Mint arról a Mandiner korábban beszámolt, a visegrádi országok tiltakoznak az ukrán gabona vámmentes behozatala ellen: a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák agrárkamara a közeljövőben közös levélben fordulnak Brüsszelhez, hogy az EU foganatosítson intézkedéseket a probléma megoldására. De mi a baj az ukrán gabonával? Erről kérdeztük Hortay Olivért, a Századvég Energia- és Klímapolitika Üzletág vezetőjét.
A fejlődő országokba nem jutott el, a keleti piacon rekedt az ukrán gabona
Az orosz-ukrán háború előtt, Ukrajna az egyik legnagyobb gabonaexportőrnek számított; az ukrán búza világpiaci részesedése például körülbelül tíz százalék volt – mutat rá a szakértő. Mint hozzáteszi: korábban a szállítmányok jelentős része Fekete-tengeri kikötőkből indult és fejlődő országokba (például Afrikába) érkezett, de a háborút követően Oroszország blokád alá vonta ezeket az útvonalakat, ami veszélybe sodorta a felvevőpiacok ellátását és az Ukrajnában termelő vállalatok bevételeit is. Azért, hogy az ukrán gabonát új útvonalon el lehessen juttatni a célországokba, a háború kirobbanását követően az Európai Bizottság feloldotta a korábbi vámszabályokat és kvótákat.
Ebből aztán az lett, hogy Brüsszel a piacra bízta az Európába belépő gabona további sorsát és – ahogyan arra többen már a vámszabályok feloldásakor figyelmeztettek – az ukrán gabona jelentős része (egyes becslések szerint körülbelül fele) az európai – elsősorban a kelet-európai – piacon ragadt – hangsúlyozza Hortay Olivér.
Az intézkedés tehát korlátozottan oldotta meg a korábbi célországok élelmezési nehézségeit. Ám
az alacsonyabb minőségű, olcsó ukrán gabona árversenyt indított az EU-ban, ami ellehetetlenítette a helyi termelőket.
„Alacsony minőségű dömpingtermék”
Az ukrán gabona árelőnye elsősorban annak köszönhető, hogy a mezőgazdasági termelők koncentráltan (azaz kisszámú termelő nagy területen) és lazább szabályozás mellett (azaz az EU-ban tiltott növényvédőszerekkel, genetikailag módosított technológiával stb.) termelnek – emeli ki a Századvég üzletágvezetője.
Mint mondja, sokatmondó, hogy míg az EU-ban egy gazdaságra átlagosan 16 hektár termőföld jut, ez Ukrajnában 1000 hektár. A legnagyobb mezőgazdasági vállalatok jelentős része ráadásul közvetlenül, vagy közvetve külföldi – részben amerikai – tulajdonban áll. A vámszabályok eltörlésének következménye tehát, hogy az Ukrajnában termelő külföldi nagyvállalatok olyan alacsony minőségű dömpingtermékkel jutnak új piachoz Európában, amivel a szigorúbb előírásokat követni kénytelen helyi termelők nem tarthatják a lépést.
A gazdasági veszélyek mellett a helyzet egészségügyi veszélyeket is rejt.
Hortay rámutat: az egészségügyi kockázatok pontos mértékét nehéz megbecsülni, de aggasztó, hogy Szlovákiában például egy vizsgálat olyan – az EU-ban tiltott –
súlyosan egészségkárosító anyagokat mutatott ki az Ukrajnából érkező gabonában, ami miatt a terményt nemcsak emberi, de állati fogyasztásra is alkalmatlannak minősítették.
Brüsszel nem segít, így saját piacuk védelmében maguk lépnek a tagállamok
Mindezek ismeretében tehát nem meglepő, hogy
a tagállamok kézzel-lábbal tiltakoznak a silány minőségű és a hazai piacot rontó urán gabona ellen: Lengyelország, Szlovákia és Magyarország importtilalmat rendelt el.
Nagyon fontos azonban megjegyezni, hogy – az eredeti szándéknak megfelelően – ezek az országok továbbra is biztosítják az ukrán gabona tranzitjának lehetőségét, az intézkedésük mindössze a saját piacuk és fogyasztóik védelmét szolgálja – hívja fel a figyelmet a Századvég szakértője.
A szigorító tagállamok hónapok óta kérik az Európai Bizottságot, hogy a korábbi szabályok visszaállításával orvosolja a kialakult helyzetet, de Brüsszel elzárkózott ettől és eddig mindössze egy olyan segélycsomagot nyújtott az érintett tagállamok egy részének, amiből többen – köztük hazánk is – kimaradtak – emeli ki az üzletágvezető.
Hozzáteszi, a segélycsomagok a támogatott országokban is csak a keletkezett károk töredékére nyújtott fedezetet.
Az Európai Bizottság feloldaná a GMO technológiák szigorú szabályait
Arra is rámutat, hogy az anyagi kompenzáció nem oldja fel az egészségügyi aggályokat, amiben ráadásul a brüsszeli törekvések a tagállamok elvárásaival ellentétes irányba mutatnak.
Szemléletes, hogy március közepén az Európai Bizottság egy olyan javaslatot nyújtott be a tagállamok környezetvédelmi minisztereinek, ami – a háború előtti uniós prioritásokkal teljes ellentmondásban – feloldaná a genetikailag módosított technológiák jelenlegi szigorú szabályait, sőt,
eltörölné a címkézési előírásokat is.
Ez azt jelentené, hogy a jövőben nem kellene feltüntetni az élelmiszerek csomagolásán, hogy génmanipulált eljárással készültek, így az Ukrajnában termelő – részben amerikai – vállalatok az európaival azonos minőségű termékként adhatnák el gabonájukat.
Az intézkedés súlyosan sértené az európai fogyasztók szabad választásra vonatkozó jogait, ezért – több tagállam mellett – Magyarország is elutasította a tervezetet, aminek végső szavazása júniusra várható.
Mindezek ellenére az a nézet terjedt el, miszerint az ukrán gabonaimport-tilalmat az ukrángyűlölet vezérli. Erről azonban szó sincs, mint Hortay fogalmaz,
a tilalom „nem ukránellenes, hanem magyarpárti intézkedés”.
Kifejti: azáltal, hogy Magyarország továbbra is lehetővé teszi a tranzitforgalmat, nem akadályozza az eredeti törekvések teljesülését, így valójában továbbra is segíti Ukrajnát. Leszögezi: „azt azonban senki nem várhatja el Magyarországtól, hogy az Ukrajnában működő külföldi nagyvállalatok piacszerzésének érdekében feladja a magyar gazdák és fogyasztók érdekeit”.
Nyitókép: Nikolay DOYCHINOV / AFP
