Intő jelek: megetetnék velünk a magyar piacot gyengítő, silány minőségű ukrán gabonát

2023. április 27. 15:00

Az ukrán gabonaimport-tilalmat nem az ukrángyűlölet vezérli, hanem a gazdák és fogyasztók érdekei. Szakértőt kérdeztünk a gabonahelyzetről, az EU-s lépésekről.

2023. április 27. 15:00
null
Konopás Noémi

Mint arról a Mandiner korábban beszámolt, a visegrádi országok tiltakoznak az ukrán gabona vámmentes behozatala ellen: a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák agrárkamara a közeljövőben közös levélben fordulnak Brüsszelhez, hogy az EU foganatosítson intézkedéseket a probléma megoldására. De mi a baj az ukrán gabonával? Erről kérdeztük Hortay Olivért, a Századvég Energia- és Klímapolitika Üzletág vezetőjét.

A fejlődő országokba nem jutott el, a keleti piacon rekedt az ukrán gabona

Az orosz-ukrán háború előtt, Ukrajna az egyik legnagyobb gabonaexportőrnek számított; az ukrán búza világpiaci részesedése például körülbelül tíz százalék volt – mutat rá a szakértő. Mint hozzáteszi: korábban a szállítmányok jelentős része Fekete-tengeri kikötőkből indult és fejlődő országokba (például Afrikába) érkezett, de a háborút követően Oroszország blokád alá vonta ezeket az útvonalakat, ami veszélybe sodorta a felvevőpiacok ellátását és az Ukrajnában termelő vállalatok bevételeit is. Azért, hogy az ukrán gabonát új útvonalon el lehessen juttatni a célországokba, a háború kirobbanását követően az Európai Bizottság feloldotta a korábbi vámszabályokat és kvótákat.

Ebből aztán az lett, hogy Brüsszel a piacra bízta az Európába belépő gabona további sorsát és – ahogyan arra többen már a vámszabályok feloldásakor figyelmeztettek – az ukrán gabona jelentős része (egyes becslések szerint körülbelül fele) az európai – elsősorban a kelet-európai – piacon ragadt – hangsúlyozza Hortay Olivér.

Az intézkedés tehát korlátozottan oldotta meg a korábbi célországok élelmezési nehézségeit. Ám

az alacsonyabb minőségű, olcsó ukrán gabona árversenyt indított az EU-ban, ami ellehetetlenítette a helyi termelőket.

„Alacsony minőségű dömpingtermék”

Az ukrán gabona árelőnye elsősorban annak köszönhető, hogy a mezőgazdasági termelők koncentráltan (azaz kisszámú termelő nagy területen) és lazább szabályozás mellett (azaz az EU-ban tiltott növényvédőszerekkel, genetikailag módosított technológiával stb.) termelnek – emeli ki a Századvég üzletágvezetője.

Mint mondja, sokatmondó, hogy míg az EU-ban egy gazdaságra átlagosan 16 hektár termőföld jut, ez Ukrajnában 1000 hektár. A legnagyobb mezőgazdasági vállalatok jelentős része ráadásul közvetlenül, vagy közvetve külföldi – részben amerikai – tulajdonban áll. A vámszabályok eltörlésének következménye tehát, hogy az Ukrajnában termelő külföldi nagyvállalatok olyan alacsony minőségű dömpingtermékkel jutnak új piachoz Európában, amivel a szigorúbb előírásokat követni kénytelen helyi termelők nem tarthatják a lépést.

A gazdasági veszélyek mellett a helyzet egészségügyi veszélyeket is rejt.

Hortay rámutat: az egészségügyi kockázatok pontos mértékét nehéz megbecsülni, de aggasztó, hogy Szlovákiában például egy vizsgálat olyan – az EU-ban tiltott –

súlyosan egészségkárosító anyagokat mutatott ki az Ukrajnából érkező gabonában, ami miatt a terményt nemcsak emberi, de állati fogyasztásra is alkalmatlannak minősítették.

Brüsszel nem segít, így saját piacuk védelmében maguk lépnek a tagállamok

Mindezek ismeretében tehát nem meglepő, hogy

a tagállamok kézzel-lábbal tiltakoznak a silány minőségű és a hazai piacot rontó urán gabona ellen: Lengyelország, Szlovákia és Magyarország importtilalmat rendelt el.

