Az, hogy Horn Gyula e rendelkezés alá tartozik, nem kétséges, hiszen ezt a Magyar Tudományos Akadémia is megállapította egy korábbi szakvéleményében” – folytatta Szikra.
Rámutatott: tekintettel a korábbi MTA-megállapításra, a jelen ügyben már nincs szükség ismételten kikérni az Akadémia állásfoglalását. A törvény szerint ugyanis ezt csak akkor kell megtenni, ha az önkormányzat döntése során kétség merül fel. Mivel azonban a korábbi állásfoglalás miatt egyértelmű a helyzet, az MTA külön állásfoglalása nélkül is törvénybe ütközik az, ha Horn Gyuláról neveznek el egy közterületet, illetve, ha azt fenntartják – foglalta össze Szikra.
Cseles megoldás után akadémiai állásfoglalás
Ami az MTA állásfoglalását illeti, abban azért van némi „csavar”. Megírtuk: Nagy Imre lakiteleki ügyvéd és társai szemét csípte az elnevezés, ezért cselhez folyamodtak. A törvény szerint közterület elnevezésével kapcsolatban kérelmezőként csak az adott önkormányzat léphet fel, márpedig ez ebben az esetben elmaradt, sem a Főváros, sem a XIII. Kerület nem élt ezzel a lehetőséggel.
Más a helyzet azonban a civil szervezeteknél, s innen jött az ötlet – Nagy Imre ismerősétől, Felföldi Zoltántól –, hogy hozzanak létre egy alapítványt Horn Gyula emlékére. Tudták ugyanis, hogy civilként a névhasználat engedélyezése ügyében az Akadémiához kell fordulniuk. Miután megkapták az elutasító állásfoglalást, ezzel a „koherenciazavarral” megkeresték a Kormányhivatalt. „Ha egyszer ugyanazon tényállás alapján egy civil szervezetnek nem adják meg a névhasználati jogot, akkor – már ha következetes a jogalkalmazó –, közterület sem viselheti ugyanezen személy nevét” – hívta fel a figyelmet lapunknak az ügyvéd.