Önmerénylet, hogy Putyin elrendelhesse a totális mozgósítást? Vagy ukrán „figyelmeztető lövés”, hogy senki ne akarjon Moszkvába menni a győzelem napi felvonulás? Cikkünk végén szavazás!
Emlékezetes, mint arról lapunk is beszámolt, az oroszok állítása szerint dróntámadás érte a Kremlt.
A támadást
Lapunk Somkuti Bálint szakértő szerzőnket és az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatóját kérdezi, ki és miért állhat a támadás mögött, illetve hogyan lehet azt egyáltalán technikailag kivitelezni.
A biztonságpolitikai szakértő rögtön leszögezi: többfajta irányítása lehet egy drónnak, a GPS-szel és a rádióhullámos irányításúakkal ellentétben az autonóm vezérléssel bíró drónokat nem lehet megzavarni, így a hagyományos légvédelem tudná csak leszedni. Mindenesetre úgy véli,
az ukránok már demonstrálták, hogy mélyen Oroszország területén is tudnak célpontokat támadni, ahogy volt ez az Engels légibázisnál”
Hozzáteszi: egy modern drónnak ez a 400-500 kilométer nem jelent távolságot, de lehettek belopózó diverzánsok is, akik közelebbről tudták indítani az eszközt, akár 150-200 kilométerre Moszkvától.
„Az látszik a felvételen, hogy ez nem egy kicsi drón, 2-3 méteres szárnyfesztávolsággal” – mondja.
Az oroszokat igen kellemetlenül érinthetik a történtek a május 9-i győzelem napi felvonulás előtt, ahová több külföldi vezető politikust is várnak; így az ukrán oldal célja lehetett volna akár ezzel egyfajta erődemonstráció és üzenet: senki sincs biztonságban, aki az oroszokat támogatja.
Ugyanakkor „simán lehetett önmerénylet is” – véli Somkuti. Méghozzá akkor, ha az orosz fél eszkalálni akar, akár úgy, hogy innentől kezdve legitimnek tekinti ukrán politikai vezetők elleni merényleteket, hiszen mutogathatnak az esetre, mondván, nem ők kezdték. Akár pedig úgy, hogy
Emellett a verzió mellett áll a tény, hogy a drón a felvételek szerint előbb robbant fel, minthogy becsapódott volna, ezzel csökkentve a keletkező károk mértékét, a lángokról viszont csak órákkal később készültek gyanús felvételek – mondja Somkuti.
A beszédesnek tűnő információk egy jelentős része azonban nem segít az eligazodásban: hogy Putyin nem nagyon tartózkodik este a Kremlben, azt nem csak az orosz szolgálatok tudják, hanem az ukránok is, így önmagában ez nem bizonyíték semmi mellett, ahogy az sem, hogy ketten tartózkodtak a kupolában.
Az sem, hogy a támadásnak nagyobb lett a füstje, mint a lángja, akárki is követte el, nem biztos, hogy érdeke volt nagyobb pusztítást csinálni.
„Tudjuk, hogy az ukránok mit mondtak Putyin esetleges halála kapcsán, de nem tudjuk, tényleg levadásznák-e, vagy ez csak a háborús propaganda része; mindenesetre egy atomhatalom vezetőjét nagyon komolyan védik. Voltaképpen nem tartom valószínűnek, hogy a két fél belemenne egy »ki vadássza le előbb a másik főnökét« című játékba, mert az durva eszkalációt jelentene, ha pedig küszöbön áll az ukrán ellentámadás, különösen kontraproduktív lenne”.
Közben a drón típusát sem lehet azonosítani, de ha lehetne, az se vinne közelebb a valósághoz feltétlenól:
„kínai vagy orosz drónja is lehet bárkinek” – sommázza a szakértő.
Megint más kérdés, mi történt volna, ha a merénylők tényleg Putyin életére törnek, és végül sikerrel járnak.
Nyitóképen a támadás látható; forrás: képkivágás a videóból
Az ukrán gazdasági miniszter szerint ezt kétféle módon lehet orvosolni: mozgósítani kell a belső tartalékot, valamint haza kell hívni külföldről az állampolgáraikat. Ukránokra van szükségük Ukrajnában – húzta alá.
Érthetetlen az egész.
Dobsa István a Mandinernek arról beszélt: Kárpátalja gazdasága különösen érzékenyen reagálna arra, ha megszüntetnék a stratégiai jelentőségű cégek dolgozóinak hadkötelezettség alóli mentességét.
A védelmi tárca kiemelte, hogy a támadás válasz volt az Oroszország területén elkövetett ukrán „terrortámadásokra”.
A miniszterelnök és az EU vezetése is a magyar kisebbségi jogok fontosságáról beszél, ám eddig a kárpátaljai magyarságot senki sem kereste meg hivatalosan.
Korábban úgy tűnt az oroszok nem akarnak tárgyalóasztalhoz ülni.
Magyar Péter miniszterelnök lengyelországi útja előtt rendkívüli sajtótájékoztatót tartott.
Nyolcéves kortól ajánlják azt a török alkotást, amely vallási üzenetei és harci jelenetei miatt komoly politikai vitát robbantott ki Ausztriában.