Nagyon fontos azonban megjegyezni, hogy – az eredeti szándéknak megfelelően – ezek az országok továbbra is biztosítják az ukrán gabona tranzitjának lehetőségét, az intézkedésük mindössze a saját piacuk és fogyasztóik védelmét szolgálja – hívja fel a figyelmet a Századvég szakértője.

A szigorító tagállamok hónapok óta kérik az Európai Bizottságot, hogy a korábbi szabályok visszaállításával orvosolja a kialakult helyzetet, de Brüsszel elzárkózott ettől és eddig mindössze egy olyan segélycsomagot nyújtott az érintett tagállamok egy részének, amiből többen – köztük hazánk is – kimaradtak – emeli ki az üzletágvezető.

Hozzáteszi, a segélycsomagok a támogatott országokban is csak a keletkezett károk töredékére nyújtott fedezetet.

Az Európai Bizottság feloldaná a GMO technológiák szigorú szabályait

Arra is rámutat, hogy az anyagi kompenzáció nem oldja fel az egészségügyi aggályokat, amiben ráadásul a brüsszeli törekvések a tagállamok elvárásaival ellentétes irányba mutatnak.

Szemléletes, hogy március közepén az Európai Bizottság egy olyan javaslatot nyújtott be a tagállamok környezetvédelmi minisztereinek, ami – a háború előtti uniós prioritásokkal teljes ellentmondásban – feloldaná a genetikailag módosított technológiák jelenlegi szigorú szabályait, sőt,

eltörölné a címkézési előírásokat is.

Ez azt jelentené, hogy a jövőben nem kellene feltüntetni az élelmiszerek csomagolásán, hogy génmanipulált eljárással készültek, így az Ukrajnában termelő – részben amerikai – vállalatok az európaival azonos minőségű termékként adhatnák el gabonájukat.

Az intézkedés súlyosan sértené az európai fogyasztók szabad választásra vonatkozó jogait, ezért – több tagállam mellett – Magyarország is elutasította a tervezetet, aminek végső szavazása júniusra várható.

Mindezek ellenére az a nézet terjedt el, miszerint az ukrán gabonaimport-tilalmat az ukrángyűlölet vezérli. Erről azonban szó sincs, mint Hortay fogalmaz,

Kifejti: azáltal, hogy Magyarország továbbra is lehetővé teszi a tranzitforgalmat, nem akadályozza az eredeti törekvések teljesülését, így valójában továbbra is segíti Ukrajnát. Leszögezi: „azt azonban senki nem várhatja el Magyarországtól, hogy az Ukrajnában működő külföldi nagyvállalatok piacszerzésének érdekében feladja a magyar gazdák és fogyasztók érdekeit”.

Nyitókép: Nikolay DOYCHINOV / AFP

Tavaszi kampány

Kapcsolódó cikkek

Összesen 246 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
pemete jakab
2023. április 27. 22:10
"Intő jelek: megetetnék velünk a magyar piacot gyengítő, silány minőségű ukrán gabonát" Mondjuk korábban az ukrán kukorica jó volt, mert a mezőgazdaságára oly büszke Magyarországon a hazai szükségletet kielégítő mennyiség sem termett.
Kybon
2023. április 27. 20:26
"megetetnék velünk a magyar piacot gyengítő, silány minőségű ukrán gabonát" - Én meg KÖTELEZNÉM a brüsszeli séfeket, hogy a híres parlamentben csak abból főzzenek! (És közben békességgel b@sszák szájba magukat az ottani libbant "politikusok"!)
káli
2023. április 27. 20:09
Ja szakértő DDDDDD
kishal
2023. április 27. 18:42
"... megetetnék velünk..." Na, de kik?! Nem "azok" (a tudjuk kik), akikre már megint sejtelmesen célozgat a szerző. Nem kérem, kedves gabonakereskedelemmel foglalkozó honfitársaink azok, akik pozíciójuknál fogva nem kizárt, hogy ráadásul élvezik a kormány kitüntető támogatását az üzleti élet zegzugos útjain.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik