Fordulat közelében a magyar gazdaság

2010 óta a tizennegyedik költségvetési törvényjavaslatát terjesztette elő Orbán Viktor kormánya, amelyben immár egy évtizede Varga Mihály tárcájának a feladata összeállítani az ország pénzügyi-gazdasági életét alapjaiban meghatározó szakmai dokumentumot. Bár idén talán a korábbiaknál is hangosabbak voltak azok, akik szerint a kiszámíthatatlan geopolitikai helyzet miatt nem szabadna már nyáron szavazni a következő évi büdzséről, a kabinet és a parlament kormánypárti többsége tartotta magát a már-már hagyománynak tekinthető, kilenc éve bevezetett eljárási rendhez, és az előző esztendőkhöz hasonlóan ezúttal is a nyári rendkívüli ülésszakban alkotott költségvetést az Országgyűlésben. A Pénzügyminisztérium ugyanis eltökélten vallja, hogy a családoknak és a gazdasági szereplőknek jó előre ismerniük kell a kormányzat jövő évre szóló elképzeléseit.

Csökken a hiány, beindul a növekedés

Az elfogadott költségvetés egyik legfontosabb vállalása a GDP 2,9 százalékára csökkenő hiány. A mutatószám azért kerül ismét reflektorfénybe, mert az Európai Unió a koronavírus-járvány 2020-as kitörésekor – a gazdasági kilábaláshoz – három évre szélnek eresztette a tagállami hiánycélokat, így 2024 az az időpont, amikortól ismét a maastrichti kritérium, azaz 3 százalék alatt kell tartani a deficit mértékét.  A pandémia előtti esztendőkben a magyar költségvetés hiánya rendre e küszöbérték alatt alakult, amivel sikerült is messzire eltávolodnunk az uniós túlzottdeficit-eljárás rémképétől. S 2020 és 2023 között ugyan a magyar kormány is élt a kevésbé feszes gazdálkodásra adott brüsszeli engedménnyel, a deficit nem szállt el az egekbe, sőt idén már csak 3,9 százalékra tervezi a pénzügyi tárca, amely – minapi közleménye szerint – ragaszkodik is ehhez. „A kormány az elhúzódó háború és a szankciók okozta rendkívüli kiadások ellenére is tartja az erre az évre kitűzött hiánycélt” – szögezték le az államháztartási tájékoztatóban, kiemelve, hogy a májusi hiány az elmúlt hét év legalacsonyabb ötödik havi deficitje volt. A 2024-es 2,9 százalékos cél tartása ugyanakkor nem lesz sétagalopp a kabinet számára, erre a Költségvetési Tanács is felhívta a figyelmet. A Kovács Árpád vezette testület a kockázatok közé sorolta egyebek mellett a vártnál esetleg kisebb GDP-növekedést és állami bevételeket, valamint az EU-s pénzek folyósítása körüli hercehurcát.

A gazdasági bővülés ügyében a kormánynak „megnyugvást” jelenthet ugyanakkor, hogy a vele mostanság nem éppen baráti viszonyt ápoló Magyar Nemzeti Bank is 3,5 és 4,5 százalék közé várja a bruttó hazai termék növekedését, és az MBH Bank elemzői szintén úgy kalkulálnak, 2024-től tartósan 4 százalék felett – jövőre és az azt követő évben egyaránt 4,3 százalékkal – bővülhet a magyar gazdaság. Ezt elsősorban az utóbbi esztendőkben bejelentett nagy volumenű beruházásokra alapozzák, amelyek középtávon újra a hazai gazdaság gyorsulásához vezethetnek. A háború és az energiaválság 2023-ra azonban még erősen rányomja a bélyegét, így erre az évre 1 százalékos növekedést jeleznek előre a pénzintézetnél. Vezető elemzőjük, Suppan Gergely ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy a gödörből vélhetőleg a mezőgazdaság fogja kirántani a magyar gazdaságot. Az agráriumnak ugyanis a tavalyi aszály miatt olyan alacsonyak a bázisadatai, hogy idén gyakorlatilag borítékolható az ágazat jóval erőteljesebb hozzájárulása a nemzetgazdasághoz. „Emellett a csapadékosabb időjárásnak köszönhetően is messze jobbak a kilátások, mint egy évvel ezelőtt” – mondja a szakember, aki szerint a mezőgazdaság jó teljesítménye ellensúlyozhatja más szektorok rosszabb számait.

