Orbán Viktornak fogalma sincs, mi a kormányzás

„Kövér László úgy véli, a mostani helyzet a második világháború előttire rímel, csak a libsik próbálják mindenhol kiirtani a történelemtanítást, hogy ne ismerjünk fel párhuzamokat.

Rendben, ismerjük meg, mi történt 1938-ban. A történészek között széles konszenzus van arról, hogy ha Chamberlain keményen lép fel Hitlerrel szemben, még időben megijeszti. Hitler 1938-ban azt vonta le a müncheni találkozóból, hogy félnek tőle. Az ember nyilván iszonyúan fél a háborútól, de csak akkor akadályozhatja meg, ha sikerül erőt mutatnia az agresszorral szemben. Magyarországot a történelme során elég könnyű volt meghódítani. Most azonban a világ legerősebb védelmi szövetségének tagja, amely fennállása óta soha nem indított hódító háborút. Ilyen biztonságos helyzetben még nem volt az országunk, ezért hazafias kötelességünk, hogy ennek a szövetségnek a hitelességét, egységét fenntartsuk. Tudom, hogy jobboldali kifejezés, de nemzetvesztő politikának tartom, amit a kormány csinál. Például, amikor késlelteti Svédország és Finnország NATO-csatlakozását.

Máig nem világos, mi téríti Orbánt ebbe az irányba.

 2009-ig Orbán nagyon határozott transzatlanti álláspontot képviselt. Amikor kitört a 2008-as orosz-grúz háború, keményen elítélte a Kreml akcióját. Aztán 2009-ben Szentpéterváron járt az Egységes Oroszország párt kongresszusán, ahol találkozott Vlagyimir Putyinnal. A hírek szerint a négyszemközti megbeszélésre egy józan, a világot, az orosz fenyegetést pontosan érzékelő magyar politikus lépett be, majd úgy jött ki, mint Putyin pincsije. A nagy kérdés, mi történt. Egyszer ez is ki fog derülni.

Oroszország magatartása gyakran önmagában is talány. Most sem értjük igazán, miért indított háborút.

Érdemes a politikusok szavára odafigyelni, mert rendre kiderül, hogy amit mondanak, komolyan gondolják. Orbán is elmondta a 2009-es kötcsei találkozón, mit tervez az országgal, csak senki nem hitte el neki. Putyin a 2005-ben arról beszélt, hogy a XX. század egyik legnagyobb katasztrófája a Szovjetunió összeomlása volt. Ez világosan jelezte, hogy szeretné újjáteremteni az orosz birodalmat. Volt is erről egy konkrét elképzelése, az Eurázsiai Unió, amelyet az Európai Unióval versenyképes nemzetközi szervezetként vizionált. Belarusz mellett tagja ugyan jó néhány közép-ázsiai ország, de ha ránézünk a térképre, azonnal belátjuk, hogy ez Ukrajna nélkül egy béna kacsa. Putyinnak létfontosságú Ukrajna megszerzése, hogy a térség uralkodójának érezhesse magát. Sokáig azt gondolta, politikai eszközökkel el tudja érni a célt, de a Majdan-lázadás világossá tette, ez nem megy. Ezért úgy gondolta, destabilizálja katonailag. Jött a Krím elcsatolása, majd a »szeparatista« Doneck, Luhanszk, amivel kapcsolatban Európa, Angela Merkellel az élen a megbékélés chamberlaini útját választotta. Ám ez sem roppantotta meg Ukrajnát. Végül elszakadt a cérna. Hogy miért pont tavaly, szétfeszítené e beszélgetés kereteit. A vágyaival szemben annyit feltétlenül elért, hogy egységbe forrasztotta Ukrajnát, és az Unió is egységesebb, mint valaha.”

Nyitókép: MTI/Marjai János