Ma a jogállamiság, a szabadság és a demokrácia elveinek tagállami érvényesülése garanciát jelent arra, hogy az Európai Unió nemzeti bíróságain senkinek sem kell elszenvednie olyan szörnyű jogsértéseket, mint a kommunista évtizedek koncepciós perei.
Mi magyarok, közép-kelet európaiak jól ismerjük, milyen az, amikor valaki visszaél egy jogi eljárással.
Ezért is felháborító, hogy Brüsszel úgy állítja be, mintha az NGO-kkal ez történne a nemzeti bíróságokon. Ma Európában a bíróságok az EU normákkal konform nemzeti szabályok alapján, mindenki számára egyenlő elbírálást biztosítva hozzák meg ítéleteiket, függetlenül attól, hogy a peres fél magánszemély, cég, állami szerv, vagy éppen civil szervezet. Egy NGO eddig annyi kockázatot vállalt egy perrel kapcsolatban, mint bárki más: ha nincs igaza, elveszíti a pert, eleget kell tennie a bíróság előírásainak, ki kell fizetnie a bírságot, be kell fejezni a jogsértő magatartást, hogy csak néhány példával éljünk. Most a brüsszeli szabály érdekében ezt mind elkerülheti, ha arra hivatkozik, hogy ez sérti azt a jogát, hogy a közéletben működjön.
Értelmezhetjük úgy ezt a szabályt, hogy bizonyos értelemben az NGO-k mostantól a jog felett állnak?
Erről van szó. Ráadásul addig, amíg a nemzeti bíróságok a jogállamiság elvei szerint működtek eddig, ezt az új szabály leépíti a demokráciát. Milyen jogállam az, ahol nincs már bíróság előtti egyenlőség, mert az NGO-k, akik egyébként is minden tekintetben a demokratikus renden kívül léteznek, hiszen senki sem hatalmazta fel őket arra, hogy céljaikat bárki nevében képviseljék, rendkívüli előjogokat kapnak? Milyen igazságszolgáltatásban bízhat az, aki emiatt a szabály miatt nem tud ítélettel érvényt szerezni jogos érdekeinek? Ráadásul még meg is bírságolhatják azért, mert perbe fogta az NGO-t.