„A mennyországnak szíve van” – Kovács Zoltán mariológus atya a titokzatos Mária-jelenésekről

Fontos, hogy ezeket a jeleket ne önmagukban szemléljük. Nem a víz vagy a hely a lényeg, hanem az, akire mutat: Krisztus. Interjúnk.

Alapos, komoly és igen körültekintő vizsgálat szükséges.
„A jelenések és egyéb természetfölötti jelenségek hitelességének elfogadását Egyház Anyánk senki számára nem írja elő. Ha azonban úgy ítéli meg, hogy annak tartalma a hívek lelki épülésére szolgálhat, és a kinyilatkoztatás általunk elhanyagoltabb pontjait jobban megvilágíthatja, akkor a vizsgálat végén megállapíthatja annak természetfölöttiségét (constat de supernaturalitate), és az esetlegesen körülötte gyakorlattá növekedett kultuszkezdeményeket is rendezheti. Az így kialakuló hivatalos tiszteleti formáknak természetesen a liturgikus előírásoknak megfelelően feltétlenül illeszkedniük kell az Örök Főpap egyetlen kultuszcselekményébe. Például a szentmiseformula engedélyezése a Szűzanya fatimai megjelenésére emlékezve nem önálló kultuszt teremt, hanem a sajátos tiszteleti formát a szentmise ünneplése által, így annak sajátos tartalmi elemeit az Eucharisztia köré rendezi. Éppen úgy, ahogy Mária szándékának is megfelel, hiszen ő Kánában sem úgy mutatkozik meg mint Jézus első csodájának előidézője, hanem egészen azzal az alázattal mutat Fiára, a csoda tényleges, isteni forrására, hogy »tegyetek meg mindent, amit csak mond« (Jn 2,5).
Összegezve tehát azt mondhatjuk, hogy az Egyház örül minden olyan eseménynek, megtapasztalásnak, mely az Egyház tagjainak – egyéneknek és közösségnek – a hitbeli fejlődését, belső megtisztulását, az evangéliumról való tanúságtételének erősödését és a szentek mind helyesebb tiszteletének előmozdítását segíti.
Ahhoz azonban, hogy ezek – jelen esetben a videó tárgyát képező kijelentések – hitelességéről hivatalos nyilatkozat szülessék, alapos, komoly és igen körültekintő vizsgálat szükséges.
Tanúságtételeket hallgatva ne feledjük: az örömhír továbbadása az őseredeti apostoli kérügma révén is narratív formát öltött, azonban annak kincsei nem vesztek el az emberi elbeszélések személyes szálai között, hanem csakis Krisztus személyére figyelve és a Lélek tiszta indításaira hallgatva tette elérhetővé az Egyház által mindenki számára annak örömét, hogy »elközelgett az Isten Országa« (Mk 1,15), Mária pedig ennek a műnek ma is »alázatos Szolgálóleánya« (Lk 1,48).”
A szerző mariológus, egyetemi tanár
***
Nyitókép: Szűz Mária szobra a lourdes-i barlangkápolnában. Fotó: MTI/Komka Péter