A Kárpát-medence új korszakát alapvetően határozza meg, hogy mit kezdünk a vízzel és az agyakkal, milyen innovációs környezetet tudunk kialakítani és hogyan építünk kapcsolatokat a még nem EU-tag környező államokkal, hangzott el az MCC Feszt zárónapján.
A trianoni döntés ellenére a magyar állam fennmaradt és Európa ősi államainak egyike, hangsúlyozta Gulyás Gergely, aki arról is beszélt az MCC Feszten, hogy hazánk a múltból származó tapasztalatokból ma is építkezni tud, és már az is óriási teljesítmény, hogy megőrizte nyelvét, kultúráját és identitását az elmúlt évszázadok során.
A Kárpát-medence új korszaka: kihívások és lehetőségek címmel rendezett panelbeszélgetés során Világi Oszkár, a MOL-csoport alelnöke, igazgatósági tagja arról beszélt, Közép-Európában nehéz vállalkozni, mert számos kisebb ország alkotja, eltérő rendszerekkel és kormányzatokkal, aki pedig regionális piaci szerepet akar építeni, annak mindegyik rendszert ismernie kell. Mint mondta, eltávolodtunk egymástól, erősebb kohézióra volna szükség, ami segítheti Közép-Európa piacát. „Ez a régió megérdemelné, hogy egységesebb legyen a szabályozási rendszere”, húzta alá. Amikor a MOL és az OTP úgy döntött, Szlovákiában vásárolja meg első külföldi érdekeltségeit, az jelentős tapasztalatot jelentett e vállalatok számára, emlékeztetett, hozzátéve: a legokosabb más kárán tanulni, a MOL pedig készen áll arra, hogy tudást biztosítson azon vállalatok számára, amelyek a régióban terjeszkednének.
Lánczi András kezdésként elmondta: a Trianon és 1945 közötti könyveinkből felsejlik, milyen mély traumát élt át akkor a magyarság, s mint mondta, mindez máig ható probléma. Élő, eleven intellektuális élet folyt, amelyre rettentő csapást mért a békediktátum, de hozzátette: a szellemtörténet a két háború között élte virágkorát és a magyarságtudatról, a hazáról folytatott gondolkodás is ekkor volt a legkiterjedtebb. Szerb Antal ekkor írta meg a magyar irodalomtörténetről szóló nagyívű munkáját, amelyet a mai napig haszonnal lehet forgatni. Az alapgondolat pedig az volt, hogy a magyarság képes volt államot alapítani és fenntartani, ez a képesség pedig egyáltalán nem magától értetődő módon vele maradt ezer esztendőn keresztül. Mindebből érdemes ma is merítenünk.
Az elmúlt évek konformizmusa alakította úgy, hogy a minőség és a valódi teljesítmény pótlásában a nemzetköziesedést látjuk. Ezt már Böszörményi-Nagy Gergely mondta, aki a MOME helyzetével kapcsolatban arról beszélt, markánsan régiós profilt építenek és a legfontosabbnak a Kelet-európai kapcsolatrendszer létrehozását tartják. Úgy látja,
„a Közép-Európa sztorinak vége”, Magyarország előtt viszont nyílik egy új lehetőség, amit kelet felé érdemes keresni.
Úgy látja, saját régiónkban már olyan szintet ért el a konformizmus, amely elveszi az itteni fiatalok kreativitását és konvencióival gúzsba köti a gondolkodásukat. Tévút, ha másokra akarunk hasonítani, ha másokat akarunk másolni, figyelmeztetett Böszörményi-Nagy, aki arra szavaz, hogy az innovációs erőt azokra a területekre összpontosítsuk, amelyek a magyar jövőt leginkább meghatározhatják.
A sport regionális szerepéről szólva Világi Oszkár kettősségre mutatott rá: mivel versengésre épül, képes eltávolítani az embereket, ugyanakkor a sport önmagában közelebb hoz, segíti az együttműködést. A felvidéki magyarság klubjaként a Dunaszerdahely például együttműködik a délvidéki Topolyával és az erdélyi Sepsi OSK-val is, a szurkolók is egymásra találnak. Ha jól törődünk a határon túli magyarokkal, az erősíti magát Magyarországot is, mondta. Fontosnak tartja, hogy egy közösségben legyen büszkeség és erő. A dunaszerdahelyi labdarúgó klubot éppen azért vásárolta meg, hogy segítse az egykori felvidéki büszkeség újrafelfedezését. Hozzátette: ha több olyan intézménye lesz a felvidéki magyarságnak, mint a DAC, akkor az egész közösség erősebb lesz. „Fontos, hogy a nemzet egésze nagylelkűen forduljon azokhoz, akik önhibájukon kívül elszenvedői, áldozatai voltak a történelemnek”, hangoztatta Világi Oszkár.
Lánczi András arra figyelmeztetett: amikor régiónk csatlakozni szeretett volna az európai közösséghez, nem feltétlenül volt minden olyan következménnyel tisztában, amelyet most már megtapasztal. A kontinens nyugati felének persze mindenképpen jól jött a keleti blokk felbomlása és a térség békéje, hiszen erősítette a prosperitásukat. Amit most látunk az Európai Unióból, az nem teljesen ugyanaz, mint amit akkoriban láthattunk. Nem tudhattuk például, hogy ami akkor belpolitikának számított, az 2023-ra már nem belpolitikai témaként kerül megvitatásra. A filozófus rámutatott: a nagy kérdés az, mit tekintünk ma szuverenitásnak és hogy milyen Európát akarunk.
Úgy biztosan nem működőképes a dolog, hogy külföldről megmondják, mit kell gondolnunk, húzta alá.
