Tényleg csoda történt Medjugorjében? Valóban megjelent a magyaroknak a Szűzanya?

2023. február 01. 17:00

Alapos, komoly és igen körültekintő vizsgálat szükséges.

2023. február 01. 17:00
null
Kovács Zoltán
Kovács Zoltán

„A jelenések és egyéb természetfölötti jelenségek hitelességének elfogadását Egyház Anyánk senki számára nem írja elő. Ha azonban úgy ítéli meg, hogy annak tartalma a hívek lelki épülésére szolgálhat, és a kinyilatkoztatás általunk elhanyagoltabb pontjait jobban megvilágíthatja, akkor a vizsgálat végén megállapíthatja annak természetfölöttiségét (constat de supernaturalitate), és az esetlegesen körülötte gyakorlattá növekedett kultuszkezdeményeket is rendezheti. Az így kialakuló hivatalos tiszteleti formáknak természetesen a liturgikus előírásoknak megfelelően feltétlenül illeszkedniük kell az Örök Főpap egyetlen kultuszcselekményébe. Például a szentmiseformula engedélyezése a Szűzanya fatimai megjelenésére emlékezve nem önálló kultuszt teremt, hanem a sajátos tiszteleti formát a szentmise ünneplése által, így annak sajátos tartalmi elemeit az Eucharisztia köré rendezi. Éppen úgy, ahogy Mária szándékának is megfelel, hiszen ő Kánában sem úgy mutatkozik meg mint Jézus első csodájának előidézője, hanem egészen azzal az alázattal mutat Fiára, a csoda tényleges, isteni forrására, hogy »tegyetek meg mindent, amit csak mond« (Jn 2,5).

Összegezve tehát azt mondhatjuk, hogy az Egyház örül minden olyan eseménynek, megtapasztalásnak, mely az Egyház tagjainak – egyéneknek és közösségnek – a hitbeli fejlődését, belső megtisztulását, az evangéliumról való tanúságtételének erősödését és a szentek mind helyesebb tiszteletének előmozdítását segíti.

Ahhoz azonban, hogy ezek – jelen esetben a videó tárgyát képező kijelentések – hitelességéről hivatalos nyilatkozat szülessék, alapos, komoly és igen körültekintő vizsgálat szükséges.

Tanúságtételeket hallgatva ne feledjük: az örömhír továbbadása az őseredeti apostoli kérügma révén is narratív formát öltött, azonban annak kincsei nem vesztek el az emberi elbeszélések személyes szálai között, hanem csakis Krisztus személyére figyelve és a Lélek tiszta indításaira hallgatva tette elérhetővé az Egyház által mindenki számára annak örömét, hogy »elközelgett az Isten Országa« (Mk 1,15), Mária pedig ennek a műnek ma is »alázatos Szolgálóleánya« (Lk 1,48).”

A szerző mariológus, egyetemi tanár

***

Nyitókép: Szűz Mária szobra a lourdes-i barlangkápolnában. Fotó: MTI/Komka Péter

Összesen 126 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Hurka
2023. február 02. 11:26
Itt a videó a jelenést megtapasztaló magyar fiatalról, hogy egyesek tudják miről kommentelnek: https://www.youtube.com/watch?v=D8W5hzMTTt8
Szekértábor
2023. február 02. 09:09
A magam részéről nem hiszek a jelenések valóságában, de abban igen, hogy a hitnek vagy van evolúciós szerepe, feladata, vagy létezik természetfeletti kiváltója. Ezért óvva intek attól, hogy mások hitét leromboljuk, amennyiben az nem közösségellenes (és itt nem egy elvont "emberiséget" értek a közösség alatt, hanem a szűk társadalmi környezetet), amennyiben nem vagyunk képesek a lerombolt hit helyett valami hasznosabbat nyújtani.
budapesti
2023. február 01. 23:05
"Alapos, komoly és igen körültekintő vizsgálat szükséges." Bár így járt volna el a Szeretetláng magánkinyilatkoztatást illetően is. Lásd erről bővebben itt: https://keresztenyszocialis.blogspot.com/2022/09/szeretetlang-tevesen-jovahagyott.html?view=magazine
tartarossz.blog
2023. február 01. 21:02
A szentté avatásoknak van egy vallástörténeti előzménye az ókori Róma alapítója Romulus Mars- mezején (Campus Martius) átlényegült, és mint "Quirinus istent a hagyomány a megistenült Romulusszal azonosítja". Nekünk magyaroknak is volt egy Mars-mezőnk, ez a Rákos-mezeje volt szvsz a mai Rákos-patak környékén lokalizálható Zuglóban (vagy Angyalföldön), innen indult a későbbi I.Géza és I. Szent László ellenkirályok, Salamon legitimnek tekinthető magyar király ellen a mogyoródi csatába. Erre reagáltam, ha már megemlítette a szerző a szentek egyházi kultuszát. „Összegezve tehát azt mondhatjuk, hogy az Egyház örül minden olyan eseménynek, megtapasztalásnak, mely az Egyház tagjainak – egyéneknek és közösségnek – a hitbeli fejlődését, belső megtisztulását, az evangéliumról való tanúságtételének erősödését és a szentek mind helyesebb tiszteletének előmozdítását segíti.”
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!