Oroszország órákon át tartó dróntámadással vette célba Kijevet
Az ukrán fővárosban több mint öt órán át tartott az éjszakai légiriadó nagyszabású orosz dróntámadás miatt.
A fejlesztők a hiperszonikus rakétatechnológiával foglalkoztak.
***
Alekszander Sipljuk, a novoszibirszki Krisztianovics Elméleti és Alkalmazott Mechanikai Intézet (ITAM) igazgatója a vád szerint 2017-ben katonai titkokat osztott meg egy kínai tudományos konferencián kínaiakkal.
Az 56 éves kutató szerint semmilyen titkosított iratot nem adott át, a téma, amelyről kínai kollégáival tárgyalt, az interneten szabadon elérhető információkra épült – mondta el a Reuters hírügynökségnek két, az esetet ismerő, de kilétét elfedő információforrás.
Mint kiderült, a kutatót még tavaly augusztusban vették őrizetbe hazaárulás gyanújával, az eljárás részleteiről azóta sem lehetett semmilyen információt tudni. Az orosz hatóságok a nevezett kutatóintézet két másik szakértőjét is letartóztattak: Anatolij Maszlovot még tavaly júniusban, Valerij Zvegincevet pedig most áprilisban – mindketten az orosz fejlesztésű hiperszonikus rakétatechnológiával foglalkoztak,
Büntetőeljárásuk az érintett államtitkok miatt zárt ajtók mögött zajlik majd.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője röviden annyit reagált a hírre, hogy az orosz titkosszolgálatok éberen figyelnek ezekre az esetekre, az orosz FSZB viszont nem kommentálta az ügyet.
A kínai külügyminisztérium a Reuters kérdésére azt válaszolta: az ügy a kínai-orosz kapcsolatok természetétől idegen, azok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, az eset más katonai szövetségek hidegháborús mentalitására jellemző inkább.
Az oroszok büszkék a hiperszonikus rakétáikra, amelyek a hangsebesség tízszeresével csapódnak be kiválasztott célpontjaikra, és amelyeket állításuk szerint a világ egyetlen légvédelmi rendszere sem tudja semlegesíteni.
Kína óriási összegeket költ a haderőfejlesztésére, a saját technológiák kutatására, de közismerten fejlett tudásipara van a fejlettebb, többnyire nyugati know-how-k megszerzésére, meghonosítására is.
Az orosz hazaárulási ügyben letartóztatott kutatók intézete, az ITAM tudományos kapcsolatban áll a Kínai Aerodinamikai Kutatóközponttal, amely honlapjának tanúsága szerint harci gépek és hiperszonikus rakéták fejlesztésével is foglalkozik. Mindkét intézet szorosan együttműködik saját országa hadseregével, hiszen kutatóik katonai fejlesztésekben is részt vesznek.
Oroszország Kína stratégiai szövetségese – Moszkva az ukrajnai háború megindítása óta a katonai veszteségek és a nyugati szankciók hatásai miatt egyre inkább kiszolgáltatottabb a kínai felvevőpiacnak, Peking pedig egyre inkább a kedvezményes árú orosz energiahordozók beszerzéséből fedezi energiaigényeit.
Sipljuk ügye a legutóbbi az elmúlt években indított hasonló hazaárulási perek sorában Oroszországban;
Az orosz parlament áprilisban a háborús helyzetre való tekintettel úgy döntött, hogy az elrettentés okán a korábbi 20 év börtönről életfogytig tartó szabadságvesztésre változtatja a hazaárulásért kiszabható legszigorúbb büntetési tételt.
Tavaly Dmitrij Kolker lézerkutatót tartóztatták le Szibériában: szintén azzal vádolták, hogy Kínának adott át titkosított katonai dokumentumokat. A vádlott tagadta bűnösségét, két évvel később daganatos megbetegedésben elhunyt.
Alekszander Lukanyin tomszki kutatót ugyanezen vád alapján tartóztatták le még 2020-ban, tavaly hét és fél éves börtönbüntetésre ítélték.
Valerij Mitko, a szentpétervári Észak-sark Tudományos Akadémia kutatója szintén ebbe a hatósági darálóba került 2020-ban, két évvel később házi őrizetben halt meg.
--
--
Nyitókép: Vlagyimir Putyin meglátogatja az Avangard hiperszonikus rakéta tesztfellövését Moszkvában 2018. december 26-án (forrás: Mikhail KLIMENTYEV / SPUTNIK / AFP)