Íme egy Aranybulla-könyv, ami a külföldieket is megszólítja!

Nyitókép: Európa 1222-ben – a térképet készítette Dr. Kocsis Károly geográfus, akadémikus, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének igazgatója (fotó: MOBA, részlet)

A Magyarságunk Decretuma – 800 éves az Aranybulla 1022-2022 című kötetet a Magyarország Barátai Alapítvány adta ki idén tavasszal, azzal a céllal, hogy „Magyarország történeti alkotmánya elfoglalja méltó helyét az európai alkotmányos, politikai, kulturális és civilizációs örökségben”. 

A nagyszabású vállalkozás hátteréről Vizi E. Szilvesztert, a Magyarország Barátai Alapítvány elnökét, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnökét is megkérdeztük, aki az alapítvány történetéről, sikereiről elmondta: a Magyarország Barátai Alapítványt (MOBA) 2011-ben hozták létre azzal a céllal, hogy értékközpontú tájékoztatást adjanak a Magyarországgal és a világban élő magyarokkal kapcsolatos sikerekről, eredményekről. Az alapítvány pusztán az indulás körülményeit tekintve is világszínvonalat képvisel:

vagy Lámfalussy Sándor jegybankár, az »euró atyja«” – tájékoztat az ugyancsak világhírű elnök. 

Mint kiderült, küldetésük fontos része, hogy erősítsék a kapcsolatot az óhaza és a diaszpóra magyarjai között. Közel ötszáz fős tagságuk a világ 45 országában él, akiket összeköt, hogy nemes egyszerűséggel Magyarország barátai. „Elkötelezettek a nemzeti összetartozás erősítése mellett, tudásukkal, kapcsolatrendszerükkel segítik formálni hazánk pozitív nemzetközi megítélését” – hangsúlyozza a orvosprofesszor. 

Hogyan kerül a képbe a könyvkiadás? „Sikeres hírportáljaink, az angol nyelvű Hungary Today és a német nyelvű Ungarn Heute mellett, céljaink elérését segítik mindazon csatornák –, így a könyvkiadás –, amelyeken keresztül hozzájárulhatunk a Magyarországról alkotott hiteles kép formálásához” – tudjuk meg. 

„Múlt nélkül nincs jövő” 

„A mába érő múlt nemcsak jelenünket, de jövőnket is befolyásolja. A nemzet, a szuverenitás, a keresztény hit és a szabadság értékeinek megőrzése, magyarságunk további gyarapodását biztosítja. Ezen gondolatok jegyében született a kötet, amely megemlékezés, ugyanakkor hozzájárulás is az Aranybulla nemzetközi ismertségének növeléséhez” – fogalmaz Vizi E. Szilveszter, majd egy latin idézet is röppen: „Sine praeteritis futura nulla”, vagyis „múlt nélkül nincs jövő”.

A professzor elmondja: fontosnak tartják bemutatni, hogy az Aranybulla, ami modernizálta a késő Árpád-kor jogrendszerét és lerakta a rendi társadalom jogi alapjait, miképp hatott az európai alkotmányfejlődésre. A köteten belüli párhuzamos angol fordítás is azért született, hogy a külföldi olvasóknak megmutassák, mi magyarok kik vagyunk, honnan jöttünk és hová tartunk. „Tudósként lényegesnek tartom, hogy a legújabb kutatásokon alapuló nézeteket erősítsük és terjesszük. Tisztelve a múltat,

– mondja. 

Érdekesség, hogy az Alkotmánybíróság tagjai nyilvános üléseiken napjainkban is az Aranybulla pecsétjének másolatát viselik a nyakukban, amelynek előlapján a trónon ülő II. András király látható, jobb kezében liliomos jogart tart, baljában országalmát, tetején kereszttel. Nyitott koronájának jobbján a nap, balra egy félhold szerepel csillaggal. 

Megelevenednek a középkori hétköznapok

Az album történelmi hitelességgel, de közérthetően és olvasmányosan ad keresztmetszetet II. András koráról és vezeti át az olvasót az évszázadokon, miközben az egyik alapító, Granasztói György történész A középkori magyar város című könyvének vonatkozó részeivel nyújt betekintést a hétköznapokba. Vizi E. Szilveszter kiemeli: a nyelvi szépségek kedvelői az eredeti latin szöveget, valamint

és hasonlíthatnak össze. 

„Ritkán idézik Virág Benedek paptanárt, pedig 1805-ben ő adta közre először magyarul az Aranybullát, neki köszönhető, hogy a köznép számára is olvashatóvá vált az ellenállási záradék, egyfajta demonstrációként I. Ferenc uralkodó abszolutista törekvéseivel szemben” – hangzik el. Az Aranybulla hatását Kulin Ferenc irodalomtörténész e kötet számára készült tanulmánya dolgozza fel, de Szmodis Jenő jogfilozófus tanulmányából az Aranybulla rendelkezései mögött meghúzódó hatalmi koncepcióra is rálátást kapunk. 

„Magyarságunk Decretuma – 800 éves az Aranybulla” kötet borítója (fotó: MOBA)

Vizi E. Szilveszter a Magyarország Barátai Alapítvány elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke (fotó: MOBA)

Lenyűgöző illusztráció, és egy kuriózumnak számító térkép

Az album bőséges képanyaggal illusztrált, ám ezek között is igazi kuriózum, hogy az alapítvány kurátora,

A térkép az Aranybulla kiadásának évében, 1222-ben ábrázolja Európát. Szintén e kötethez igazította Dr. Csüllög Gábor geográfus a Magyarországot a 13. század második felében bemutató térképet. 

A könyv ismerteti a privilégiumok, bullák, királyi pecsétek jellemzőit, a művészet kedvelői pedig bizonyára érdekesnek fogják találni a pecsétképek királyábrázolásainak és a gótikus szobrászat kapcsolatának a bemutatását. Vizi E. Szilveszter kiemelte: a könyv kereskedelmi forgalomba nem kerül, ám a Magyarország Barátai Alapítvány honlapjáról letölthető.