Többmilliós fizetéseket kínál az IT-szektor

Fekete Kíra írása a Mandiner hetilapban

Ahogy az okosórák mérik a felhasználók pulzusát, úgy kémleli a Makronóm Intézet a magyar vállalkozások életerejének mutatóit. A gazdaságkutató intézet legfrissebb elemzésében 419 hazai informatikai cég vezetését kérdezték meg. A felmérésben a fizetési, bérezési trendek mellett rámutatnak többek közt a szektor gazdasági kilátásaira és arra is, hogy milyen végzettségű munkavállalókat részesítenek előnyben. A kutatás lényegi megállapításai szerint a magyar gazdaság fejlődése szempontjából fontos, jellemzően saját fejlesztésekre támaszkodó, versenyző piacon helytálló ágazatról van szó. Mi több, az utóbbi három évben – részben a járvány miatt felerősödő digitalizációs folyamatok miatt – kifejezetten jól ment a hazai IT-cégeknek. A munkaerővel kapcsolatos gondok nemigen enyhültek: továbbra is a megfelelő emberek felvétele és megtartása okozza a legtöbb fejfájást a szektorban. A Makronóm Intézet szakértői úgy látják, azért, hogy a magyar gazdaság számára az IT-ágazat még biztosabb kitörési pont legyen, fontos lenne erősíteni a vállalatok kapcsolatát az egyetemekkel, innovációs műhelyekkel, illetve más képzési helyekkel. Mint az alábbiakból látni fogjuk, ez ma még csak szerény mértékben valósul meg. Mindemellett meghatározó, hogy a Makronóm Intézet által megkérdezett informatikai társaságok nagy hangsúlyt fektetnek a belső képzésekre.

A munkahelyi ranglétrát a legtöbb embernek idehaza is meg kell másznia, s ez az IT-szektorban sincs másképp. Az alkalmazottakat jellemzően három kategóriába sorolják a tapasztalat alapján: a munkavállaló két évig junior, három és öt év között medior, majd öt év után szenior kollégává lép elő. Ahogyan az ábrán is látható, a junior- és szeniorbérek között számottevő a különbség.

A Makronóm Intézet kutatásából kiderül: a cégek 63 százaléka felső­fokú végzettségű munkavállalókat alkalmaz. A legnagyobb szórás a középfokú végzettségűek esetében figyelhető meg: néhány vállalat egyáltalán nem, némelyik szinte kizárólag őket foglalkoztatja. Ez persze függ a társaság profiljától is, hiszen vannak olyan cégek, amelyek kizárólag felsőfokú végzettséggel rendelkező szakembert szerződtetnek. Érdekesség, hogy a megkérdezett vállalkozások 69 százalékának nincs együttműködése oktatási intézménnyel; amelyiknek van, az általában gyakornoki programot működtet. A vállalatok 45 százalékánál a juniorprogram, a betanítás és az átképzés jellemző, 40 százalékánál egyáltalán nincs belső képzés. Az IT-szektor rohamosan fejlődő, még fejlesztésre szoruló ágazat számos apró vállalkozással, amelyek gyakran tőkehiányosak, így inkább a fő tevékenységükre koncentrálnak. Persze közben fel kell zárkózniuk a magas szintű igényekhez és kereslethez – ehhez pedig jól képzett szakemberekre van szükség. Magától értetődik, hogy a szoftverfejlesztés az egyik legkeresettebb munka az IT-szektor tevékenységei közül; az alkatrészek, eszközök értékesítése jóval alulmarad a fejlesztésekhez képest.

A Makronóm Intézet felmérése szerint a feldolgozóipari, a kereskedelmi és a pénzügyi vállalatok a szektor dobogós megrendelői. Egymásnak jellemzően kevesebbet szállítanak az ágazat cégei. A felmérésben szereplő vállalatokat arról is megkérdezték, hogy 2021-ben árbevételük mekkora részét tették ki a versenypiaci vásárlók és az állami megrendelések. A különbség számottevő: a vállalatok 33 százaléka szerint a nem állami megrendelések a bevételük több mint háromnegyedét adták. Még meglepőbb, hogy a megkérdezettek 59 százalékának egyáltalán nem volt állami megrendelésből bevétele.

A hazai informatikai vállalatok több mint fele exportál, végez külföldi munkát, ám az nem mondható el, hogy ez lenne az elsődleges bevételi forrásuk. 60 százalékuk bevételének mindössze legfeljebb negyedét teszik ki a külföldi tevékenységek. A hazai IT-szektor elsődleges exportcélországai Németország, az Egyesült Királyság és Románia voltak. Annak ellenére, hogy az export igen szilárd lábakon áll, a vállalatok kevesebb mint fele importál. Ez jó hír, hiszen azt jelenti, hogy a vállalatok 59 százaléka helyben mindenhez hozzájut, amire szüksége van.

A vállalatvezetőket arra kérte a Makronóm Intézet, hogy értékeljék az IT-szektor és a vállalkozásuk üzleti környezetét. A válaszadók nagyobb része nem ítélte túl kedvezőnek egyiket sem, ám a szélsőségesek száma igen alacsony volt, csupán 2 százalék. Az utóbbi néhány évben igen sok minden történt velünk: kitört egy járvány, majd egy háború, és az infláció ezt a szektort sem kíméli. Ám ami a magánembereknek egyértelműen rossz hír, nem feltétlenül rossz hír a vállalatoknak. A kutatásból kiderült, hogy a cégek valamelyest profitáltak a rosszból: az utóbbi három évben mind a megrendeléseik száma, mind a bevételük növekedett. Ahogyan az ábrán is látható, a világ­járvány pozitívan érintette a hazai IT-szektort, hiszen a korlátozások a munkaadók és az alkalmazottak egy részét távoli munkavégzésre kényszerítette, ez pedig fejlettebb elektronikus rendszerek és eszközök vásárlását, szélesebb körű digitalizációt indukált. Azonban nem lenne teljes a kép, ha nem beszélnénk az elmúlt három év negatív hatásairól. A háború miatt az energiaárak megemelkedtek, így az előállítás költsége is magasabb. Ebből egyértelműen következik, hogy a dobogó első helyén szereplő árazás valamennyi vállalatnak kihívást jelenthet.

Összességében az informatikai szektor vállalkozásai jellemzően kevésbé tőkeerősek, mint a jóval korábban alapított ágazatok cégei, viszont magas hozzáadott értékű, exportképes területről beszélhetünk. A járvány végérvényesen megmutatta: a gazdasági társaságoknak lépést kell tartaniuk a világgal és persze a versenytársaikkal, elengedhetetlen a fejlett technológiai felszereltség, amit a magyar IT-vállalatok is beszállíthatnak nekik, hiszen a hazai szakemberek kiválóan teljesítenek – így az ágazat a magyar gazdaság meghatározó kitörési pontja lehet.

Nyitókép: Shutterstock