Az üresség és a tanácstalanság látható a Tisza párt politikusain a Városházán
Magyar Péter pedig csakis magával van elfoglalva, nem az ország és a fővárosi frakciója sorsával.
„Csípte a szemünket, hogy 2022 januárjában közterületet neveztek el Horn Gyuláról” – mondta a Mandinernek a névváltozásban fontos részeredményt elérő egyik civil.
„Lakiteleki lakosként
csípte a szemünket, hogy 2022. januárjában közterületet neveztek el Horn Gyuláról.
Nem haragszunk rá, de nem szeretnénk, hogy a gyerekeink elé követendő példaként tárják az életútját azáltal, hogy egy közterület a nevét viseli” – szögezte le a Mandinernek Nagy Imre ügyvéd, aki még jóval Novák Elődék előtt fellépett az ügyben, hogy a sétány ne viselhesse a pufajkás politikus nevét.
Harminc napja van a Fővárosi Közgyűlésnek, hogy megváltoztassa a Horn Gyula sétány nevét – írta meg a Mandiner március 23-án csütörtökön. A Kormányhivatal mostani határozatában a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényre hivatkozik, aminek a 14. § második bekezdése szerint közterület vagy közintézmény nem viselheti:
a) olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, vagy
b) olyan kifejezést vagy olyan szervezet nevét, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerre közvetlenül utal.
Mint ismert, a baloldali vezetésű XIII. kerületi önkormányzat még 2022 májusában kezdeményezte, hogy közterületet nevezzenek el a néhai politikusról, akiről köztudott, hogy 1956. novemberétől ’57 júniusáig a karhatalmi egységekhez csatlakozva részt vett a forradalom leverésében. Nem sokkal később döntött a Fővárosi Közgyűlés, a sétány azóta Magyarország harmadik miniszterelnökének nevét viseli.
Nem tetszett ez a Kormányhivatalnak, így 2022 decemberében megküldte a sétány nevének megváltoztatásáról szóló első felszólítását a Fővárosi Önkormányzatnak. Ez még nem a törvényességi felügyeleti eljárás keretében történt, az csupán megelőző felhívás volt a jogsértés önkéntes orvoslására lehetőséget teremtve – mutat rá Nagy Imre. Ám ezzel a lehetőséggel nem élt a Fővárosi Közgyűlés, 2023. januárjában jóváhagyta a 2022. júniusi döntését, miszerint a névtelen közterületet Horn Gyuláról nevezték el. A Kormányhivatal fellépésére a jogalapot a fentebb említett önkormányzati törvény nevezett paragrafusai teremtették. Nagy Imre felhívta a figyelmet, hogy a civil törvény ugyanígy rendelkezik: alapítvány, civil szervezet nem viselheti olyan személy nevét, aki XX. századi önkényuralmi politikai rendszer megalapozója vagy fenntartója volt.
Elárulja, hogy némi cselhez folyamodtak azért, hogy kijárják, ne lehessen a közterület neve a Horn Gyula sétány. Van egy olyan szabály ugyanis, hogy közterület elnevezésével kapcsolatban kérelmezőként csak az önkormányzat léphet fel, vagyis civileknek nincs eljárási jogosultsága a névhasználat ügyében az illetékes Magyar Tudományos Akadémiához fordulni. Más a helyzet a civil szervezetek esetében, ott ugyanis civilek is eljárhatnak. Innen jött hát az ötlet – Nagy Imre ismerősétől, Felföldi Zoltántól –, hogy hozzanak létre egy alapítványt Horn Gyula emlékére. Tudták ugyanis, hogy civilként a névhasználat engedélyezése ügyében a Magyar Tudományos Akadémiához kell fordulniuk, ugyanis az MTA hivatott felhatalmazást adni arra, hogy egy civil szervezet a történelem kiemelkedő személyének a nevét viselje.
„Ezen eljárás során az Akadémia észlelte, hogy hogy itt nemcsak a történelem egyik kiemelkedő személyiségéről van szó, hanem egy olyan személyről, aki egy XX. századi önkényuralmi rendszer fenntartásában és kiépítésében is részt vett” – mutat rá az ügyvéd. Mint mondja, miután megkapták ezt az állásfoglalást, ezzel a – mint fogalmaz – koherenciazavarral megkeresték a Kormányhivatalt.
„Ha egyszer ugyanazon tényállás alapján egy civil szervezetnek nem adják meg a névhasználati jogot, akkor – ha következetes a jogalkalmazó – következtethetünk arra, hogy közterület sem viselheti ugyanezen személy nevét”
– hívta fel a figyelmet az ügyvéd.
Nekik köszönhetően lépett tehát a Kormányhivatal: tavaly decemberben a döntés felülvizsgálatára hívta fel a Fővárosi Közgyűlést, amely helybenhagyta a korábbi döntést, miszerint a közterület neve Horn Gyula sétány. A legfrissebb – e hét csütörtöki – fejlemény, hogy a Kormányhivatal erősebb jelzést küldött a Fővárosi Közgyűlésnek, miszerint: harminc napjuk van megváltoztatni a sétány nevét. Jelenleg itt tartunk. „Feltételezem, hogy menet közben a Novák Előd is bekapcsolódott. Ezt nagyon üdvözöljük, de az ő fellépésének a jogalapja azzal teremtődött meg, hogy mi kijártuk a Magyar Tudományos Akadémiánál, hogy Horn Gyuláról civil szervezetet tilos elnevezni” – emeli ki Nagy Imre ügyvéd.
Most azt történt, hogy a Kormányhivatal határozottan arra hívta fel a Fővárosi Önkormányzatot, hogy változtassa meg a nevét. Magyarul nem felülvizsgálatot kért, hanem a közterület nevének megváltoztatását. Ez már a törvényességi felügyeleti eljárás körébe tartozik – hangsúlyozza Nagy. Ha a Fővárosi Közgyűlés nem tesz eleget a Kormányhivatal felhívásának, akkor bíróság fog erről dönteni.
Nyitókép: Hiszékeny Dezső Facebook-oldala