Robban-e a puliszka?
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Hatalmas, 320 ezres tömeg gyűlt össze az államfői palota bejáratánál.
Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőre virradó éjszaka Ankarában az elnökválasztás második fordulójának csaknem végleges eredménye alapján bejelentett győzelmére utalva azt mondta, újraválasztásával Törökország, a nemzet minden része, a demokrácia és az ország teljes 85 milliós népessége is nyert.
az őt ünneplő, hivatalos adatok szerint mintegy 320 ezres tömeg előtt az államfői palota bejáratánál. Beszédében rámutatott: azzal, hogy az elnökválasztás első fordulójával párhuzamosan tartott május 14-i parlamenti választáson a szavazók a kormányoldali pártszövetségnek többséget biztosítottak a törvényhozásban, Törökországban az államfő kezében összpontosuló végrehajtó hatalmat illetően is kifejezték már szándékukat.
Hangsúlyozta, immár félre kell tenni a választási kampány minden vitáját, civakodását, és
„ideje a nemzeti célok, a nemzeti álmok érdekében egyesülni”.
Az elkövetkező napok legsürgetőbb ügye az infláció okozta problémák kiküszöbölése – húzta alá. Az országában élő nagyjából négymillió menekülttel kapcsolatban Erdogan kiemelte, az ő önkéntes hazatérésük is része a politikájának. Elmondta, eddig csaknem 600 ezer szíriai tért vissza országába, terveik szerint pedig
Erdogan a beszédében egy másik kérdést érintve leszögezte: az ő vezetése alatt nem lehetséges annak a Selahattin Demirtasnak, a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) volt társelnökének a szabadon engedése, aki terrorvádak miatt 2016 novembere óta ül előzetes letartóztatásban.
A török Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) közel végleges, 99,43 százalékos feldolgozottságú adatai szerint Erdogan nyerte az elnökválasztás második fordulóját, és így magát az elnökválasztást, a még fel nem dolgozott szavazatok ugyanis a kialakult eredményen nem változtatnak.
Az elnökválasztás második fordulója azért vált szükségessé, mert a május 14-i első fordulóban egyik indulónak sem sikerült abszolút többséget szereznie.
A köztársasági elnök felhatalmazása öt évre szól. Erdogan 2003 és 2014 között Törökország miniszterelnöke volt, 2014-től államfő. Kilicdaroglu 2010 óta a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) elnöke.
(MTI)
Nyitókép: MTI/AP/Ali Ünal