„A feltámadás eseménye mintegy szétrobbantja a történelmet és teljesen új alapokra helyezi azt.”
Érzelmileg sokkal közelebb állnak az emberek a karácsonyhoz, mint a húsvéthoz, a gyermek születése ugyanis sokkal inkább mozgatja meg az érzelmeket, és a készület is nagyobb üzlet, mondta a Duna Televízió műsorában Varga László. A római katolikus püspök szerint a húsvét a hit titka, nehezen tudnak mit kezdeni vele az emberek, „a keresztre feszítés pedig nem vonzó”.
„Korunk hisz a tudományban, hisz az erőben, a hatalomban, hisz abban, hogy az ember sebezhetetlenné tud válni. A járvány, a vírusok, a háború azonban mind azt az üzenetet hozzák, hogy »Sebezhető vagy!«. Félünk a szenvedéstől, félünk a sebezhetőségtől, mert szeretnénk biztonságban tudni magunkat” – figyelmeztetett a főpásztor. „Nekem megdöbbentő ajándék, hogy Krisztus a születésével is sebezhetővé tette magát, sebezhető volt a nyilvános működése alatt is”, fogalmazott a püspök, aki arról is beszélt; egy sebezhető Isten a mai gondolkodás számára nem vonzó, mert korunk embere nem tud mit kezdeni egy olyan Krisztussal, aki azonossá teszi magát a szenvedőkkel. Arra hívott, hogy merjünk közel menni a szenvedéshez és a szenvedőkhöz. „Krisztus ma is így van köztünk: kész velünk szenvedni”, mondta.
A püspök megosztotta egy emlékét is: amikor egy hosszú ideje betegeskedő püspöktestvérét látogatta meg, az azt mondta neki; „Több száz szentbeszédet mondtam el a szenvedésről. Most már tudom, fogalmam sem volt, miről beszélek.” Mint a kaposvári püspök mondta,
Varga László húsvét ünnepén arra hívott, hogy tartsunk csendet, engedjük, hogy a csendben megszólítson és gyógyítson bennünket Isten. „A húsvét tele van örömmel és ujjongással”, fogalmazott a főpásztor, aki hangsúlyozta: a feltámadt Krisztus ma is itt van velünk és derűje bennünk él.
A feltámadás, ami húsvét lényege, megfoghatatlan, ami az ünnepet ma vonzóvá teszi, az a népszokások csokra, mondta a műsorban Kocsis Fülöp. A görögkatolikus érsek szerint „a hit igazi üzenete nagyon távol áll a mai embertől”, ugyanakkor Krisztus halálára fel kell készülni, amiben nagyon sokat segítenek a templomi szertartások és a napi imádságok, amelyek eljuttatják a szívet oda, ahová az értelem nem képes eljutni.
Az érsek emlékeztetett, Szent II. János Pál pápa korunk civilizációját a halál kultúrájának nevezte, de a mai ember nem akar erről tudomást venni. Eközben nem tud mit kezdeni magával a halállal, képtelen szembenézni vele.
mutatott rá Kocsis Fülöp. Az eucharisztikus önátadás pedig beleágyazódik a történelembe, Krisztus nekünk adta magát, ez pedig a megváltásunk lényege, hangsúlyozta az érsek.
A beszélgetés során Balog Zoltán rámutatott: „Mi minden halált a nagypéntekből értünk meg”. Jézus halálának pedig az a lényege, fejtette ki a református püspök, hogy a bűntelen vállalta értünk a bűnhődést. Felidézte azt a tipikus kérdést, amit akkor tesznek fel, ha például egy gyermek él át szenvedést. „Hol van ilyenkor Isten?” – hangzik az unalomig ismételt kérdés, amire a hívő ember pontosan ismeri a választ: „Isten ott szenved vele”, mondta Balog Zoltán. S mint rámutatott, ez nem a racionalitás válasza, hanem a hité, de a megtapasztalt hit valóságáé.
Magukat hitetlennek valló emberek a szenvedésben már imára kulcsolják a kezüket, emlékeztetett Kondor Péter. Az evangélikus püspök szerint
s ekkor áldássá lesz az életünk, mert ekkor a könnyeken keresztül is sugárzóvá válhat az élet.
Az evangélium ma ugyanúgy él és hat, mint kétezer év óta bármikor. Ha engedjük, hogy megérintsen minket, ott lesz a szívünkben a derű és életünkben az öröm, húzta alá az evangélikus püspök.
A teljes beszélgetést itt megtekintheti:
Fotó: MTI/Varga György
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
A katasztrófavédelem figyelmeztetése, mit szabad és mit nem szabad csinálni a karácsonyfával.
Vannak dolgok, amiket nemcsak racionálisan kell értenünk, vagy elsősorban nem racionálisan kell értenünk, hanem átéreznünk kell és részt venni benne. Vízkereszt is ehhez segít hozzá. Szilvay Gergely írása.
Lesz bőven hosszú hétvégénk.
Pedig a miniszterelnök csak viszonozta a humorista „szívességét”.
Állítása szerint társadalmi jelenségről írt Tvrtko, de mindenki tudja, miről van szó valójában.
Drámai pillanatok az esőben: megütötte az áram, és holtan esett össze az udvaron a férfi, de a sors mást akart. A szomszéd utcában lakó mentős házaspár azonnal rohant, és a saját felszerelésével kezdte meg az újraélesztést. Amikor a helikopter leszállt, a halottnak hitt férfi kinyitotta a szemét – egy évvel később pedig ikrei születtek.
Az MCC főigazgatóját és a Nézőpont Intézet vezetőjét Kacsoh Dániel és Lentulai Krisztián kérdezte a Mandiner pódiumán, a Hungexpón.
Egy különleges felvétel a miniszterelnök közvetlen közeléből mutatja meg, hogyan zajlott a nagyszabású esemény.
