Az elmúlt évek konformizmusa alakította úgy, hogy a minőség és a valódi teljesítmény pótlásában a nemzetköziesedést látjuk. Ezt már Böszörményi-Nagy Gergely mondta, aki a MOME helyzetével kapcsolatban arról beszélt, markánsan régiós profilt építenek és a legfontosabbnak a Kelet-európai kapcsolatrendszer létrehozását tartják. Úgy látja,
„a Közép-Európa sztorinak vége”, Magyarország előtt viszont nyílik egy új lehetőség, amit kelet felé érdemes keresni.
Úgy látja, saját régiónkban már olyan szintet ért el a konformizmus, amely elveszi az itteni fiatalok kreativitását és konvencióival gúzsba köti a gondolkodásukat. Tévút, ha másokra akarunk hasonítani, ha másokat akarunk másolni, figyelmeztetett Böszörményi-Nagy, aki arra szavaz, hogy az innovációs erőt azokra a területekre összpontosítsuk, amelyek a magyar jövőt leginkább meghatározhatják.
A sport regionális szerepéről szólva Világi Oszkár kettősségre mutatott rá: mivel versengésre épül, képes eltávolítani az embereket, ugyanakkor a sport önmagában közelebb hoz, segíti az együttműködést. A felvidéki magyarság klubjaként a Dunaszerdahely például együttműködik a délvidéki Topolyával és az erdélyi Sepsi OSK-val is, a szurkolók is egymásra találnak. Ha jól törődünk a határon túli magyarokkal, az erősíti magát Magyarországot is, mondta. Fontosnak tartja, hogy egy közösségben legyen büszkeség és erő. A dunaszerdahelyi labdarúgó klubot éppen azért vásárolta meg, hogy segítse az egykori felvidéki büszkeség újrafelfedezését. Hozzátette: ha több olyan intézménye lesz a felvidéki magyarságnak, mint a DAC, akkor az egész közösség erősebb lesz. „Fontos, hogy a nemzet egésze nagylelkűen forduljon azokhoz, akik önhibájukon kívül elszenvedői, áldozatai voltak a történelemnek”, hangoztatta Világi Oszkár.
Nekünk kell meghatároznunk az irányt
Lánczi András arra figyelmeztetett: amikor régiónk csatlakozni szeretett volna az európai közösséghez, nem feltétlenül volt minden olyan következménnyel tisztában, amelyet most már megtapasztal. A kontinens nyugati felének persze mindenképpen jól jött a keleti blokk felbomlása és a térség békéje, hiszen erősítette a prosperitásukat. Amit most látunk az Európai Unióból, az nem teljesen ugyanaz, mint amit akkoriban láthattunk. Nem tudhattuk például, hogy ami akkor belpolitikának számított, az 2023-ra már nem belpolitikai témaként kerül megvitatásra. A filozófus rámutatott: a nagy kérdés az, mit tekintünk ma szuverenitásnak és hogy milyen Európát akarunk.
Úgy biztosan nem működőképes a dolog, hogy külföldről megmondják, mit kell gondolnunk, húzta alá.
Felkészültnek kell lennünk intellektuálisan és gazdasági értelemben is, hangsúlyozta Lánczi.