Itt a snüssz! A nikotinpárna főleg a tinédzserek körében népszerű. Mutatjuk, miről ismerheti fel a szülő, hogy gyermeke használja, és azt is, mennyire egészségkárosító a termék.
***
Bár már jó ideje gyártják és forgalmazzák, sokan nem hallottak a manapság – sajnos főleg a kamaszok körében – reneszánszát élő dohánytermékről, a snüsszről. A fogalomhasználat kapcsán Cselkó Zsuzsa, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet osztályvezető főorvosa azonnal kiigazít, mint mondja,
de manapság arra a nedves tubákra vonatkozik, amelyet vágott dohányként, vagy teafilter-szerű tasakokba töltve, a felső ajak és a fogsor közé illesztve alkalmaznak. Az Európai Unió 1992-ben tilalmat vezetett be a snüsszre. Mentességet egyedül Svédország és Dánia kapott, azzal a kikötéssel, hogy a termék nem forgalmazható határaikon túl.
Manapság sokszor snüssznek hívják a hasonló kinézetű nikotinos tasakot vagy nikotinpárnát is, azonban a két termék összetétele eltérő. Míg a snüssz egy ízesített dohányt tartalmazó termék, addig a nikotinos tasak olyan áteresztő viszkózszálakból álló hártya (teafilterszerű tasak), amelyet víz és mikrokristályos cellulóz alkot, és nikotint, ízesítő adalékanyagokat, sűrítő- és stabilizálószert, sót és édesítőszereket tartalmaz, ebben tehát nincs dohány. A nikotinos tasakokat szintén
Az első nikotinos tasakokat csak mintegy húsz éve alkották meg.
Mint Cselkó Zsuzsa felhívja a figyelmet: a dohány élvezeti szerként való alkalmazásának két módját ismerjük, a füstmentes – a dohánypor orrba szippantása és a dohány szájüregben való rágása, oldása – és az égetéssel – pipa, szivar, cigaretta, elektronikus aeroszolképző, vagy hevített – járó formát. A nikotinos tasak ugyan nem tartozik a dohánytermékek közé, használata hasonlít a füstmentes rágódohányra, vagyis észrevétlenül használható, nem lehet vele lebukni, ezért akár már a 13-15 éves korosztály körében is népszerű egy 2020-ban Magyarországon végzett felmérés szerint.
Ebből kiderült, hogy a míg a 18 év feletti lakosság körében nem volt számottevő a tubák (0,2 százalék), a rágódohány (0,1 százalék) és a nikotinos tasak (0,1 százalék) használata, addig a 13-15 évesek több, mint duplaannyiszor nyúltak ezekhez a szerekhez. Ezen korosztály képviselőinek 0,5 százaléka használt – valamilyen gyakorisággal – rágódohányt, közel 2 százaléka tubákot és 2,5 százaléka nikotinos tasakot a felmérést megelőző 30 napban. A főorvos hozzáteszi, hogy a nikotinos tasakokról fontos tudni, hogy a 2020. évi hazai felmérések idején Magyarországon nem voltak kaphatóak hivatalos kereskedelmi forgalomban, ezért a jelenlegi használati arányok eltérhetnek a három évvel ezelőttitől.
Megdöbbentő adat következik:
– emeli ki Cselkó Zsuzsa. Európában, különösen Kelet-Európában 2018 környékén kezdett el növekedni a forgalmuk, elsősorban az interneten keresztül. Külföldön a fiatalok megnyerésére építő üzleti stratégiával reklámozzák a terméket a közösségi médiában és fizetett véleményvezérek közreműködésével, míg itthon elsősorban a dohányzók számára kínálják. Nikotintartalmuk miatt sajnos ezek a termékek fenntartják a függőséget, ezáltal megnehezítik a dohányzásról való leszokást, holott a dohányzók többsége szeretne leszokni.
Mint a szakértő hangsúlyozza: a fiatalok körében nemcsak azért népszerű, mert kevésbé lehet vele lebukni a szülők előtt, mint a hagyományos vagy az elektronikus cigarettával, hanem azért is, mert számos közkedvelt ízben kapható és rendkívül magas lehet a nikotintartalma. A magas nikotintartalom nagymértékű plazma nikotinszint emelkedést okoz, amit a nikotinos tasak használója örömteli érzésként él meg. „A termékben található nikotin 50-60 százaléka szívódik fel, ami az egyes termékeknél egy cigaretta nikotintartalmának akár két-háromszorosa is lehet” – mondja Cselkó Zsuzsa.