A hiány- és a növekedési cél mellett sokatmondó adata a büdzsének az államadósság-mutató: ennek mértékét 2024. december 31-ére 66,7 százalékra tervezi a PM, ami ha teljesül, 3 százalékpontos csökkenést jelent az év végére várt értékhez képest. A mérséklődést – ami egyébként alkotmányos kötelezettség – a Költségvetési Tanács is teljesíthetőnek tartja, egyúttal idézi a konvergenciaprogramot, amely szerint 2026-ra 60 százalék alá csökkenhet az állam GDP-arányos tartozása.

A bűvös egy számjegyű infláció

Persze az állampolgárok többsége jellemzően nem a költségvetési hiány vagy az államadósság mértéke hallatán kapja fel a fejét, mostanság ugyanis leginkább az inflációs folyamatok érdeklik a közvéleményt. A Mandinerben is többször foglalkoztunk már idén az árak alakulásával, hiszen az utóbbi időben, különösen 2022 végén és ez év elején rekordmagasra nőttek az árak, kiváltképp az élelmiszereké. Abban azonban összhang mutatkozik mind a kormány, mind a jegybank, mind pedig a piaci elemzők között – és ezt lassacskán az emberek is érezhetik a pénztárcájukon –, hogy fordulat állt be az infláció tendenciájában, s bár most még csak szerény ütemben mérséklődik, az év hátralévő részében, jövőre pedig pláne visszatérhet a mutató az elfogadható sávba. E téren maga a kormány a legpesszimistább a 2024-es, 6 százalék körüli várakozásával, ennél ugyanis a nemzeti bank és az MBH Bank is alacsonyabb értéket vár. Előbbi a 3,5 és 5,5 százalék közötti tartományt valószínűsíti, utóbbi pedig ennek az alsó harmadába, 3,9 százalékra teszi a fogyasztói árindex éves átlagát.

Addig azonban még áll a magyar lakosság előtt néhány nehezebb hónap, de a Központi Statisztikai Hivatal frissen kinevezett elnöke, Kincses Áron azt várja, hogy már december előtt egy számjegyű lehet az infláció hazánkban. Még optimistábbak az MBH szakértői, akik kedvező forgatókönyv esetére azt prognosztizálják, hogy akár már októberben bekövetkezhet, és így 2023 végére 6 százalék közelébe csökkenhet az index. Számításaik szerint idén a pénzromlás mértéke éves átlagban 17,5 százalékon alakulhat, de az egyre szélesebb körű árleszállítások, valamint a nemzetközi termény-, nyersanyag- és energiaárak zuhanásának hatására a zsugorodás akár meredekebb is lehet. Úgy vélik, az élelmiszerárstop augusztus elsejei kivezetése sem fogja érdemben befolyásolni az infláció alakulását, amit többek közt a már hatályos kötelező bolti akciózásnak, valamint az egyes termékpályákon elkezdődő és várhatóan folytatódó árcsökkenéseknek tudnak be. Sőt, azt mondják, néhány árufajta esetében nem zárható ki, hogy az árplafon megszüntetése után még kevesebbe kerül majd. A hatósági áras termékek közül a tej és a csirkehús lehet olcsóbb, a kristálycukor viszont feltételezhetően drágulni fog augusztusban.

Az infláció mérséklődése jótékonyan hathat a meglehetősen borús képet festő kiskereskedelmi forgalmi számokra is. Összességében az évben még egy jelentős, 5,8 százalékos visszaesés várható a boltokban az MBH elemzése szerint. A volumen jövőre is hasonló lehet – csak éppen már nem negatív, hanem pozitív tartományban, összefüggésben a remélt újbóli, masszív növekedéssel. A kormány középtávú makrogazdasági előrejelzése úgy számol, hogy 2023 második felétől – az infláció gyorsabb ütemű mérséklődésével párhuzamosan – indulhat be újra a reálbér-növekedés. Balog-Béki Márta, az MBH Bank tőkepiaci elemzője szerint bár az erőteljes inflációs folyamatok rányomták a bélyegüket a bérek alakulására – a nettó reálbérek 7 százalékkal csökkentek áprilisban –, a pénzromlás várható csökkenése mellett a reálbérek alakulása már augusztusban pozitív irányba fordulhat, decemberig pedig 9 százalék közelébe emelkedhetnek. A kabinet prognózisában az áll, hogy a vásárlóerő visszatérésének, valamint a magas szinten stabilizálódott foglalkoztatottságnak az eredményeképpen 2024-ben a háztartások fogyasztási kiadásai 3 százalékkal, 2025-ben pedig ismét 4 százalék fölötti ütemben emelkedhetnek.

