Persze az állampolgárok többsége jellemzően nem a költségvetési hiány vagy az államadósság mértéke hallatán kapja fel a fejét, mostanság ugyanis leginkább az inflációs folyamatok érdeklik a közvéleményt. A Mandinerben is többször foglalkoztunk már idén az árak alakulásával, hiszen az utóbbi időben, különösen 2022 végén és ez év elején rekordmagasra nőttek az árak, kiváltképp az élelmiszereké. Abban azonban összhang mutatkozik mind a kormány, mind a jegybank, mind pedig a piaci elemzők között – és ezt lassacskán az emberek is érezhetik a pénztárcájukon –, hogy fordulat állt be az infláció tendenciájában, s bár most még csak szerény ütemben mérséklődik, az év hátralévő részében, jövőre pedig pláne visszatérhet a mutató az elfogadható sávba. E téren maga a kormány a legpesszimistább a 2024-es, 6 százalék körüli várakozásával, ennél ugyanis a nemzeti bank és az MBH Bank is alacsonyabb értéket vár. Előbbi a 3,5 és 5,5 százalék közötti tartományt valószínűsíti, utóbbi pedig ennek az alsó harmadába, 3,9 százalékra teszi a fogyasztói árindex éves átlagát.
Addig azonban még áll a magyar lakosság előtt néhány nehezebb hónap, de a Központi Statisztikai Hivatal frissen kinevezett elnöke, Kincses Áron azt várja, hogy már december előtt egy számjegyű lehet az infláció hazánkban. Még optimistábbak az MBH szakértői, akik kedvező forgatókönyv esetére azt prognosztizálják, hogy akár már októberben bekövetkezhet, és így 2023 végére 6 százalék közelébe csökkenhet az index. Számításaik szerint idén a pénzromlás mértéke éves átlagban 17,5 százalékon alakulhat, de az egyre szélesebb körű árleszállítások, valamint a nemzetközi termény-, nyersanyag- és energiaárak zuhanásának hatására a zsugorodás akár meredekebb is lehet. Úgy vélik, az élelmiszerárstop augusztus elsejei kivezetése sem fogja érdemben befolyásolni az infláció alakulását, amit többek közt a már hatályos kötelező bolti akciózásnak, valamint az egyes termékpályákon elkezdődő és várhatóan folytatódó árcsökkenéseknek tudnak be. Sőt, azt mondják, néhány árufajta esetében nem zárható ki, hogy az árplafon megszüntetése után még kevesebbe kerül majd. A hatósági áras termékek közül a tej és a csirkehús lehet olcsóbb, a kristálycukor viszont feltételezhetően drágulni fog augusztusban.
Az infláció mérséklődése jótékonyan hathat a meglehetősen borús képet festő kiskereskedelmi forgalmi számokra is. Összességében az évben még egy jelentős, 5,8 százalékos visszaesés várható a boltokban az MBH elemzése szerint. A volumen jövőre is hasonló lehet – csak éppen már nem negatív, hanem pozitív tartományban, összefüggésben a remélt újbóli, masszív növekedéssel. A kormány középtávú makrogazdasági előrejelzése úgy számol, hogy 2023 második felétől – az infláció gyorsabb ütemű mérséklődésével párhuzamosan – indulhat be újra a reálbér-növekedés. Balog-Béki Márta, az MBH Bank tőkepiaci elemzője szerint bár az erőteljes inflációs folyamatok rányomták a bélyegüket a bérek alakulására – a nettó reálbérek 7 százalékkal csökkentek áprilisban –, a pénzromlás várható csökkenése mellett a reálbérek alakulása már augusztusban pozitív irányba fordulhat, decemberig pedig 9 százalék közelébe emelkedhetnek. A kabinet prognózisában az áll, hogy a vásárlóerő visszatérésének, valamint a magas szinten stabilizálódott foglalkoztatottságnak az eredményeképpen 2024-ben a háztartások fogyasztási kiadásai 3 százalékkal, 2025-ben pedig ismét 4 százalék fölötti ütemben emelkedhetnek.
Változó bevételek, változó kiadások
Jövőre több adószabály is változik, amiről szintén döntött az Országgyűlés. Egyrészt emelkedik a benzin és a gázolaj jövedéki adója, pontosabban hazánk is az uniós szinthez igazítja az üzemanyagokra rakodó terhet. Így 2024-től ha a kőolaj világpiaci ára hordónként 50 dollár alatt alakul, akkor a benzin literenkénti jövedéki adója 125 helyett 157 forint lesz, 50 dolláros árszint fölött pedig az eddigi 120 helyett 152 forint. A dízel esetében – ugyanilyen bontásban – 153, illetve 143 forintra nő a teher literenkénti összege. A PM indoklása szerint hazánk már évek óta uniós kötelezettségszegési eljárást kockáztatott azzal, hogy az EU-snál alacsonyabban tartotta a jövedékiadó-szintet. „Brüsszel úgy döntött, hogy a benzin és a gázolaj jövedéki adóját meg kell emelni” – szólt a tárca kommentárja. A légitársaságok esetében az üzemanyagok nem esnek jövedékiadó-kötelezettség alá, ami miatt – érvel a pénzügyi kormányzat – „a légi közlekedés közteherviselésének szintje rendkívül alacsony”. Ezért hasonlóan több európai uniós tagállamhoz, a légitársaságok hozzájárulása zöldadó formájában Magyarországon is fennmarad, a kevésbé környezetszennyező repülőgépeknek ugyanakkor kedvezmény jár.