Varga László püspök: A feltámadt Krisztus ma is itt van velünk, a belé vetett hit reményt ad

Érzelmileg sokkal közelebb állnak az emberek a karácsonyhoz, mint a húsvéthoz, a gyermek születése ugyanis sokkal inkább mozgatja meg az érzelmeket, és a készület is nagyobb üzlet, mondta a Duna Televízió műsorában Varga László. A római katolikus püspök szerint a húsvét a hit titka, nehezen tudnak mit kezdeni vele az emberek, „a keresztre feszítés pedig nem vonzó”. 

„Korunk hisz a tudományban, hisz az erőben, a hatalomban, hisz abban, hogy az ember sebezhetetlenné tud válni. A járvány, a vírusok, a háború azonban mind azt az üzenetet hozzák, hogy »Sebezhető vagy!«. Félünk a szenvedéstől, félünk a sebezhetőségtől, mert szeretnénk biztonságban tudni magunkat” – figyelmeztetett a főpásztor. „Nekem megdöbbentő ajándék, hogy Krisztus a születésével is sebezhetővé tette magát, sebezhető volt a nyilvános működése alatt is”, fogalmazott a püspök, aki arról is beszélt; egy sebezhető Isten a mai gondolkodás számára nem vonzó, mert korunk embere nem tud mit kezdeni egy olyan Krisztussal, aki azonossá teszi magát a szenvedőkkel. Arra hívott, hogy merjünk közel menni a szenvedéshez és a szenvedőkhöz. „Krisztus ma is így van köztünk: kész velünk szenvedni”, mondta. 

A püspök megosztotta egy emlékét is: amikor egy hosszú ideje betegeskedő püspöktestvérét látogatta meg, az azt mondta neki; „Több száz szentbeszédet mondtam el a szenvedésről. Most már tudom, fogalmam sem volt, miről beszélek.” Mint a kaposvári püspök mondta,

Varga László húsvét ünnepén arra hívott, hogy tartsunk csendet, engedjük, hogy a csendben megszólítson és gyógyítson bennünket Isten. „A húsvét tele van örömmel és ujjongással”, fogalmazott a főpásztor, aki hangsúlyozta: a feltámadt Krisztus ma is itt van velünk és derűje bennünk él. 

Jézus önátadása folytatódik

A feltámadás, ami húsvét lényege, megfoghatatlan, ami az ünnepet ma vonzóvá teszi, az a népszokások csokra, mondta a műsorban Kocsis Fülöp. A görögkatolikus érsek szerint „a hit igazi üzenete nagyon távol áll a mai embertől”, ugyanakkor Krisztus halálára fel kell készülni, amiben nagyon sokat segítenek a templomi szertartások és a napi imádságok, amelyek eljuttatják a szívet oda, ahová az értelem nem képes eljutni. 

Az érsek emlékeztetett, Szent II. János Pál pápa korunk civilizációját a halál kultúrájának nevezte, de a mai ember nem akar erről tudomást venni. Eközben nem tud mit kezdeni magával a halállal, képtelen szembenézni vele.

mutatott rá Kocsis Fülöp. Az eucharisztikus önátadás pedig beleágyazódik a történelembe, Krisztus nekünk adta magát, ez pedig a megváltásunk lényege, hangsúlyozta az érsek. 

Hol van Isten a szenvedésben?

A beszélgetés során Balog Zoltán rámutatott: „Mi minden halált a nagypéntekből értünk meg”. Jézus halálának pedig az a lényege, fejtette ki a református püspök, hogy a bűntelen vállalta értünk a bűnhődést. Felidézte azt a tipikus kérdést, amit akkor tesznek fel, ha például egy gyermek él át szenvedést. „Hol van ilyenkor Isten?” – hangzik az unalomig ismételt kérdés, amire a hívő ember pontosan ismeri a választ: „Isten ott szenved vele”, mondta Balog Zoltán. S mint rámutatott, ez nem a racionalitás válasza, hanem a hité, de a megtapasztalt hit valóságáé. 

Magukat hitetlennek valló emberek a szenvedésben már imára kulcsolják a kezüket, emlékeztetett Kondor Péter. Az evangélikus püspök szerint

s ekkor áldássá lesz az életünk, mert ekkor a könnyeken keresztül is sugárzóvá válhat az élet. 

Az evangélium ma ugyanúgy él és hat, mint kétezer év óta bármikor. Ha engedjük, hogy megérintsen minket, ott lesz a szívünkben a derű és életünkben az öröm, húzta alá az evangélikus püspök. 

A teljes beszélgetést itt megtekintheti: 

Fotó: MTI/Varga György