Arra a kérdésünkre, hogy a nikotinpárna veszélyesebb-e, mint a hagyományos dohányzás vagy az elektronikus cigaretta, Cselkó Zsuzsa azt válaszolja: a veszélyek értékelésénél elengedhetetlen, hogy figyelembe vegyük a felhasználói csoportot. Mint kifejti: „a nikotinnak ismert a függőség kialakításában betöltött szerepe. Felnőttekhez képest serdülőknél a nikotinfüggőség jelei gyorsabban jelentkezhetnek már akár egyszeri vagy időszakos nikotintartalmú termék fogyasztása esetén is. A kialakult függőség hajlamosíthatja a korábban nemdohányzó fiatalokat is a cigarettázásra és más függőség-okozó drogok kipróbálására”.
Arra is felhívja a figyelmet, hogy a függőség kialakulásában betöltött szerepe mellett a nikotinnak ma már számos egészségkárosító hatása is ismert. A legfontosabbak között említendő, hogy
a magzati növekedést és fejlődést, illetve többféle mechanizmuson keresztül hozzájárul a daganatképződés folyamatához. Mindemellett a nikotinfogyasztás növeli a szívfrekvenciát, vagyis a szívizom összehúzódási képességét, a koszorúerek ellenállását, fokozza az erek simaizom sejtjeinek sarjadzását, a plakk képződést, a megszokottól eltérő jellegű, az élettani folyamatokat akadályozó érképződést és hozzájárul az érelmeszesedés kialakulásához és emeli a vérnyomást.
Fontos kiemelni azt is, hogy a várandóság alatt az anya nikotinbevitele emeli a koraszülés és a halvaszülés kockázatát. Az anyai dohányzással magzatként elszenvedett, vagy a serdülőkori dohányzásból következő nikotinbevitel jelentősen megemeli szorongásos kórképek és a pánikbetegség kialakulását, tekintettel arra, hogy a legintenzívebb fejlődési időszakban károsítja az idegsejteket a nikotin. A tüdő fejlődésére és működésére ugyancsak káros hatással van a magzati és kora gyermekkorban elszenvedett nikotin, amely növeli az úgynevezett obstruktív (nehézlégzéssel és köhögéssel járó) tüdőbetegségek kialakulásának kockázatát gyermek- és felnőttkorban egyaránt. Egyes vizsgálatok
A nikotinos tasak felhasználási módja miatt fennáll a szájnyálkahártya és fogíny irritációja. Továbbá nem kellőképpen feltárt az ízesítő és adalékanyagok egészségre gyakorolt hatása sem.
Mindezek mellett a nikotinhasználat következtében előfordulhat szédülés, alvászavar, fejfájás, fokozott vérrögképződés kockázata, vérnyomás emelkedés, légszomj, hasmenés, ízületi fájdalom, a fogak elszíneződése, ínybetegségek és szájüregi rák.
Bár a nikotinpárna nem füstöl, azért, ha résen van a szülő, a kamaszok az alábbi – korábbiaktól eltérő – viselkedéseiből, amelyek jellemzően a nikotinmegvonás tünetei, gyanút foghat. Ilyenek például a depressziós hangulat, álmatlanság, frusztráció, düh, szorongás, koncentrációs nehézségek, nyugtalanság, fokozott étvágy vagy súlygyarapodás. Sajnos előfordulhat, hogy a nikotinpárna használata nikotinmérgezést okoz a – korábban nikotintartalmú terméket nem próbáló – fiataloknál, ennek tünetei: a hasi görcsök, izgatottság, zavartság, nyugtalanság, légzési nehézség vagy zihálás.
Nyitókép: Olivier Morin/AFP
Három angol kamasz lány fékevesztett bulizásba kezd egy gigantikus partidzsungelben: a Hogyan szexeljünk című mozi mélyen felkavaró kor- és kórkép a tizenévesek totális elveszettségéről. A kísérőfilm Buda Flóra Anna 27 című alkotása.
A pszichés függőségen nem segítenek, de a fizikain igen.
A szakértők felhívták rá a figyelmet, hogy a snüssz használata kapudrog lehet.
Nagy János egy fóti egyesülettel akar újra városvezető lenni, pécelieket is támogatva. A szigetszentmiklósi ellenzéki polgármestert sokan nem értik.
Legutóbb pénteken lőttek le egy MQ-9-est, a tettesek vállalták a felelősséget.