Változó bevételek, változó kiadások

Jövőre több adószabály is változik, amiről szintén döntött az Országgyűlés. Egyrészt emelkedik a benzin és a gázolaj jövedéki adója, pontosabban hazánk is az uniós szinthez igazítja az üzemanyagokra rakodó terhet. Így 2024-től ha a kőolaj világpiaci ára hordónként 50 dollár alatt alakul, akkor a benzin literenkénti jövedéki adója 125 helyett 157 forint lesz, 50 dolláros árszint fölött pedig az eddigi 120 helyett 152 forint. A dízel esetében – ugyanilyen bontásban – 153, illetve 143 forintra nő a teher literenkénti összege. A PM indoklása szerint hazánk már évek óta uniós kötelezettségszegési eljárást kockáztatott azzal, hogy az EU-snál alacsonyabban tartotta a jövedékiadó-szintet. „Brüsszel úgy döntött, hogy a benzin és a gázolaj jövedéki adóját meg kell emelni” – szólt a tárca kommentárja. A légitársaságok esetében az üzemanyagok nem esnek jövedékiadó-kötelezettség alá, ami miatt – érvel a pénzügyi kormányzat – „a légi közlekedés közteherviselésének szintje rendkívül alacsony”. Ezért hasonlóan több európai uniós tagállamhoz, a légitársaságok hozzájárulása zöldadó formájában Magyarországon is fennmarad, a kevésbé környezetszennyező repülőgépeknek ugyanakkor kedvezmény jár.

A lakossági fogyasztás, a kiskereskedelmi forgalom újbóli fellendülése azért is kiemelten fontos a kormánynak, mert 2024-ben rekordmagas, 8574 milliárd forintnyi áfabefizetést vár, amivel ez a költségvetés legjelentősebb közvetlen bevétele. Összevetésül: személyi jövedelemadóból 4475 milliárd forint a büdzsé célösszege. A forgalmiadó-bevétel évről évre nagyobb volumenét – a korábbi évek fogyasztási bővülése mellett – azzal is magyarázza Varga Mihály tárcája, hogy míg 2010-ben 22,3 százalék volt az áfacsalás mértéke idehaza, addig mára 5,1 százalékra csökkent, s ezzel Magyarország érte el az EU tagállamai közül a legjobb eredményt az ezen a téren zajló küzdelemben. „A kormány jövőre is folytatja a gazdaság fehérítését” – ígérik.

Ahogyan az idein, úgy a jövő évi büdzsén is erőteljesen éreztetik hatásukat az ukrajnai háború másfél évvel ezelőtti kitörése óta jelentkező geopolitikai kihívások. Ez leginkább a rezsi- és a honvédelmi alap kiadási tételeiben szúr szemet. Az energiakrízis miatt a rezsivédelmi alapot több mint 1300 milliárd forintosra tervezte be a Pénzügyminisztérium – ez az idei összegnek nagyságrendileg a fele –, s csak reménykedni lehet, hogy elegendő lesz a lakossági rezsicsökkentés fenntartására, valamint az állami szervek, önkormányzatok, egyházi és civil intézményfenntartók energiaár-kompenzációjára. Az esélyek jók, mivel úgy látszik, a nemzetközi energiapiacokon valamelyest csillapodtak a kedélyek, és normalizálódóban a helyzet, ám ezt a háború fejleményei bármikor átírhatják. A kormány által védelmiként aposztrofált költségvetés másik fontos, hasonló volumenű eleme a honvédelmi alap, amely tovább növeli a haderőfejlesztési forrásokat. A kerete 2024-ben 1310 milliárd forintot tesz ki, így az összes magyar honvédelmi kiadás – a NATO elvárásának megfelelően – eléri a GDP 2 százalékát.

Nyitóképen: Varga Mihály pénzügyminiszter expozét tart a 2024. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat vitáján. Fotó: MTI / Soós Lajos