Döntöttek a szlovákok: katonákat küldenek a válság kellős közepébe
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Ahol a kultúrharcból bombázások fakadnak, ott jobb a távolság.
Az Euróvíziós Dalfesztivál ukrajnai fellépőinek döntős produkciója előtt a zenészek szülővárosát orosz támadás érte.
Az most kevéssé lényeges, hogy a művészi szempontból egyre inkább hanyagolható, elsősorban politikailag motivált verseny még ízlésficamos produkcióival sem éri el az átlagosnál igényesebb kultúrafogyasztó ingerküszöbét. A hírben inkább az a kiábrándító felismerés, hogy
Azt eddig is tudtuk és tapasztaltuk, hogy egy fegyveres konfliktusnak milyen átgyűrűzései lehetnek, a bombák nyomán koncentrikus körökben hogyan hullámzik át a szembenállás a propaganda, a diplomácia, a sport vagy épp a kultúra területére. És ezek a hullámok nem maradnak meg a konfliktuszóna országaiban, hanem globálisan érzékelhetők. Van annak abszurditásáról már tapasztalatunk, hogy miként címkéz át az oroszfóbia egy klasszikus festményt, vagy hogyan zajlik a milanói felsőoktatás dosztojevszkijtalanítása.
Ezek a folyamatok azonban egyirányúak voltak eddig. A háború mérge átáradt a civil területekre, befolyásolta a kultúr- vagy a sportdiplomáciát, a nyelvpolitikát, vagyis a másodlagos hatalomgyakorlás területeit. Ami azonban a mostani orosz bombázásokkal történt,
Egy popkulturális esemény közvetlenül emberéleteket jelentő bombázást eredményez (még ha a híradások szerint most „csak” sérüléseket okozott), vagyis a közvetett, kulturális harctér elsődleges hatású, háborús cselekménnyé eszkalálódik.
A művészileg értelmezhetetlen, azonban politikai szimbolikájában erőteljes Euróvíziós Dalfesztivál ezek szerint már okot jelenthet arra, hogy katonai csapással reagáljon az egyik hadviselő fél. Ebből nem fakad még az az egyenes következtetés, hogy a sportrendezvények vagy a művészi megnyilvánulások ilyen gyilkos retorziókkal járnának a jövőben, ám jelzi azt, hogy
Ha a közvetlen, politikai konzekvenciák szintjén értelmezzük a történteket, egyértelműnek tűnik, hogy a fokozódó értelmetlenségből (jelentse ez a betiltások-kitiltások szalmabábcsépelését vagy épp a fegyverszállítmányokat), amennyire csak lehet, távol kell tartanunk magunkat. Egy irracionálissá váló háborúban az egyetlen józan álláspont a kívülállás lehet csak.