Döntöttek a szlovákok: katonákat küldenek a válság kellős közepébe
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Olena Kondratyuk szerint újra el kell gondolkodniuk azon, hogy Magyarország kinek az oldalán áll.
„Ukrajna NATO-csatlakozása a teljes körű konfliktus kirobbanásának kockázata nélkül csak akkor lehetséges, ha Oroszország jóváhagyja ezt a lépést” – idézi az Index keddi cikkében Dúró Dórát, a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettesét, aki a napokban az Izvesztyija című orosz lapnak adott interjút. A portálon azt írják:
Dúró Dóra a vele készült interjúban úgy fogalmazott, hogy Magyarország nem lelkesedik azért, hogy Ukrajnát az észak-atlanti szövetség tagjai között lássa, különösen a Kárpátalján élő magyarok helyzete miatt. Oroszország pedig már korábban jelezte, a „különleges művelet” egyik célja pont Ukrajna NATO-ba való integrációjának megakadályozása volt.
A lap szerint Dúró kijelentésére már reagált Oleh Nyikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője, aki úgy fogalmazott: „Ukrajnának szuverén joga szabadon megválasztani a biztonsági lehetőségeit. Ezt a jogot többször megerősítették valamennyi NATO-tagállam, így Magyarország szintjén is” – hangsúlyozta. Később azonban újabb ukrán politikus ragadta meg a szót.
Ukrajnának nincs szüksége Oroszország engedélyére a NATO-csatlakozáshoz! – szögezte le Olena Kondratyuk, az ukrán parlament alelnöke, majd kifejtette: „Dúró Dórát pedig, aki ezt a kijelentést tette, szeretném emlékeztetni, hogy Európa olyan hely, ahol a határokat és a szuverenitást tiszteletben tartják. Az Európai Unió, amelynek Magyarország is tagja, politikai unió, amelynek egyik alapelve a szolidaritás. És az utóbbi időben Magyarország gyakran megsértette ezt a szolidaritást. Továbbra is remélem, hogy idézett szavai torzításnak minősülnek. Vagy tévedés, amiért majd bocsánatot kér. Ha nem, akkor ez újabb ok arra, hogy elgondolkodjunk azon, hogy Magyarország kinek az oldalán áll”
– fogalmazott Kondratyuk, majd így folytatta:
„Amikor Magyarország 1999-ben belépett a NATO-ba, nem volt szüksége Oroszország engedélyére. Szeretném emlékeztetni a képviselőasszonyt az 1956-os történelmi eseményekre is, amikor a volt Szovjetunió diktatórikus rendszere eltiporta a demokrácia csíráit Magyarországon. Magyarok tízezrei estek áldozatul az elnyomásnak, és ezrek vesztették életüket! Hát nem tanít minket a történelem? Lehetséges-e a NATO ernyője alatt lenni, és közben megpróbálni együtt játszani a Szovjetunió követőivel – a mai Putyin-rezsim a terrorista Oroszországban? Ne árulja el népe emlékét, képviselőasszony!” – zárta gondolatait az ukrán parlament alelnöke.
Nyitóképen Dúró Dóra, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője Fotó: Mandiner archív