A négy asztronauta várhatóan pénteken dokkol majd a Dragonnal az űrállomáson, ahol fél évet fognak tölteni.
Négy űrhajóssal, köztük egy egyesült arab emírségekbeli asztronautával csütörtökön elindult a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) a SpaceX űrhajója. A Falcon 9 rakétát helyi idő szerint röviddel éjfél után indították útnak a Kennedy űrközpontból. Az Egyesült Arab Emírségekből csaknem nyolcvan érdeklődő nézte végig a helyszínen, amint Szultán an-Nejádi, az arab űrhajós hat hónapos küldetésre indul az űrállomásra.
A Dragon űrkapszulában kelt útra a NASA két űrhajósa, Stephen Bowen és Warren Hoburg, valamint az orosz Andrej Fegyajev is. Nejádi a második asztronauta az emírségekből, aki az űrállomásra érkezik, 2019-ben Hazzaa Ali al-Manszúri volt az első, aki egy hetet töltött ott.
Hoburg, Fegyajev és Nejádi először jár az űrben, Bowennek viszont ez már a negyedik útja. A négy asztronauta várhatóan pénteken dokkol majd a Dragonnal az űrállomáson, ahol fél évet fognak tölteni. Az október óta fent tartózkodó amerikai-orosz-japán csapatot, Nicole Mannt, Josh Cassadát, Vakata Koicsit és Anna Kikinát váltják, akik pár nap múlva térnek haza.
Az űrállomáson tartózkodik még Szergej Prokopjev, Dimitrij Petelin és Frank Rubio is, akik szeptemberig maradnak. Az ő küldetésüket azért hosszabbították meg, mert
Nejádi helyét a SpaceX űrhajóján az olajban gazdag ország fizette, amely az utóbbi években nagy hangsúlyt fektet az űrkutatásra. Szára al-Ámíri, az Egyesült Arab Emírségek oktatási és technológiai minisztere hangsúlyozta, hogy Nejádi hosszú küldetése „új teret nyit az országnak a tudomány és a tudományos felfedezések számára”.
Az emirátusoknak már kering egy űrszondája a Mars körül, és egy japán leszállóegységgel kisebb járművet is küldenek a Holdra. Nejádi után tavasszal még két szaúdi asztronauta is az űrállomásra utazik a SpaceX űrhajójával az országuk által finanszírozott rövid küldetésre.
(MTI)
Nyitókép: képernyőfotó, YouTube
Mint ismert, Oroszország a befagyasztott vagyonok lefoglalására irányuló uniós terveket lopásnak tekinti, és a legkeményebb válaszlépéseket helyezte kilátásba.
Ukrajnával, Európával és Amerikával szemben is vannak elvárásai.
Így nem lesz béke egyhamar.
Az ukrán vezetés retteg: a Politico szerint az amerikaiak átnyúlhatnak a fejük felett, és kész ténnyel állítják őket szembe.
Donald Trumpéknál betelt a pohár: mostantól a kormányzati honlapon, név szerint listázzák az elfogult újságírókat és a fake news-gyárakat. A „szégyenfalon” a CNN és a New York Times mellett ott virít a Magyarországról is gyakran ferdítő Politico.
Egy nigériai keresztény újságíró beszélt lapunknak a hazájában népirtás számba menő üldöztetésről. Figyelmeztetett, nem olyan régen még Nigéria is hasonló helyzetben volt, mint az USA, vagy Európa, de a terroristák gyorsan teret nyertek.
Az 1825 után induló reformmozgalomnak kettős célja volt: felzárkóztatni az országot Európa nyugati részéhez, illetve megvédeni a nemzeti érdekeket a birodalmon belül nyelvi-kulturális téren és gazdasági önállóságban.
A nő él, de élete romokban, az elkövető pedig enyhe ítéletet kapott – újabb vitás döntés a német igazságszolgáltatásban.
