***
Kevesebb európai közpénzből gazdálkodhatnak majd az uniós intézmények, a háborús infláció keményen sújtja a központi büdzsét. Ennek első számú elszenvedője az Európai Parlament lehet, legalábbis az előzetes bizottsági tervek szerint, amelynek véglegesítéséről szerdán döntött a Bizottság.
A Politico birtokába került több levelezés, amely az intézmények vezetői között zajlott az elmúlt napokban, és ezekből az látszik, hogy
éles vita alakult ki a kiadáscsökkentés mikéntjéről.
Mérges levelek landoltak Johannes Hahn, az EU költségvetési biztosának digitális postaládájában: az EP vezetői azzal vádolják, hogy méltatlan helyzetbe hozza őket, olyan területeken kell majd megszorítaniuk, ahol nem kellene.
Roberta Metsola, az EP elnöke májusban levelet írt Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek is, amelyben azzal vádolta a Bizottságot, hogy rosszul értelmezi a Parlamenttel kapcsolatos adatokat. Május 8-án a költségvetési biztos azt írta a Parlamentnek, hogy lassan átlépi a kiadási limitjét, amelyet egyébként az infláció növekedése miatt 2 százalékkal megnöveltek számára – a Parlament a túlköltekezést azonban cáfolta. A Bizottság emellett a büdzsékiegészítés mértékében növelte az EP-képviselők fizetését is, ám Metsola elnök asszony ezt is bírálta, mondván: erről a Bizottság semmilyen előzetes egyeztetést nem kezdeményezett a Parlamenttel.
A bizottsági költségvetési javaslat a jóváhagyott formájában
minden uniós intézménynél arányos karcsúsítást irányoz elő,
erről Hahn biztos küldött ki értesítést minden intézményvezető számára.
A Parlament esetében ez egy 28 millió eurós tételt jelent, amely az intézmény éves 2,4 milliárdos büdzséjéhez képest egy elenyésző összeg. A testület azonban az infláció mértéke alapján éppen a büdzsé tágítását kérte.
Tiltakozik a megszorítások ellen az Európai Bíróság is. Koen Lenaerts, a bíróság elnöke május 15-én írt levelében azt írta a költségvetési biztosnak, hogy a munkabér melletti díjazások, támogatások rendszere súlyos problémát jelent az intézmény számára, és
ha a Bizottság csökkenti a számukra biztosított energetikai támogatást, akkor feladataik ellátása veszélybe kerülhet.
A végső döntést várhatóan ősszel mondja ki az Európai Tanács, amelyhez a Parlament jóváhagyása is kell majd. A Tanács képviselői egyelőre nem kommentálták az uniós intézmények közötti vitát.