Felkészültnek kell lennünk intellektuálisan és gazdasági értelemben is, hangsúlyozta Lánczi.
Azokkal, akik jelenleg még nem az EU tagjai, sok esetben jobban lehet együttműködni, mint azokkal, akik uniós tagok, fogalmazott Gulyás Gergely. A keleti bővítés óta a helyzet alapvetően megváltozott, éppen azért, mert az Európai Unió is megváltozott, mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki szerint a régiós államok felvételében szerepet játszott Nyugat-Európa lelkiismeret-furdalása, hiszen rájöttek: morális felelősségük volt abban, hogy a vasfüggöny ott húzódott, ahol. A hagyományos európai értékekhez ma már sokkal jobban ragaszkodnak azok a társadalmak, amelyek megszenvedték a szovjet rabigát, mondta Gulyás, a régi tagállamok válasza pedig az, hogy minél több hatáskört telepítenek Brüsszelbe, akár a jogállami elveket is zárójelbe téve.
Mára alapvetően alakult át a helyzet, azok az országok is Európa részei, amelyek nem tagjai az uniónak, amit nem szabadna elfelejteni. És nem szabhatunk más feltételt a csatlakozáshoz azoknak a balkáni országoknak, amelyek sokkal felkészültebbek, mint Ukrajna, mondta Gulyás, aki utóbbi államra utalva kifejtette: a megtámadottal szolidaritást kell vállalni, de
azt az igazságot sem szabad eltagadni, hogy egy korrupt ország nem lesz kevésbé korrupt attól, hogy megtámadták.
Ma mindenki azon dolgozik, hogy egy elveken és szabályokon túli világot határozzon meg, ez pedig maga alá temeti az EU-t, fűzte hozzá Gulyás mondataihoz Világi Oszkár.
Nem elsősorban a válságok azonos kezelése teremti meg a megfelelő régiós együttműködést, hangsúlyozta Gulyás Gergely, aki szerint az elmúlt évek problémái közepette elsősorban a nemzeti válaszok voltak hatékonyak. Világi Oszkár szerint olyan helyzet alakul ki az előttünk álló időkben, amely együttműködésre, közös gondolkodásra készteti majd a régió országait. „Eddig a keleti blokk nyugati felén voltunk, most a nyugati blokk keleti részére kerülünk”, fogalmazott, és ez, mint mondta, „már egy szerencsésebb felállás”. Felhívta azonban a figyelmet arra is, hogy a kelet-nyugati irányú kereskedelem mellett egyre hangsúlyosabb lesz az észak-dél irányú gazdasági mozgás.
A kulcs az, hogy az intellektuális erőt az országban tudjuk-e tartani,
hangsúlyozta a stratégiai célt Lánczi András, aki nagy jelentőséget tulajdonít annak is, hogy a magyar egyetemi szféra vonzó tud-e lenni a környező országok fiataljai számára. Ha koncentrálni tudjuk a legjobb gondolkodókat olyan formában, amelyben ők örömmel vesznek részt, az megoldást jelenthet számos kihívásunkra. Ha a legjobb lengyel, cseh, magyar gondolkodók azt mondják, miért ne Budapesten találkozzunk, akkor óriási versenyelőnyre tehetünk szert, mondta.
Böszörményi-Nagy Gergely a regionális együttműködés kulcskérdésének eközben a vizet nevezte, amely tekintetében Ausztriával, Szlovákiával és Romániával is egymásra vagyunk utalva. El kell dönteni, hogy befelé fordulunk és csak a saját érdekünket vesszük alapul, vagy együtt leszünk nyertesek, hangsúlyozta, megjegyezve, az innovációra ezen a területen nagyon sok lehetőség nyílik. A következő lépés pedig az, hogy az agyakra van szükség: azon túl, hogy itthon kell tartanunk, illetve haza kell hoznunk a tudást, az is feladatunk, hogy a legkiválóbb embereket a valóban fontos témák felé orientáljuk. A legkülönbözőbb egyetemek kiválóságait nem szabad felesleges álláshelyekre küldeni, rengeteg olyan lehetőség nyílik, hogy azokhoz a kis és nagy cégekhez irányítsuk őket, amelyek az ország jövőjét befolyásolják és felemelkedéséért tenni tudnak, mondta.
Ezt is ajánljuk a témában
Hogyan érhet véget a háború? Racionális dolog-e szembemenni a nyugati fősodorral és azonnal tűzszünetet követelni? Megérkeznek valaha a nekünk járó uniós források? Mráz Ágoston Sámuel és Krekó Péter vitatkozott az MCC Feszten, a Mandiner Reakció felvételén.
Nyitókép: Mandiner/Ficsor Márton
Gulyás Gergely a kormányinfón arra is kitért, hogy a kormány a jövőben is csak akkor támogat uniós szankciós döntéseket, ha azok nem sértik a magyar érdekeket.
Az első otthonhoz jutást segítő hitelkonstrukció hivatalosan szeptember elsején rajtolt el.
Az összes fontos kérdésről beszámolt a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Gulyás Gergely szerdán bejelentette: 1,6 százalékos nyugdíjemelés jár visszamenőleg az időseknek, ami átlagosan több mint 50 ezer forintos pluszt jelent.
Vitályos Eszter és Gulyás Gergely tájékoztatott.
A csütörtök reggeli kormányinfó nem a megszokott mederben zajlik majd: Gulyás Gergely mellett egy eddig ritkán látott vendég is felszólal a sajtótájékoztatón.
Belegondolni is szörnyű, mi történhetett volna még a Mandiner riporterével.
Nemcsak belpolitikailag, de a nemzetközi porondon is kínos helyzetbe kerültek a liberálisok.
