyar jogállamisági jelentésben elrejtett legapróbb visszáságra is ráugró mainstream sajtó és politikusok hogyan viszonyulnak 

Súlyos gondok Romániában

Keleti szomszédunkra vonatkozó jogállamisági jelentés górcső alá vétele után igen érdekes dolgokat találunk. A romániai jogállamiság helyzetét elemezve a Bizottság az igazságügyi rendszerrel kapcsolatosan több érdekességet is feltárt. Az itt tett megállapítások alapján komoly problémák kerültek elő, a jelentésből ugyanis kiderült, hogy szomszédunknál többször előfordult olyan, hogy egyes bírákkal szemben átláthatatlan módon fegyelmi szankciókat alkalmaztak. Továbbá arra is felhívják a figyelmet, hogy a kormánytagokra vonatkozó lobbizási szabályok érvényesítése még javításra szorul, és a parlamenti képviselők lobbitevékenységére vonatkozó szabályok továbbra sem kerültek elfogadásra. További érdekes megállapítás az is, hogy 

Rámutatnak arra is, hogy a finanszírozás átláthatósága a média, különösen a politikai pártoknak teret biztosító audiovizuális média területén egyáltalán nem javult. Külön pikantériája a jelentésnek az a rész, amelyben arról írnak, hogy 

 A romániai civil társdalami szervezetek helyzete a biztosi testület megállapításai szerint javult, azonban koránt sincs minden rendben, ugyanis továbbra is kihívásokkal kell szembenézniük az állami finanszírozáshoz való hozzáférés tekintetében és a jogszabályok végrehajtásának kiszámíthatatlansága is problémát jelent.

A Bizottság továbbá javasolja Romániának, hogy tegyen intézkedéseket, különösen operatív szinten az igazságszolgáltatásban elkövetett bűncselekmények kivizsgálásával és üldözésével kapcsolatos fennmaradó aggodalmak kezelése érdekében, beleértve a korrupciós bűncselekményeket is, figyelembe véve az európai normákat. 

Szlovákiában sem rózsás a helyzet

Északi szomszédunkra vonatkozó jelentés sem mondható tökéletesnek, ugyanis a Bizottság mind az igazságszolgáltatás, mind pedig az alapvető jogok területén talált kivetnivalókat.  A biztosi testület jelentésében megállapította, hogy Szlovákiában nem történtek lépések annak biztosítására, hogy az Igazságügyi Tanács tagjaira elbocsátásuk tekintetében megfelelő függetlenségi garanciák vonatkozzanak. Kiderült, hogy mind a mai napig aggodalmakat jelent 

Az is kiderült, hogy a különböző bűnüldöző szervek közötti koordináció továbbra is javításra szorul, és a korrupciós nyomozással kapcsolatos politikai indíttatású döntések továbbra is rontják a bűnüldözési együttműködést. Mindezek mellett északi szomszédunknál az érdekelt felek jogalkotási folyamatba való bevonása továbbra is aggodalomra ad okot, különösen a gyorsított eljárások alkalmazása esetén. No, de még nincs vége, azt is megállapították, hogy a nemek közötti egyenlőséggel és 

A Bizottság a bírák felelősségre vonása terén is talált kivetnivalókat. úgy látják, hogy nem történt előrelépés annak biztosítása terén, hogy megfelelő biztosítékok álljanak rendelkezésre és azokat megfelelően betartsák, amikor a bírák büntetőjogi felelősségre vonásáról van szó. Továbbá lépésekre szólítja fel a szlovák kormányt, hogy tegyen erőfeszítéseket az összeférhetetlenségre vonatkozó jogszabályok megalkotása terén, de azt is megemlítik, hogy a vagyonnyilatkozati rendszer továbbra sem átlátható, valamint meglátásuk szerint a lobbizás szabályozására irányuló javaslatok benyújtása terén is van még tennivaló.

Jól látszik tehát, hogy az EU-ban továbbra is kettős mércét alkalmaznak a jogállamisággal összefüggő kérdések területén, annak fényében, hogy az adott tagállam kormányának milyen a politikai színezete. Tűpontos képet ad a helyzet abszurdságáról a magyar vagyonnyilatkozati rendszer körül kialakult fentebb taglalt kálvária, de az igazságszolgáltatási rendszer hatalmi érdekek mentén történő átalakítására kötelezés is letaglózó képet fest elénk az uniós bürokrácia prioritásairól. Ez pedig hosszú távon az integráció gyengüléséhez vezethet, ugyanis, ha politikai alapon vegzálnak egyes tagállamokat, akkor még azokban az országokban is könnyen megfordulhat az unió-pártiság tendenciája, ahol kiugró az EU támogatottsága.

***

Nyitókép: Mandiner-archív