Pápalátogatás anno: a pártállamnak éppúgy kellett, mint most az Orbán-rendszernek

„A pártállam hívta meg, de már egy demokratikus országba érkezett II. János Pál pápa az első magyarországi látogatására 1991. augusztus 16-án. A nem mindennapi eseményből még a kommunista rezsim akart politikai hasznot húzni és azt a nemzetközi megítélésének javítására felhasználni, most pedig az Orbán-kormány teszi ezt Ferenc pápa érkezése kapcsán. 

(...)

»Ha akarja, jöjjön« – így reagált 1988 júliusában Grósz Károly miniszterelnök, egyben az MSZMP vezetőjeként az ország első embere Giovanni Spadolini olasz köztársasági elnök kérdésére, hogy »Miért nem jöhet a pápa Magyarországra?«. A hírt Spadolini még aznap tudatta Paskai László esztergomi érsekkel, aki nyomban neki is látott a munkának. Persze kellett még az MSZMP Politikai Bizottságának a jóváhagyása is, ám augusztus 9-én az is megérkezett.

Paskai levélben kérte ki püspöktársai egyetértését, míg Straub F. Brunóval, az Elnöki Tanács elnökével a szabadsága alatt íratták alá a meghívólevelet. Így a Szent István király halálának 950. évfordulójára Francesco Colasuonno érsek vezetésével érkező vatikáni küldöttséget már a meghívóval fogadhatták augusztus 18-án, és másnap a Szentszéktől is megjött az igenlő válasz. A Szent István-bazilika előtti nyilvános misén aztán Paskai bejelentette, hogy a pápa rövidesen felkeresi Magyarországot.

A kérdés csakis az időpont volt. A reformlendületben lévő kommunista hatalom a látogatással a nemzetközi presztízsét szerette volna növelni, így a Politikai Bizottság 1989-es időpontot szorgalmazott. Hamar lehűtötte azonban a várakozásokat az az 1988. szeptemberi hírszerzői jelentés, amelyben az állt, hogy »a pápa magyarországi meghívása igen kedvező fogadtatásra talált a Vatikánban. Maga Colasuonno sem számított arra, hogy ilyen gyorsan megtörténik a meghívás.

Az Egyházi Közügyek Tanácsa még nem tudott az utazásról, mindenekelőtt annak időpontjáról a pápával tárgyalni, aki még Castelgandolfóban tartózkodik. Colasuonnóék arra számítanak, hogy csak két év múlva kerülhet sor a látogatásra.« Paskai László később elmondta, hogy »elkezdődött a gondolkodás, hogy mikor legyen a látogatás. A régi politikai rendszer még fennállt, és a tervezésben szerepet játszott, hogy a következő évben pártkongresszus lesz.« Az egyik szempont tehát az volt, hogy nem szerették volna, ha az egypárti vezetés politikai tőkét kovácsol a pápalátogatásból.”

Nyitókép: MTI/Soós Lajos