Mindenki egyenlő, de az NGO-k egyenlőbbek

Van egy bevett alapelv, a törvény előtti egyenlőség. Van egy baloldali alapelv, miszerint: egyenlőség mindenek felett. Ha nem vagy hajlandó férfinevén szólítani a magát nőnek képzelő férfit, megsérted ezt a mindenek felett álló egyenlőséget. Ha kiemelkedsz teljesítményeddel, vagyonoddal, akkor is megsérted. 

Angolul ezt nem „equalitynek” nevezik (az a formális egyenlőség), hanem „equitynek”. Eme valódi egyenlőség nevében üldözik a szólásszabadságot és a vallásszabadságot, azok ugyanis csak a diszkriminatív gyakorlatok elfedésére szolgálnak, sőt mi több, platformot biztosítanak azoknak – szól a progresszív érvelés.

Szerintük a világ tele van igazolhatatlan privilégiumokkal, privilegizáltak a fehérek, a heterók, a férfiak, a keresztények (?), a kapitalisták, és így tovább. Ha hierarchiája van a privilégiumoknak, akkor az elnyomásnak is van, elnyomottak a nem fehérek (kivéve az ázsiaiakat), a nem heterók, a nők, a muszlimok, de leginkább a fekete muszlim transznők. Ezt hívják interszekcionalitásnak: amikor egymásra vetítik az állítólag privilégiumokat, amiket élvezel vagy épp állítólagos hátrányokat, amiket elszenvedsz. Mindennek a kissé kocka megközelítésnek a célja, hogy a privilégiumokat elvegye, a hátrányokat pedig megszüntesse.

Erre jön az Európai Parlament, és hoz egy törvényjavaslatot, amelynek értelmében 

Mint Schaller-Baross Ernő, a Fidesz EP-képviselője a Mandinernek elmondta, az egész a nyolcvanas évek Amerikájában gyökerezik, ahol azokat az eseteket akarták körülírni, amikor valaki visszaél a perindítás lehetőségével, és rosszindulatból perek garmadát akasztja valakinek a nyakába. Ezt úgy hívják, hogy „strategic lawsuit against public participation” (SLAPP), azaz stratégiai pereskedés a közéleti részvétel ellen. Ez olyasmikre értendő, mint amikor egy vállalat folyamatosan pereli a kétes ügyeivel foglalkozó újságírókat, aktivistákat, és eléri, hogy ne nagyon akarjanak ujjat húzni vele. Itthon a Média Pluralizmus Monitor Magyarországról szóló legutóbbi jelentése állítja, hogy vannak ilyesmik hazánkban, bár ezt bizonyítani nem tudják (a magyar jog nem is ismeri a fogalmat). Azt viszont, hogy „SLAPP” történt, úgyszintén bírósági per segítségével lehet megállapítani azon országokban, ahol van erre törvény.

Akárhogy is, az Európai Parlament ebből az ötletből kiindulva kitalálta, hogy gyakorlatilag önbemondásos alapon fel akarja menteni az aktivistákat, NGO-kat, újságírókat a perelhetőség alól. A szélsőbalos EP ezzel több mindent szolgálna: a törvény fölé helyezné saját propagandaseregét és politikai hátországát, valamint tenne egy nagy lépést az európai szuperállam felé, és gyengítené a tagállamokat.

Kétségünk ugyanis ne legyen, ezután a Soros-féle és más NGO-k és mások is 

Úgy látszik, a túltolt egyenlőség azt jelenti, amit George Orwell is írt az Állatfarmban: mindenki egyenlő, de vannak egyenlőbbek. Eme egyenlőbbek, mivel az egyenlősítésért és felszabadításért dolgoznak, privilégiumokkal ruháztatnak fel, hogy szabadabban végezzék munkájukat – és persze jutalomként is. Ők a felvilágosult értelmiségiek, ők a forradalmi élcsapat, fáradságos munkájukért jár annyi, hogy ne legyenek perelhetőek. Az EP, úgy tűnik, az emberek helyett tényleg a kommunizmus új változatát képviseli.

Nyitóképünk illusztráció: JOHN THYS / AFP