Nagy Márton: Több külföldi befektetésre, nem EU-s támogatásra van szükség

A miniszter angol nyelvű előadása szerint változás áll be Magyarország finanszírozási szerkezetébe. Magyarországon alapvetően belülről finanszírozzák, de a külső finanszírozás is nagyon fontos, egyre fontosabb.

Az EU-s finanszírozás kevesebb, mint az FDI (külföldi közvetlentőke-befektetés) beáramlás,

az FDI így fontosabb, mint az EU-s befektetések.

Az EU-s forrásokat ráadásul a kormány osztja el, ami nem annyira hatékony, mint a privát döntések.

A magyar gazdaság egyike a legnyitottabb OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) gazdaságoknak, sorrendben a negyedik.

A magyar FDI-állomány dinamikusan nőtt, míg Lengyelország abszolút FDI-állománya volt a legmagasabb, 253 milliárd euró, Magyarország állománya 98 milliárd eurót tett ki, tehát van még tere a növekedésnek, noha persze a lengyel gazdaság nagyobb, tehát az eltérés normális.

Az FDI-beáramlás főleg az ipart jellemzi. Az ázsiai eredetű befektetés az FDI 23%-a, az USA része csökken, most már csak 10%. A német és EU-s befektetés vezet, de stagnál. 

Az ázsiai befektetések magas aránya is igazolja a magyar kormány helyes álláspontját a keleti nyitás terén.

Jelenleg új megállapodásra van szükség az új és a létező FDI-befektetőkkel – szögezte le a miniszter. 

Két fő módja van az FDI-beáramlás növelésének: az új tőke bevonzása és az újrabefektetés növelése.

A külföldi tulajdonú vállalatok 10 százalékos hozamot kapnak a Magyarországon befektetett tőkéjük után.

2014 óta az újrabefektetések fokozatosan meghaladják a megszavazott osztalékokat, ez a nemzetközi bizalom erős jele. Eközben a tőkekivonás mértéke is nőtt, de ez nem tendencia.

A kérdés: hogyan kapcsoljuk össze gazdaságunkat az FDI-gazdasággal?

Növelnünk kell az FDI multiplikátorhatását, ezt már megtettük, de még többet is tehetünk. Közös beruházásokra van szükségünk. Magyarországon teljes foglalkoztatottság van, így a FDI-t kutatásra és fejlesztésre (K+F) lehet költeni. A magyar K+F nem a legalacsonyabb a régióban, de magasabbnak kellene lennie. A K+F a GDP arányában 2010 óta növekszik.

Eközben a munkatermelékenység növekedésének folytatódnia kell.

A magyar gazdaság a híd, ami összeköt: nyugatot és keletet, de ipart és szolgáltatószektort, külföldit és hazait is

– zárta sorait a miniszter.

Nyitókép: MCC / Gyurkovits Tamás