Lehet-e rendszerszintű csalás az amerikai elnökválasztáson? – Amerika választ
Az előzetes előrejelzések fej fej melletti állás mutatnak, de mégis mi lehet a döntő a végén? Az elnökválasztás után ketté szakadhat az amerikai társadalom?
Az ATV Öt című műsorában Vona Gábor úgy vélekedett, azok, akik meg tudnák állítani a háborút, úgy látszik, hogy jól érzik magukat benne.
„A mai napig nem értem, miért indította el Putyin ezt a háborút. Talán ennyire rosszul mérte fel az erőviszonyokat az orosz titkosszolgálat, vagy Putyin nem beszámítható már, vagy ezek valamilyen mixtúrája?” – pedzegette a háború kirobbanásának első évfordulóján Vona Gábor. A Második Reformkor Alapítvány alapítója (a Jobbik volt elnöke) szerint a háború nem érthető meg a koronavírus-járvány nélkül.
Az ATV Öt című adásában Hont András egyetértett azzal, hogy a covid és a háború között van ok-okozati összefüggés, emlékeztetett ugyanakkor arra is; senki sem gondolta volna azt sem, hogy olyan idők következnek, amikor az Egyesült Államokban felüti fejét a BLM-mozgalom, aminek következtében leáll a rendvédelem és teljes városokat foglalnak el. „Beléptünk a történelem egy új szakaszába”, fogalmazott az újságíró.
Ceglédi Zoltán számára, mint mondta, az az igazán ijesztő, hogy
ahol ez az egész borzalom „tud folyamatosan történni” és ijesztő az is, hogy nem lehet tudni, mi a most még abszurdnak tűnő következő lépés.
Azok, akik meg tudnák állítani a háborút, úgy látszik, hogy jól érzik magukat benne, fogalmazott a műsorban Vona Gábor, majd tisztázta, hogy az Amerikai Egyesült Államokról és Oroszországról beszél. Később hozzáfűzte még, hogy Amerika abban érdekelt, hogy elhúzza a háborút és gyengítse Oroszországot.
Egyfajta új normalitás alakult ki, amikor internalizáltuk a koronavírust és ugyanezt éljük meg a háborúval kapcsolatban is, mutatott rá Konok Péter. Úgy látja, miközben persze tudjuk, hogy e percben is emberek halnak meg, tömegek menekülnek, mégis, kialakítottuk az ezzel párhuzamosan kényelmesen zajló életet és kialakult az a folyamatosság, amiről az előtte szólók is beszéltek.
Lampé Ágnes műsorvezető felvetette, hogy a nyugati világ talán alábecsülte Oroszország gazdasági teljesítőképességét, amikor szankciós politikában kezdett gondolkodni, amely a várakozásokkal szemben nem törte meg az agresszort. Erre válaszul Ceglédi Zoltán Olaf Scholz német kancellár 2022 júniusában, Kijevben tett nyilatkozatát idézte, aki akkor arról beszélt, hogy „a szankciók hozzájárulnak ahhoz, hogy Oroszország feladja tervét”. Ebből lett mostanra az, hogy a tizedik szankciós csomagról beszélünk, amikor már csak az a cél, hogy a nyugati világ fenntartsa azt a morális látszatot, amit kialakított. „A világ vezetői nagyon rossz minőségűek”, tette hozzá az elemző.
A teljes beszélgetést itt tekintheti meg:
***
Nyitókép: YouTube